Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.

Ülésnapok - 1878-299

299, országos illés november 17 188". 11 anyai szárnyainkat és átmentél a rninister úréi alá, gondoskodjék az te rólad. A rninister ur felállította a tanfelügyelőt. Ez kényelmesen bekéri Pestre a statisztikai adatokat, elmegy a megyei iskolai tanácsba referálni és elmondja, folyton itt is voltam, ott is, pedig tulajdonképpen sehol sem volt. (Derültség.) Ha pedig volt is, hát nagyúri mamával beszállott egyik, vagy másik uri társához s foglalkozott mindennel, csak a népneveléssel nem. Méltóztassék csak a rninister urnák, ha elkerül Taksonyba, megkérdezni a taksonyiakat, hogy a tanfelügyelő hányszor volt ott. Ez a Taksony itt van Pest közelében, a hová a tanfelügyelő ur pipázva egy pár óra alatt igen komótosan elmehet. (Derültség.) Esedezem, azt fogja tapasztalni a közoktatásügyi rninister ur, hogy hát bizony ő nem volt ott, valamint Harasztiban sem volt, a hol megtörtént egy szegény öreg aggastyán tanítóval, hogy mikor a mulasztó tankötelesek jegyzékét bevitte az elöljáróhoz, ez azt mondta neki, hát bizony Herr Schullehrer, tudja mit — jó lesz ez a kimutatás fidibusznak. (Élénk derültség.) Ezek tények, a melyek előtt szemet hunyni nem lehet. Ez pedig igy van sok helyen, úgy, hogy meggyőzhetném a rninister urat és a képviselőházat arról, hogy van Pestmegyében egy falu, a hol a kántor jegyző is és tanító is volt. Németh Albert (közbeszól): Ez bizony ő maga volt. (Élénk tetszése) Csatár Zsigmond: Tessék oda egy vegyes bizottságot elküldeni és meg fog róla győződni a rninister ur, hogy azok a fiuk és leányok, a kik ezen hármas hivatalu egyénektől tanultak, tudnak olvasni és irni és hogy azok, a kik azóta tanulnak, a mióta a községi iskolákat behozták, alig tudják az ábc-ét. Ezen az állapoton t. ház változtatni kell. (Ralijuk! Halljuk!) A felsőbb oktatáshoz, t. ház, nem szólok, de egyet mégis kénytelen vagyok eonstatálni és ez az, hogy abban telik örömöm, ha a kormány tagjaival mindenki, még a sötétben is tisztelettel beszél (Derültség) és hogy azon egyénnek arcza, a ki a ministernek nevét kiejti ajakán, az öröm tüzétől gyuladjon ki a teljes megelégedés következtében. Valahányszor a hírlapokban oly közlemények jelennek meg, a melyek a kormánynak egyik vagy másik tagját bántják, engem, mint magyar állampolgárt, szintén bántanak, (Elénk tetszés.) mert nekem is czélom és törekvésem, mint jeleztem, hogy ez az ország az idők végéig Magyarország legyen. Hát kérem, hogyan tudja azt a levelet túlélni, melyet az egri egyházmegye főpásztora irt a t. rninister úrhoz. (Derültség) Itt csak kettő lehetséges, vagy hibát követett el a koronatanácsos akkor, midőn az egyes vallásfelekezeteket felhívta, hogy aca demiáik alapjait csatolják az államéhoz, vagy nem. Hí bűnt követett el, hogy az ősi fészkeket meggondolatlanul érinteni merte, melyek ezredéven át megtartották a hazát, mely ősi fészkek fenntartását éppen a magyar nemzet érdekében követeljük, akkor az a rninister olyan dolgot követett el, mire megrendül minden emberben a tisztelet. Ha pedig mégis a kor követelménye szükségessé tette ezen intézeteknek eltörlését, akkor nem értem, mikép tudja azt a levelet megtűrni minden visszatorlás nélkül. Megvallom, én a rninister ur helyén, 24 óráig sem ültem volna azon a széken, ha Samassa érsek nekem ir oly levelet. Mert ha ezen nagy horderejű és mélyen beható levél állításai igazak — pedig részemről teljes igazat adok azoknak —akkor úgy áll a dolog, hogy imádkozni kell azért, hogy azon urak azokat a székeket mielőbb elhagyják. A mi már most a kereskedelmi politikát illeti, az t. ház, egyáltalán nincsen; legflölebb azok az Iczigek és Enoch-féle hándlé-uraságok, de valódi kereskedelem nem mutat semmiféle életjelt, sőt mondhatom, hogy a kereskedelmi rninister úrral még azért sem vagyok'megelégedve, mert habár én végtelenül tisztelem, kívánom a gyors közlekedést, de akkor, midőn az ország deficité 25 millió, én mint rninister, tartózkodnám attól, oly helyeken, egyes pártemberek kedveért távirdai és postai állomást felállítani, a mely helyeken az ilyenek 600—1000 frtnyi kiadást s mindössze 50—60 frtnyi bevételt hoznak az államnak. Hát, t. ház, a mióta Kemény Grábor b. ur szerencsés kereskedelmi rninister lenni, {Nagy derültség.) annak a postának a költségvetésében is tapasztalhatja a t. ház, hogy nem ok nélkül beszélek, mert ha azon kis posták fel nem állíttatnak, a költségvetés ma 25—30 ezer frttal kevesebb deficitet mutat. Az igen t. pénzügyi bizottsági előadó ur az ilyen dolgokkal nem akar foglalkozni, mert azt mondja csekélység, pedig a csekélységből lesz a nagyság (Derültség.) és ugy áll elő azon állapot, hogy a költségvetés soha, de soha még egy szegény, de jól berendezett község költségvetésével sem állittathatik egy vonalban ; mert a jól szervezett költségvetés azt teszi, hogy először megszámlálja, hány forint a bevétele s ahhoz aránylag rendezi be kiadásait. (Helyeslés a szélsÖ balon.) De különben is a kereskedelmi rninister ur nem tett a közvagyonosság érdekében csak annyit sem, a mennyit pedig a bécsi törekvések megengednének. Pedig itt lehetne tenni valamit, mert látjuk, hogy szegény Szalay Imre képviselőtársam (Fölkiáltások jobbfelb'l: Szegény!) már öt év óta hangoztatja s törvényjavaslatot is adott be, hogy a gyártott bor históriák beszüntetése törvényi-