Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.

Ülésnapok - 1878-306

Í60 306. országos iiléá november 25. 1886. méltóztatik tekintem, akkor a tanácskozást megnyitom. Az első szó az előadó urat illeti. (Bálijuk!) Rakovszky István, a közigazgatási bizottság előadója; T. ház! A törvényhozás a megyék közigazgatási-, árva- és gyámhatósági kiadásainak fedezéséről évenkint külön törvény alapj án szokott gondoskodni. A folyó évre az 1879: XLIV. t. ez. tette meg ezeu intézkedést. E törvény hatálya azonban ez év végével lejár. A t. ház kimondta ezeu gyakorlat fenntartását akkor, midőn a belügyministerium költségvetésében az erre vonatkozó tételt függőben hagyta az erre vonatkozó törvény megalkotásáig. Azon okok, melyek eddig is szükségessé tették, hogy a t. ház ezen költségek fedezése iránt külön törvények alapján intézkedjék, a jövő évre is fennállanak s a javaslat ugyanazon összeget, t. i. 4.850,000 frtnyi hitelt kér, mint a mennyi a f. évre meg volt szavazva. A pénzügyi bizottság ezen összeget elfogadandónak taláija s ennélfogva kérem a t, házat, méltóztassék ezen törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadni s elrendelni, hogy az abban foglalt összeg a belügyministerium költségvetésében függőben hagyott tétel helyén beilleszte-ssék, Elnök: Szólásra senki sem lévén följegyezve, felteszem a kérdést. Méltóztatik-e a t. ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Elfogadjuk!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a törvényjavaslat általánosságban elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás. Antal Gyula jegyző (olvassa a czímet, az 1—3. %-kat, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: A törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, annak harmadszori felolvasása a holnapi ülés napirendjére tűzetik ki; a törvényjavaslatban foglalt összeg pedig annak idején, mikor az törvény erejére fog emelkedni, a belügyministerium költségvetésébe be fog illesztetni. Br Kemény János elnök (elfoglalja az elnöki széket.) Következik a napirend második tárgya: az 1881-ik évi államköltségvetés részletes tárgyalásának folytatása. Antal Gyula jegyző (olvassa): Kó'utak fenntartása és építése. Rendes kiadások: XVII. fejezet, 4. czím. Rendes bevételek; VII. fejezet, 3. czím. Kiadások a) Kezelés együtt 89,445 forint. Elnök: Megszavaztatik. Antal Gyula jegyző (olvassa): b) Fenntartás. Együtt 2.601,386 frt. Elnök : Megszavaztatik. Antal Gyula jegyző (olvassa): Uj utak és hidak építésének részletezése. Csíkmegyében, a héjasfalva-ghymesi állami út függestelki szakaszának befejezésére 10,000 frt. Elnök : Megszavaztatik. Antal Gyula jegyző (olvassa); Hunyadmegyében, a szeged-temesvár-szászsebesi állami úton Piskiuél a Strigy folyón lévő hid újból építésére szükségelt 60,000 írtból 20,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Antal Gyula jegyző (olvassa) -. Kolozsmegyében, az apahida-szászrégeui állami út Királyfalvától Örményesig terjedő szakasza építésének befejezésére 25,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Antal Gyula jegyző (olvassa): A törvényhatóságoknak ufjaik és hidjaik fenntartására, különös tekintettel a hadászatilag fontos utak és hidak fenntartására 200,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Antal Gyula jegyző (olvassa): A Krudija hegyen keresztül vezető és az eszék-nasiczi és bektez-lipiki állami utakat összekötő kiépítetlen útvonal folytatólagos kiépítésére 40,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Antal Gyula jegyző (olvassa) •. Az eszékvukovári út Kuszától a vukovári vasúti állomásig vezető részének folytatólagos kiépítésére 25,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Antal Gyula jegyző (olvasna): Összesen 4. czím. 3.010,831 frt. Elnök: Megszavaztatik. Antal Gyula Jegyző (olvassa) : Bevételek 3. czím. (19. lap) Összesen 8360 frt. Elnök: Megszavaztatik. Antal Gyula jegyző (olvassa): Vizi utak fenntartása és építése. Rendes kiadások: XVIII. fejezet, 5. czím. Rendes bevételek VII. fejezet, 4. czím. Hérits Antal: T. ház! Kötelességemnek tartom a közmunka- és közlekedési ministerium előttünk fekvő költségvetésének tárgyalásánál a t. minister ur figyelmét azon tetemes károkra és partszaggatásokra felhívni, melyeket a Lajtha folyó a magyar határon Sopronmegyében okoz. A sopronmegyei közigazgatási bizottság tudtomra a tőle telhetőt ez irányban már megtette, de mind az nem elég a bajok orvoslására. A Lajtha folyó az osztrák átelleni szomszédok eszélyes partmííveleíei folytán mindinkább a magyar oldalra szorittatik, a hol ilynemű erődítések nem lévén, a viz egész területeket foglal el, károsítva a birtokosságot, elszakasztassál fenyegeti a Lajtha mentében levő községeket, a mint ez már régebben történt s a minek folytán az akkori magyar hatóságok convenientiája mellett több község — névszerint Au, Mannersdorf s mások a magyar korona birtokából elesve, ma Osztrákországhoz tartoznak.