Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.
Ülésnapok - 1878-305
805. országos ülés november 24. 1889. 143 I. czím: Személyi járandóságok. Dologi kiadások összesen: 295,700 frt. Thaly Kálmán: T. ház! A közlekedési ministerium jelen költségvetésének tárgyalása alkalmával legfőként aDunaszabályozás kérdéséhez óhajtok szólani. Még pedig, minthogy a minister ur éppen a tegnapi napon osztotta ki a ház t. tagjai köztt azon törvényjavaslatot, mely a fővároson alul terjedő Duua medrének további szabályozásáról szól, tehát ezen, a fővárost legközelebbről érintő Dunarész rendbehozataláról alkalmunk lesz nézetünket ezen törvényjavaslat tárgyalásakor nyilvánítani; ennélfogva ezen utóbb megjelölt pontról ez úttal nem nyilatkozom, hanem szorítkozni fogok csupán a felső Dunarész, vagyis a Dévény és Gönyő között terjedő Duna medre szabályozására. T. ház! Midőn a felső dunai meder szabályozásáról van szó, az legfőképpen két szempontból ítélendő meg; az első szempont az ország és a második szempont az illető vidék érdeke. Midőn az országos szempontról szólok, mindenekelőtt az összes hazai kereskedelem és kiviteli forgalom központjának, Budapest fővárosnak érdekét kell szem előtt tartanom. Tudjuk, hogy Budapestnek gabona- és lisztforgalma az, a mely legnevezetesebb szerepet játszik Európa, kivált Nyugat-Európa piaezain, úgy a forgalom menynyisége, mint a lisztproduetum jelessége által. Összes hazánknak, mint gabnatermelő országnak legtöbb érdeke a gabona- és lisztkivitelt mennél inkább megkönnyíteni, annálinkább pedig, miután mind gabnatermelésünkre, mind pedig annyira emelkedett liszt-iparunkra nagyon nyomasztólag kezd hatni az idegen verseny. (Halljak] Halljuk!) Ez a verseny két oldalról fenyeget bennünket. Amerika, tudjuk, hogy már-már az angol piaezokat nemcsak a magyar gabonától, de fájdalom, a magyar liszttől is jóformán elvette és mindinkább elveszi. Én a főváros malomiparát különös figyelemmel kisérvén, közelebbről is tájékoztattam magamat szakemberektől ez iránt és fájdalommal keli coiistatáhiom azt, hogy az amerikaiak Budapestnek éppen malom-iparát maguk részére mintaképül vévén, egy pár év óta a helybeli Ganzféle gyárban, mint a malomszékek legjelesebb előállítójában, kezdettek megrendelni aezélhengereket s a budapesti gőzmalmokban nagy sikerrel alkalmazott maloraszékekhez hasonló gépeket. Valóságos amerikai gyorsasággal haladnak e tekintetben, ugy, hogy ma Anglia piaezain a budapesti malmok módjára őrölt amerikai liszt jelenik meg és kel versenyre a magyar liszttel, nem azért, miutha az amerikai liszt a miénknél jelesebb volna, hanem, mert olcsóbban jut Angliába, sőt az úgynevezett Zérus, az első és a második számú magyar liszt is sokkal tökéletesebb ma is az amerikai lisztnél, mert búzánk az amerikainál aczélosabb; mindazáltal az olcsóbb fajtájú liszteket, melyek a lisztgyártmányok nagy tömegét teszik, az amerikaiak már sokkal olcsóbban vihetik Liverpoolba és más angol kikötőkbe, mint a mily áron mi oda szállíthatjuk. Tadom, hogy kísérletek történtek ezelőtt és legközelebb, hogy Fiúméból direct tengeri összeköttetés utján a magyar liszt számára az angol piaezokat továbbra is megtartsuk; de Amerikával szemben vajmi nehéz ez! Mig tehát az angol piaezokat leginkább Amerika versenye veszélyezteti, sőt részben már el is vette a magyar gabona- és liszttermeléstől: addig másrészről nem szabad szem elől tévesztenünk a másik fenyegető versenytársat sem, t. i. Odessát, a maga orosz búzájával. A ki a délnyugati viszonyokat ismeri, tudni fogja, hogy a marseille-i kikötő és az olasz kikötők raktárai túlnyomó részben orosz búzával telvék; hogy Franciaországban a búza- és lisztárakat az orosz termés minősége és az odessai gabnaárak szabályozzák. Sőt már a svájezi árakra is kezdenek a Marseille-ba tömegesen érkező orosz gabnaszállítmányok befolyást gyakorolni, ugy, hogy hazánk az odessai, Marseille felől érkező orosz búzával kénytelen Svájczban versenyezni. Mindazonáltal Svájczban a versenyt még kiálljuk, még csak V» részben van orosz búza a svájezi dockokbau. De hogy ezen arányt megtartsuk, vagy ha lehet, javítsuk: szükséges, hogy az odessai verseny tekintetében az elleuorvoslásról gondoskodjunk. T. ház! Tagadhatlan az, (Halljuk!) hogy a magyar gabona- és lisztkivitelnek főpiacza mindig legközelebbi szomszédságában, t. i. Európa nyugati része és pedig Németország, Svájcz s északi Francziaország marad. Legközelebb tehát arra kell igyekeznünk, hogy szállításunk nyugatnak minél olcsóbban eszközöltethessék és hogy a mi gabonánk és lisztünk az akár Odessábóí, akár Amerikából jövő búzával jutányos árakban versenyezni képes legyen. Kivált, ha Oroszországban is ugy megokosodnak, miut Amerikában, hogy Odessában is majd gőzmalmokat állítanak fel és az oroszok is gabnájokat lisztté feldolgozva fogják szállítani déli Francziaország és Olaszország kikötőjébe, mint ezt Amerika már feszi Angliába: akkor Budapest oly fontos lisztiparát jelentékeny veszély fenyegeti azon oldalról is. (Ugy van! a szélső balon.) Mikor tehát déli Francziaország, Olaszország és Anglia piaczai tekintetében, az olcsó szállítást szem előtt tartva, alig-alig, vagy csak nehezen bírunk versenyezni Amerika és Oroszország törekvéseivel: és igy leginkább Németországra, Svájezra és északnyugati Francziaországra kell figyelmünket fordítani; akkor e tekintetben a felső Duna szabályozása véghetlen fontossággal bir. (Helyeslés.) Én, t. ház, nem ismerek vasúti kérdést, a buda-