Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.

Ülésnapok - 1878-305

805. országos ülés november 24. 1889. 143 I. czím: Személyi járandóságok. Dologi kiadások összesen: 295,700 frt. Thaly Kálmán: T. ház! A közlekedési ministerium jelen költségvetésének tárgyalása al­kalmával legfőként aDunaszabályozás kérdéséhez óhajtok szólani. Még pedig, minthogy a minister ur éppen a tegnapi napon osztotta ki a ház t. tagjai köztt azon törvényjavaslatot, mely a fővároson alul terjedő Duua medrének további szabályozásáról szól, tehát ezen, a fővárost leg­közelebbről érintő Dunarész rendbehozataláról alkalmunk lesz nézetünket ezen törvényjavaslat tárgyalásakor nyilvánítani; ennélfogva ezen utóbb megjelölt pontról ez úttal nem nyilatkozom, ha­nem szorítkozni fogok csupán a felső Dunarész, vagyis a Dévény és Gönyő között terjedő Duna medre szabályozására. T. ház! Midőn a felső dunai meder sza­bályozásáról van szó, az legfőképpen két szem­pontból ítélendő meg; az első szempont az ország és a második szempont az illető vidék érdeke. Midőn az országos szempontról szólok, mindenek­előtt az összes hazai kereskedelem és kiviteli forgalom központjának, Budapest fővárosnak ér­dekét kell szem előtt tartanom. Tudjuk, hogy Budapestnek gabona- és lisztforgalma az, a mely legnevezetesebb szerepet játszik Európa, kivált Nyugat-Európa piaezain, úgy a forgalom meny­nyisége, mint a lisztproduetum jelessége által. Összes hazánknak, mint gabnatermelő országnak legtöbb érdeke a gabona- és lisztkivitelt mennél inkább megkönnyíteni, annálinkább pedig, miután mind gabnatermelésünkre, mind pedig annyira emelkedett liszt-iparunkra nagyon nyomasztólag kezd hatni az idegen verseny. (Halljak] Halljuk!) Ez a verseny két oldalról fenyeget bennünket. Amerika, tudjuk, hogy már-már az angol piaezokat nemcsak a magyar gabonától, de fájdalom, a magyar liszttől is jóformán elvette és mindinkább elveszi. Én a főváros malomiparát különös figye­lemmel kisérvén, közelebbről is tájékoztattam magamat szakemberektől ez iránt és fájdalommal keli coiistatáhiom azt, hogy az amerikaiak Buda­pestnek éppen malom-iparát maguk részére minta­képül vévén, egy pár év óta a helybeli Ganz­féle gyárban, mint a malomszékek legjelesebb előállítójában, kezdettek megrendelni aezélhen­gereket s a budapesti gőzmalmokban nagy siker­rel alkalmazott maloraszékekhez hasonló gépeket. Valóságos amerikai gyorsasággal haladnak e te­kintetben, ugy, hogy ma Anglia piaezain a buda­pesti malmok módjára őrölt amerikai liszt jelenik meg és kel versenyre a magyar liszttel, nem azért, miutha az amerikai liszt a miénknél je­lesebb volna, hanem, mert olcsóbban jut Ang­liába, sőt az úgynevezett Zérus, az első és a második számú magyar liszt is sokkal tökéle­tesebb ma is az amerikai lisztnél, mert búzánk az amerikainál aczélosabb; mindazáltal az olcsóbb fajtájú liszteket, melyek a lisztgyártmányok nagy tömegét teszik, az amerikaiak már sokkal ol­csóbban vihetik Liverpoolba és más angol kikö­tőkbe, mint a mily áron mi oda szállíthatjuk. Tadom, hogy kísérletek történtek ezelőtt és leg­közelebb, hogy Fiúméból direct tengeri össze­köttetés utján a magyar liszt számára az angol piaezokat továbbra is megtartsuk; de Ameriká­val szemben vajmi nehéz ez! Mig tehát az angol piaezokat leginkább Amerika versenye veszélyez­teti, sőt részben már el is vette a magyar ga­bona- és liszttermeléstől: addig másrészről nem szabad szem elől tévesztenünk a másik fenyegető versenytársat sem, t. i. Odessát, a maga orosz búzájával. A ki a délnyugati vi­szonyokat ismeri, tudni fogja, hogy a marseille-i kikötő és az olasz kikötők raktárai túlnyomó részben orosz búzával telvék; hogy Francia­országban a búza- és lisztárakat az orosz termés minősége és az odessai gabnaárak szabályozzák. Sőt már a svájezi árakra is kezdenek a Mar­seille-ba tömegesen érkező orosz gabnaszállít­mányok befolyást gyakorolni, ugy, hogy hazánk az odessai, Marseille felől érkező orosz búzával kénytelen Svájczban versenyezni. Mindazonáltal Svájczban a versenyt még kiálljuk, még csak V» részben van orosz búza a svájezi dockokbau. De hogy ezen arányt megtartsuk, vagy ha lehet, javítsuk: szükséges, hogy az odessai verseny tekintetében az elleuorvoslásról gondoskodjunk. T. ház! Tagadhatlan az, (Halljuk!) hogy a ma­gyar gabona- és lisztkivitelnek főpiacza mindig legközelebbi szomszédságában, t. i. Európa nyu­gati része és pedig Németország, Svájcz s északi Francziaország marad. Legközelebb tehát arra kell igyekeznünk, hogy szállításunk nyugatnak minél olcsóbban eszközöltethessék és hogy a mi gabonánk és lisztünk az akár Odessábóí, akár Amerikából jövő búzával jutányos árakban ver­senyezni képes legyen. Kivált, ha Oroszország­ban is ugy megokosodnak, miut Amerikában, hogy Odessában is majd gőzmalmokat állítanak fel és az oroszok is gabnájokat lisztté feldol­gozva fogják szállítani déli Francziaország és Olaszország kikötőjébe, mint ezt Amerika már feszi Angliába: akkor Budapest oly fontos liszt­iparát jelentékeny veszély fenyegeti azon oldal­ról is. (Ugy van! a szélső balon.) Mikor tehát déli Francziaország, Olaszország és Anglia piaczai tekintetében, az olcsó szállítást szem előtt tartva, alig-alig, vagy csak nehezen bírunk versenyezni Amerika és Oroszország törekvéseivel: és igy leginkább Németországra, Svájezra és észak­nyugati Francziaországra kell figyelmünket for­dítani; akkor e tekintetben a felső Duna sza­bályozása véghetlen fontossággal bir. (Helyeslés.) Én, t. ház, nem ismerek vasúti kérdést, a buda-

Next

/
Thumbnails
Contents