Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.

Ülésnapok - 1878-305

148 305. országos ülés HOT ember 24- 1880. ezen Lídia-zátony elkotrása például 200,000 írttal keresztülvihető, mert ha ezen munkálat a felső Duna szabályozása nélkül történik meg, egy két év múlva az ausztriai kavics megint helyre fogja a zátonyt pótolni s hiába való lesz ezen kotrási munkálat mindaddig, mig a minister ur a nagy­szabású tervvel a felső Duna szabályozását ille­tőleg elő nem áll. (Helyeslés halfeló'l.) Ezeket akartam ezen igen fontos pontnál megjegyezni. Azt örömmel veszem tudomásul, hogy a minister ur a vízműiani méréseket e nagy szabá­lyozási kérdésben megtetette és hogy azok a tavaszig elkészülnek, de megvallom, attól tartok, midőn a minister ur ezt irja: „mihelyt ezen méré­sek megbiráltatnak, megáilapittatnak, azonnal elő fogja terjeszteni a háznak a felső Duna szabályo­zásáról jelentését." Az ilyen megbirálások, meg­állapítások stb., mint sok példa mutatja, hosszú­hosszú időket, sokszor éveket vesznek igénybe; ide-oda hurczoltaíik a kérdés, változtatások, javí­tások tétetnek, — a Dunarész pedig az alatt marad a régi elvadultnak és a Csallóközt addig tizszer is elönti az ár. Ha jól emlékszem., Burger mondja: B Die Todten reiten schnell", a mi ma­gyarul körülbelül annyit tesz, hogy a miuisterek gyakran változnak, kivált a közlekedési tárczá­nál. Erre vonatkozólag nagyon kérem az általam igen t. minister urat: siettesse ezen átalános szabályozási vizműtani felvételek és tervezetek elkészülését; óhajtanám, hogy a hazára és az illető vidékre oly nagy fontosságú ezen műve­leteket még a minister ur végezhesse el. Egy megyebeli vagyok a minister úrral, van szeren­csém őt évtizedek óta közelebbről ismerni; önzet­len tiszta jellemét és nemes szerénységét ismerem. Mai napság elterjedt bár a gyanúsítás — s lehet­nek némelyek, a kik, minthogy a minister ur a Csallóközben nagybirtokos: netalán azt fog­ják mondani, hogy a felső Duna szabályozásai magánérdekből sietteti. Azonban ez nem magán­érdekből történik; ötven mrfduyi terület mentése és országos gabna- és árúforgalmunk érdekében szükséges e szabályozás. Ellenzéki oldalról tör­tént az első felszólalás a felső Duna-rész szabá­lyozása ügyében t. barátom Mocsáry Lajos által, valamint én már a Vágvölgyi vasút megvételének kérdésével kapcsolatban is hangsúlyoztam ugyan­ezt és úgy emlékszem, hogy az ellenzék másik részéről Apponyi Albert gróf t. képviselőtársam szintén sürgette ezen országos és vidéki nagy­súlyú ügy valósítását; ahhoz képest győződjék meg a tisztelt minister ur, ha netán ellene az említett szempontból akár hol, akármi téren gyanúsítás merülne fel: nem fogunk késni mi, ezeu padokról, visszautasítani az ily gyanúsításo­kat. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Nem marad ezzel egyéb hátra, minthogy & minister urat ama vidék, sőt az országos for­galmi érdek tekintetéből is kérve-kérjem mielőbbi foganatba tételére és előterjesztésére a szóban forgó szabályozási tervezeteknek! (Helyeslés.) Horváth Gyula: T. ház! Én a magam részéről a közlekedés összes ügyeit átölelő be­szédet nem szándékozom tartani, (Bálijuk! Hall­juk!) hanem bátor vagyok a t. ház figyelmét hssoulólag, mint előttem szólott t. barátom Thaly Kálmáu, egy igen fontos ügyre, a mely komoly és országos érdekű, felhívni. Az utóbbi két év alatt mindenki, a ki e képviselőháznak tagja volt, sőt ez országnak összes polgársága bizonyos megdöbbenéssel szemlélte azon minduntalan elő­forduló árvízveszélyt, mely Alsó-Magyarországot a Tisza és mellékfolyói által fenyegeti. Nem volt a képviselőháznak egy tagja sem, a ki az utóbbi két év alatt ezen ügyre figyelmét ki ne terjesztette volna, a ki ezen ügyben ne igye­kezett volna akár társadalmi utón, akár itt a házban valamit tenni. Azonban a dolgok jelen állása mellett, eltekintve attól, hogy az egyes bajok elhárítására igen sok történt, az általános állapotok jelenleg csaknem ugyanazok, a melyek voltak a múltban. A felső és közép Tiszánál a védművek meglehetős karban, az átmetszések készen van­nak, a felső és közép Tiszavölgye jelenleg ve­szélyeztetve nincs, de ugyanazon veszély van meg az alsó Tiszánál, a mely volt ezelőtt két évvel és hogy ha az ország áldozatokkal Magyarország alsó vidékének fővárosát Szegedet a hullámsirból kiemelni törekszik és áldozatait siker is fogja kisérni ; de ha azoo állapotok, a melyek Szegednél a catastrophát előidézték, gyökeresen nem orvosoltatnak, maholnap újból azon helyzetben lesz a képviselőház, hogy Magyar­ország egyik vagy másik nagy városát, vagy nagy vidékét kell újból egy bekövetkezett catas­tropha után sírjából föltámasztani. Én a bajt, mely a szegedi katastrophát előidézte, két év alatt igyekeztem megtanulni s igyekeztem kipu­hatolni, hol van annak valóban a gyökere; s da­czára annak, hogy sok mondatott egyik és másik irányban, hogy a védművek építésénél műszaki hibák történtek, hogy egyes vizek beve­zetése, egyes átmetszések keresztülvitele voltak az okok, én azon erős meggyőződésre jutottam, hogy ugyan helyileg okoztak és okoznak ily műszaki hibák és vétségek bajt, de a tulajdon­képi bajnak gyökere abban rejlik, hogy az alsó Tiszánál alakult társaság ügyei nem rendezvék; Ott van a baj, hogy a Tisza és mellékfolyói mentén alakult ármentesítő társulatok ügyei oly desolált állapotban vannak, hogy azokat igy tovább coiiserválni annyi volna, mint azon vészt, mely minden évben megújul, permanenssé tenni Magyarország alsó vidékén. (Helyeslés.) Ezen desolált állapotnak 2 része van. (Hall-

Next

/
Thumbnails
Contents