Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.
Ülésnapok - 1878-305
144 305. országos ülés november 24. 18S0. pest-zimonyi vonal kivételével, mely csak párhuzamba is volna tehető a felső" Duna medrének szabályozásával. (Helyeslés.) Sőt ha még a viziutakat is tekintjük: a vaskapu szabályozása sem bir oly fontossággal, mint a felső Duna medrének mélyítése. Ugyanis a felső Duna medrének gönyői része, főként néhány hónapban szolgál a magyar gabona kivitelére, t. i, augusztus, szeptember és október hónapjaiban; mig a nyugatiak a vizmentében bármikor könnyen hozzánk szállíthatják iparczikkeiket a többi hónapokban is, (kivéve azon két-három téli hónapot, melyet szünetelésre kell leszámítanunk a jég miatt) addig, t. i. szeptember és októberben, midőn a viz sekély és legnagyobb volna a gabnakiviteli forgalom : mi akkor nem birunk boldogulni, mert a Duna éppen ekkor tagadja meg tőlünk a szolgálatot. A Vaskapunál ellenkezőleg áll a dolog. Romániával szemben ugyanis azon kedvező helyzetben vagyunk, mint a milyen kedvező helyzetben van a maga szempontjából irányunkban Bécs. A mi hajóink sekély vízállás mellett is csak elvergődnek valahogy vizmentében Oláhországig. S nem tudom, mi veszély eredne Magyarországra, mint termelőre nézve abból, ha az oláhországi búza vagy gabona olykor-olykor a Vaskapunál szünetelni volna is kénytelen. Ellenben, ha a magyar búza lenne kénytelen várakozni Grönyő és Dévény között szeptemberben és októberben: ez igenis nagyon érezhető kár Magyarországra; a mennyiben ez a gazdaközönségre és a kereskedővilágra, éppen a legnagyobb forgalmi időben nyomasztólag nehezül. A viszony tehát megfordított. Ezért sürgetem én mindenkor speciális magyar szempontból a gönyői mederrész szabályozását inkább, mint a Vaskapuét. Bizonyára fontossággal bir a Türr tábornok által tervezett unna-narentai viziút létrehozása is, föltéve, ha a faydrographiai mérések kétségtelenül megmutatják, hogy a nevezett folyamoknak elégséges vizbősége lesz arra, hogy a szállítás e vizi utón történhessék a Szávától a tengerig. Ebben szakszerfileg tájékozva nem vagyok, tehát ezt, mint nyilt föltételt tekintem. A Dunánál azonban a gönyői részre nézve e fönntartás nem szükséges, minthogy annak oly nagy a vizbősége, hogy csak a féktelenül szétterjengő ágakat kell egységesen mélyített mederbe szorítani: akkor meglesz a kellő mélység arra, hogy a gabonával terhelt hajók Bécs, Lincz, Regensburg piaczaira, sőt a majnai összekötő csatornán át a Rajnáig is elmehessenek, mert erre a. Duna vízmennyisége minden vízállás mellett elegendő lesz, ha a mostani mederelvadulásnak valahára vége vettetik. Budapest kereskedelmét félteni a felső Duna medrének szabályozásától a legabsurdabb gondolat. (Ugy van! balfel'ól.) Itt dockjaink elég gyorsan épülnek, Budapest megett oly nagy terjedelmű gabonatermelő vidék áll s Budapestnek malomipara annyira kifejlett, hogy olcsó szállítás mellett nyugat felé nem féltem annak versenyképességét semmitől. De hozzá teszem: olcsó szállítás, vizi szállítás mellett, nyugat felé. Voltak némelyek 10—12 évvel ezelőtt — mert azóta az ez iránti nézetek is javultak — a kik azon véleményben voltak, hogy ha a Dévény és Grönyő köztti dunarész szabályoztatok, ha a meder egyenesebbre vonatik és igy a folyási sebesség fokoztatik: nem lesz-e, esetleges nagy vízállások alkalmával nagyobb árvízveszély Budapestre nézve, mint eddig volt? A hydrotechnica erre nézve is kimondta a maga véleményét, hogy nem! Mert, ha tekintjük azt, hogy a gönyői vonalrész Budapesttől nagy távolságra fekszik és az árriznek onnan ideérkezése huzamos időt vesz igénybe; továbbá, ha tekintjük azon még fontosabb körülményt, hogy a Duna Esztergomon alul hegyek közé szorul és itt Dömösnél legszűkebb a meder: ugy a dömösi szorulat mindenkor feltartja a fölülről jövő árvizet és nem bocsát egyszerre annyi víztömeget Budapestre, a mennyi az itteni mederben meg ne férne. De nemcsak hogy vizveszély nem fenyegetné Budapestet a mondott vonalrész szabályozása által, hanem ebből Budapest forgalma és kereskedelme, valamint egész hazánk gabonaforgalma és kereskedelme is nagy mértékben nyerni fog. Csak fő von ásókban akartam e kérdést kifejteni, (Halljuk!) utalni akartam azon országos érdekekre, melyek e vonalrész szabályozásához fűződnek és sürgetőleg igénylik a szabályozást, nehogy az odessai verseny bennünket a nyugati piaczokról is leszorítson. Ezek az országos szempontok. De vizsgáljuk kissé a vidéki érdekeket is. (Halljuk!) Nem valami jelentéktelen, locabs szempontok ezek sem. Ha ugyanis tekintetbe vesszük, hogy maga a Csallóköz 30—32Dmfdnyi területet képez, tiszta magyar és sűrű népességgel s meilékvidékei, Mosony és Győr megyének a kis Dunától határolt részei, az érsekújvári dunaág balrészén elterülő Pozsony-, Nyitraés Komárom - megyei részek szintén érdekelve vannak itt, ugy, hogy ha mindezeket összegezzük : 50 négyszögmértföldet tesz árterülete a Danának a Csallóköz vidékén. És minő állapotok vannak ott? Olyan állapotok, hogy minden évben rcttegniök kell az árvíztől, mely őket, legkivált az utóbbi évtizedekben oly gyakran sújtotta. De nemcsak az árvizek sújtják a Csallóközt: sújtják a Dunameder elfajulásának más következményei is. A Duna Gönyőn fölül majdnem minden évben változtatja medrét. Végtelen ágakban terjeng szét, egyik partot elhordja, másikat elhagyja. A hajózásnak nincs rendes iránya; a
