Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.

Ülésnapok - 1878-306

806. •rszágw Slés november 25. 1380. jgj A Lajtha mentében levő magyar községek erejökhöz képest iparkodnak ugyan védekezni a partszaggatások és károsodásaik ellen és azon kéréssel járultak a sopronmegyei közigazgatáshoz, hogy a közmunkák nevén általuk teljesítendő' napszámaikat a Lajtha általi károk elhárítására fordíthassák. De ez persze csak időről időre engedtethetik meg. Azonban ez csak csekélység a nagy szükséglet ellenében, melyen csak műszaki intézmény segíthet. Fölkérem tehát a tisztelt közmunka- és közlekedési minister urat, minthogy ez nemcsak helyi, hanem országos érdek, méltóztassék ezen ügyre kegyes figyelmét fordítani és mig a folyó általi károk nagyobb dimensiót nem vesznek, most még kisebb költséggel a kellő intézkedést megtenni, hogy a magyar határ és annak birtoka fenyegető dúlások ellen biztosittassék. Különben egész bizalommal elfogadom a tárgyalás alatt lévő költségvetést. Ordódy Pál, közmunka- és közlekedésügyi minister: Előttem szólott t. képviselő ur a Lajtha folyó által okozott pusztításokra kívánja figyelmemet felhívni és azt óhajtja, hogy tegyek valamit ezen pusztítások meggátlására. Készemről kijelentem, hogy úgy a Lajthára, mint más folyókra is igen szívesen fogom figyelmemet fordítani és a költségvetés keretében minden lehetségest meg fogok tenni a segélyezésre nézve is. Azonban bátor vagyok még figyelmeztetni a t, képviselő urat, hogy az ilyen segélyezések nem mehetnek másból, mint azon alapból, mely az állam kezelése alatt nem álló folyókra vau előirányozva és ez csak 40 ezer forint. Ily öszszégből az állam kezelése alatt nem álló valamennyi folyót szabályozni nem lehet. Ezt mindenki be fogja látni. Részemről hajlandó vagyok még a szükséges terveket is elkészíttetni, a fősúly azonban e munkálatoknál mindenesetre mégis csak az érdekeltekre fog hárulni s kérem a t. képviselő urat, méltóztassék az illetőknél e részben közbenjárni s őket felvilágosítani; másrészről pedig mondom, mindazt, a mi a rendelkezésemre álló csekély dotatióból lehetséges, megteendem. {Helyeslés.) Br. Bánhidy Béla: T. ház! Nem rég a t, közlekedési ministerium egy előterjesztést tett le a ház asztalára a Tisza és mellékfolyóinak szabályozása tárgyában, tekintettel a szabályozási munkák megbirálására meghívott külföldi szakértők észrevételeire. Ezen előterjesztésben egy intézkedésről tesz a í. ministerium említést, mely a fegyvernek-szakállasi ármentesítési társulatnál foganatosíttatott. A t. ministerium a következőket mondja: „E társulat kötelékébe csuKÉPVH. KAPLÓ 1878—81. XV. KÖTET. pán a Tisza és tiszavidéki vasút töltése köztt fekvő árterület volt felvéve, kerekszámban 1500 magyar holddal — 647 hectare-ral, holott az 1860-ik évi árvíz a vasút töltését átszakítván, azontúl is elöntött 30,000 holdat == 12,948 hectaret. A társulat igyekezett is kötelékébe bevonni ezen 30,000 hold árterüle?^ azonban az illető birtokosok ellenállása folyt lu minden kísérlet meghiúsult. így nem tudván a töltés-teuntartás terhét nagyobb érdekeltségre felosztani, a kis kiterjedésű ártér birtokosai belefáradtak a terhes költségekbe s elhatározták a töltésvonal fenntartásának abbanhagyását. Ennek nagyon veszélyes következményei lehettek volna, mennyiben a fegyvernek-szakállasi töltés átszakadása esetében a mostani magasabb vízjárások mellett, esetleg még sokkal nagyobb terület kerülhetne víz alá, mint 1860-ban; minélfogva a kormány nem hagyhatta elpusztulni a társulat által felépített védtöltés-vonalat s a társulat ügyeinek vezetésére kormánybiztost küldött ki, kinek különösen feladatává tette, hogy igyekezzék a fegyvernek-szakállasi társulatot egyesíteni a közvetlenül alatta következő törökszentmiklósival és hogy vétesse fel pontosan a fegyvernek-szakállasi töltés-vonal által védett területet, mely felvételnek alapján azután mindenkitkötelezni lehessen a társulati költségekhez való hozzájárulásra, a ki a társulat töltéseinek oltalmát élvezi. T. ház! Én a t. kormánynak ezen intézkedését elvi szempontból nem akarom kifogásolni; azt sem akarom vizsgálni, hogy a t. kormány szigorúan a törvények értelmében járt-e el, vagy sem. A méltányosság és igazság szempontjából azonban helyesnek tartom, hogy azon egész terület, a mely esetleg elárasztatnék — habár nem egyenlő mérvben és arányban — hozzájáruljon a védekezési költséghez. Mn«.«í..«l. - + Tv»ÍTi^ai'í>**S-"TnTT>lr fA nff>ríí»S5'fí5af!' bén constatálva van, hogy az 1879-iki niveau sokkal magasabb, mint az 1830-iki, a melynek alapján a társulatok alakultak; a költséget és terheket azonban jelenleg természetesen azon árterület viseli, a mely az 1830-ki vizszin alapján fejlesztetett. Szerintem tehát méltányos és igazságos lenne, hogy a költségekhez azon terület is hozzájáruljon, még pedig minden társulatnál, a mely esetleg elárasztathatnék. Én azt hiszem, t. ház, hogy „quod uni justum, alteri aequum", a mi áll az egyik társulatnál, ez, szerintem, alkalmazandó lenne az összes társulatokra, a melyek az 1830-iki niveau-n alakultak. Tudom, hogy az !879-ki niveau alkalmazása, meg pedig kötelező alkalmazása, nagy nehézségekkel, talán sok helyütt bizonyos ódiummal is jár; de szerintem 21