Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.
Ülésnapok - 1878-305
305. országos ülés norember 24 1880. 145 gőzhajók minden évben más mederben kénytelenek járni, úgy hogy a hol két évvel ezelőtt buja növényzet volt, ott most a hajók úszkálnak; a jövő években az új meder ismét kiszárad, nem sokára vessző tény ész és három év miüva sürä berkek nőnek a helyén. Ilyen változó, valódi ősamerikai állapotokat szemlélhetni a Csallóközi Dunapartokon; valóságos Orinoco vagy Rio de la Plata! — Imminensé vált továbbá a veszély a Csallóközre nézve a Bécs környékén végrehajtott Duna-szabályozás folytán. Tudjuk, hogy Alsó-Ausztria érdekeltsége és Bécs városa 24 millió forintot szavazott meg s fordított a dunai szabályozásra és átmetszésekre. Ezek végre vannak hajtva, egyenes vonalban megy az új meder és ezen 24 millió befektetése által Ausztria a maga Dunáját nemcsak hajózhatóvá tette: de tetemes árterületet nyert termőföldnek s az árvízveszély tői is jó részben megszabadult. Mi ennek a következménye reánk nézve? A Csallóköz és vidéke mai napon a bécsi átmetszések következtében körülbelül oly viszonyba jutott, a milyenben volt két évvel ezelőtt Szeged városa a felső tiszai szabályozások követkéz íében. Mert Bécs környékén a meder szűkebbre szoríttatván, egyenesre vágatván: a Dumi sokkal gyorsabb folyást nyert; az Inn, a Salzach és más rohan*') hegyi folyamok nagy meimyiségíí vizet hajtván a bécsi és ausztriai mederbe, a Dévény ós Pozsony közíti Dunarész lényegesen sebesebbé lett és az áradat Pozsonyon alul érsekújvári ág töltéseibe ütődvén, átvágja s elborítja a csallóközi vidékeket. Magam láttam az idei tavaszszal, a mint vagy hat mértföldnyi szélességű virágzó szántóföldet az osztrák vizek kavicsos árja igy tett semmivé. A bécsiek reánk eresztették a vizet, saját élhetetlenségünkuél fogva. Oly sorsra juthat ennek következtében a Csallóköz magyar vidéke, egy nagyobb dunai iiradás alkalmával, mint a minőben két éve Szeged részesült. Midőn tehát szomszédaink 24 milliót fektettek a Duna szabályozásba : szabad-e nékünk tovább tűrnünk, hogy a Dana csallóközi része jelen elvadult állapotában hagyassák? szabad-e tűrnünk, hogy a Csallóköz lakosai mindig rettegni legyenek kénytelenek a Bécsről alá özönlő és gyorsan rohanó árvizek veszélyétől ? Továbbá, igen nagy mennyiségű föld az, mely ha a Duna medre Gönyő és Dévény köztt szabályoztatik, mélyittetik s a kellő távolságban tőle töltések emeltetnek, meg fog mentetni az áradások veszedelmétől és a keveset jövedelmező vizenyős, berkes rétek virágzó szántóföldekké változtattatnak át. Nagyon tekintélyes terjedelmű, 100 ezer holdakra menő föld nyeretik meg ez által és a Csallóközi sűrű népesség szorgalma, ipara által csakhamar örvendetesen átváltozik s ennél fogva KÉPVH. NAPLÓ 1878—81. XV. KÖTET. azon vidék a<lóképességének emelkedésével az állam jövedelmei is jelentékenyen fognak szaporodni. Még egy harmadik szempont is van, a mely szintén nagyon fontos a csallóközi és feldunai vidékre nézve; de ez a kérdés még kissé problematikus ; azért hagytam utoljára, ám megemlíteni mégis szükséges. T. i. e dunai vidéken az ártalmas ködök nagy mértékben pusztítanak. Nem ritka ugyanis Csallóköz vidékén, hogy május, június havában, midőn dús terméssel biztatja a gazdát a föld: egyszerre csak fojtó köd támad s egy éjszaka, néháuy hajnali óra az egész termést tönkre teszi, megrontja. Legközelebb 10 év alatt 7-szer történt ez meg; még pedig a 7 eset közül 3-szor általánosan megsemmisítette a termést, 4-szer pedig helyenként. E ködök a kalásznak termő csiráját elrontják és a magot elszárasztják és igy a termést semmivé teszik. Szülő okául ez ártó ködöknek némely szakemberek ugyan a talaj lapályos természetét állítják: mások ellenben egyenesen a Duna medrének elfajulásából eredeztetik e ködöket. Ezen kérdés, mint mondám problematikus: pro et contra vitatkoznak fölötte, én nem vagyok hivatva azt eldönteni. Tudom, hogy mikroskopikus víz-gálatok történtek a bécsi egyetemnél és e vizsgálatok azt mutatták, hogy a kalászok vizes gombákkal voltak elborítva, melyek enyészetét idézték elő és a termi! maga csirát megsemmisítették. Legyen akár azoknak igazuk, a kik e ködök keletkezéseért a Duna elvadulását okolják, akár pedig azoknak, a kik ezt a lapályos, tá:nedves talajnak tulajdonítják: én azt hiszem, hogy a Dunaszabályozás által minderi kepén segítve lenne e bajon; mert hiszen a talajnedvesség legfőképen az átszívárgás következtében jelentkezik, a vnely átszivárgás viszont a Duna medrének magasodásában, emelkedésébea leli magyarázatát. Nevezetesen Csallóköz vidékén a Dmia medre folyvást emelkedik, kivált miutáu az ausztriai hegyekből nagy tömegekben lesodort kavicsok most már a csallóközi Dunába rakódnak le, a minek következtében a Duna fenéktalaja folyvást magasodik s a vizet ez emelkedés kiszorítja a földekre, úgy, hogy ismétlem, — itt tökéletes orinokói, Rio de la plata elvadult folyamállapot létezik. Még megemlíthetném a hiányos töltésrendszert is, mely ezen a vidéken van; de a hajósást illetőleg ez természetesen tekintetbe sem. jöhet és árvízvédelem szempontjából sem nyújt elég biztonságot. Nevezetesen, mig Komárom megye meglehetősen magas és 4 méter széles koronájú töltésekkel bir: addig a pozsoirymegyei töltések nagyon alacsonyok s csak egy méter széIet..koronájúak; oly gyengék, hogy az 19
