Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.
Ülésnapok - 1878-304
128 304. országos ülés novemoer 23. 1S80. t. képviselő ur és több elvbarátai által kifejtettek; különösen pedig és elvileg eltekinteni óhajtok a bizalmi kérdés belevegyítésétől, ezen tisztán czélszerüségi intézkedés ^megítélésénél. Azért kérem Koriznics László t. képviselő urat s azokat, kik vele együtt ezt a felhatalmazást a kormány iránti bizalomból megadni hajlandók volnának, ne méltóztassanak rólunk, a kik Helfy Ignácz t. képviselő ur határozati javaslatához járulunk, azt feltenni, hogy minket ebben politikai motívumok vezérelnek. Ha a bizalmi kérdés vezérelne engem ebben, megvallom, a t. pénzügyminister úrral szemben, én méltányosan nem tudnék a bizalmatlanság álláspontjára helyezkedni, mert én elismerem és igen nagyra becsülöm a t. pénzügyminister urnák több alkalommal tanúsított közgazdasági érzékét és hiszem, hogy ha az államjavak eladása 8 reája bizatik, az jó kezekben van. Engem tehát nemcsak elvileg, de az itt szóban forgó személyre való tekintetből is a bizalmatlanság motivumä egyáltalában nem vezérel, hanem tisztán közgazdasági, czélszerűségi motívumok, midőn Helfy Ignácz t. képviselő ur határozati javaslatához hozzájárulok. In abstracto, t. ház, elismerem azt, hogy az államj avak eladása — az erdőktől mindig eltekintve — közgazdaságilag hasznos. Az adott viszonyok köztt ennek gyors és nagy mérvű keresztülvitelét hasznosnak nem tekinthetem, hanem, megvallom egészen Őszintén, a telepítés eseteitől eltekintve, legfölebb malnm necessariamnak; mert ma nemcsak az ingatlan vagyon kényszereladásának nagy számú esetei forognak fenn, melyekre Lukács Béla t. barátom czélzott, de miután a birtok értékének némely kedvező években történt túlbecslése folytán a megterheltetés és a vagyon értéke közötti arány számos vidékein megzavartatott, a nagy kiterjedésű birtok csökkentése és igy a birtokállomány és a teher köztti helyesebb arány elérése szempontjából az eladás igen sok birtokra nézve életkérdés. Ily körülmények köztt nem tekinthetem üdvösnek és czélszerünek azt, ha az állam a magán eladásnak concurrense gyanánt jelentkezik ilyen nagy kiterjedésű birtokokkal. Az az 5 milliónyi érték, a mely erre az évre előirányozva van, sem képez egy olj igen csekély mennyiséget, hogy annak cocurrentiája érezhető ne volna; de, t. ház, ugy kell vennünk a dolgot, hogy 40 milliónyi érték, a mint Korizmics László t. képviselő ur ma felemlítette, körülbelül 246,000 holdnyi terület az, melyből szabad választásra van felhiva a földet venni akaró közönség. Az ezen szabad választás alá eső egész terület és annak értéke, mondható, hogy concurrensként jelentkezik az eladásra kényszerült, vagy eladni óhajtó magán birtokosokkal szemben. Ily körülmények köztt, t. ház, egyátalában kívánatosnak közgazdasági szempontból csak azon eladásokat tekinthetem, a melyek telepítvények czéljából történnek. A t. pénzügyminister ur előterjesztésében, de a pénzügyi bizottság is méltányolja a telepítési kérdésnek fontosságát. Méltányolja, de nem tehetek róla, reám azt a benyomást teszi, hogy inkább csak theoretice, mintsem oly értelemben, hogy a közvetlen intézkedésnek komoly szándékával, vagy legalább ezen szándék keresztülvitelére való minden eszköz létesítésének akaratával, vagy legalább megérett akaratával birni látszanék. Mert, t. ház, — és ebben látom én Helfy t. képviselő ur indítványának egy fő érdemét — a telepítés, törvénybeli intézkedések nélkül, nagymérvben egyátalában keresztül nem vihető. (Igaz! a szélsőbálon.) Hiszen, t. ház, itt nemcsak arról van szó, hogy egyes felvidéki tótoknak, vagy a haza határain kivüli vidékekről bevándorlóknak itt-ott egy parcella eladassák; itt új községek létesítéséről van szó. Már most azon adózási könycyebbítéseket, a községi szervezet létesítése köriili könnyebbítéseket, melyek az ily új községek alakításánál okvetlenül megkívántatnának, rendeletileg, administrativ úton lehetetlen megtenni, ezekre nézve okvetetlenül törvényhozási intézkedés szükséges. Ha tehát ily törvényhozási intézkedések megtétele kilátásba nem tétetik, akkor kénytelen vagyok abban kételkedni, hogy a telepítési szándék a kormánynál annyira megérett legyen, hogy mi a pénzügyminister és a pénzügyi bizottság biztosítására építhetnők hitünket és szavazatunkat. Én a telepítés kérdésére különben bővebben kiterjeszkedni nem akarok, mert igen nagy részben osztozom azokban, a miket arra nézve az előttem szólt Irányi Dániel t. képviselőtársam mondott; és mert a saját határainkon belül lakó véreinkről van szó, azokról, a kik legközelebb állanak hozzánk, osztozom különösen azokban, a miket a Kárpátok alatt lakókról és a keresethiányhoz képest túlnépességű felsőmagyarországi vidékekről mondott. Hogy azon elemekből mi válhatik, ha kedvező gazdasági viszonyok közé helyeztetnek, hogy belőlük mily becses közgazdasági és társadalmi erők válhatnak, arra nézve például szolgálhatnak azon tót telepek, a melyek Békésmegyében virágzó községeket és városokat alkottak. De azután itt van, a telepítés kérdésétől eltekintve, az eladás azon neme, mely szerint egyes magánbirtokosoknak kezébe jutna az állambirtokoknak erre rendeltetett része. Erre nézve már előbb mondottam, hogy én ezt a jelenlegi viszonyok köztt malum necessariumnál egyébnek nem tekintem. Kívánatosnak tartanám, hogy ha ily eladás egyátalában szükséges nem volna és a jelen viszonyok köztt teljesen mellőztetnék. De
