Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.

Ülésnapok - 1878-303

gg 303. országos ülés szabbításáröl szóló törvényjavaslat e házban tárgyaltatott, a ház minden oldalán hangsúlyoztatok az ideiglenesség mielőbbi megszüntetésének és a végleges szervezés bármi módon keresztülvitelének szüksége; és az arra vonatkozó törvényjavaslatnak még ez évben leendő beadására a belügyminister ur utasítva is lett, mely utasítás az 1880. évi XI. t.-cz.-be fel is vétetett. Ez utasításnak kifolyása a szőnyegen levő törvényjavaslat. Már az 1880. évi XI. t. ez. tárgyalásánál kifejezést adott a ház többsége azon meggyőződésének, hogy Szörénymegye végleges szervezésének kérdése csakis a megyének vagy egészben, vagy részben valamely szomszéd megyébe leendő bekebeleztetése által oldható meg helyesen és a magyar államiság érdekében üdvösen is. Hogy a megye, mint önálló hatóság fenn nem tartható, az a t. ház többsége által már az említett tárgyalás alkalmával elismertetett és azt hiszem, hogy az vita tárgyát most sem fogja képezni , kétségbevonhatatlan tény léyéa, hogy Szörénymegye az 1875. évi XXIII. t. ez. foganatosítására megkívántató szellemi és anyagi erővel nem rendelkezik. Sokkal élénkebb emlékében van a t. háznak az említett tárgyalás lefolyása, melyben Szörénymegye viszonyai pro et coníra megbiráltattak, semhogy szükségesnek tartanám ez érveknek ismétlését. A kérdés most csak az lehet, miként viendő keresztül a megyei szervezés, illetőleg miként szüntetendő meg az ideiglenesség. A mint már említeni szerencsém volt, erre csak két mód áll rendelkezésre, t. i. vagy egészben valamely szomszéd életképes megyéhez csatolni, vagy részenkint bekebelezni valamely szomszéd megyébe. A törvényjavaslat e két mód közül a nézetem szerint helyesebbet és — meg vagyok győződve— a Szörénymegye által is örömestebb fogadoítat tartalmazza, t. i. Szörénymegyének a szomszéd Krassóval való egyesítését, megtartván a történelmi múltú nevet is Krassó-Szöréoy megye nevezet alatt. Az egyesítés által az 1875: XXVII. t. ez. szellemének is elég tétetik és az egyesített új megye ugy népességére, mint kiterjedésére és remélhetőleg szellemi és anyagi erejére nézve is az ország első megyéi közé fog sorakozni és idővel hivatva lesz, mint határmegye, az ország államiságának és alkotmányán ak védbástyáj ául szolgálni. Az átmeneti intézkedésekről a törvényjavaslat részleteiben az 1870: XXII. és az 1876: XXXIII. törvényezikkek szellemében kellőleg intézkedvén, ajánlom a törvényjavaslat elfogadását. [Helyeslés.) Joannovics György: T. ház! Mindenekelőtt a t. előadó urnak egy megjegyzésére kívánok észrevételt tenni. Azt méltóztatott mondani, hogy mikor e kérdés nem rég tárgyaltatott, a t. ház már mintegy elismerte annak szükséges november 22. 1880. voltát, hogy Szörénymegye valamely törvényhatósághoz csatoltassék. Tudtommal a t. ház e részben nem határozott semmit, hanem egyszerűen tudomásul vette a belügyminister ur azon kijelentését, hogy októberben be fogja adni a Szörénymegye rendezésére vonatkozó törvényjavaslatot. Ezt szükségesnek tartottam előrebocsátani, mert én éppen a megoldásnak a törvényjavaslatban ajánlott módja ellen kívánok nyilatkozni; ha pedig állna az, a mit a t. előadó ur mondott, akkor e tekintetben nem is szólhatnék már semmit. A szóban forgó törvényjavaslatot, a mennyiben Szörénymegye ügyeinek végleges rendezését tárgyazza, örömmel fogadom; mert véget vett az eddig hosszan tartott bizonytalanságnak. Az ajánlott módozatot azonban nem fogadhatom el és ugy vagyok meggyőződve, hogy a ministeri indokolásban felsorolt más két módozat bármelyike is sokkal inkább megfelelne a czélnak. A másik két módozat abban áll, hogy Szörénymegye vagy jelenlegi területével és lakosságával, vagy valamely szomszéd törvényhatóság területének egy részével megnagyobbítva, önálló törvényhatósággá szerveztetnék. Elhatárolta ezt már az 1873. évi törvényhozás és ezután sóvárgott a mai napig Szörénymegye lakossága is. De e módok egyikét sem fogadja el a t. belügyminister ur, hanem Krassómegyének Szörénymegyével való egyesítését hozza javaslatba. Mindenekelőtt azt mondja az indokolás, hogy Szörénymegyében az alkotmányos életben begyakorolt tisztikar és törvényhatósági bizottság megalakításához szükséges elemek majdnem teljesen hiányzanak. A mi a tisztikar előállítására szükséges elemek hiányát illeti, e részben osztozom a t. belügyminister ur nézetében. „De nem osztozom abbeli nézetében, hogy a szörénymegyei lakosság a megyei bizottságot sem lenne képes a maga emberségéből előállítani. De tegyük fel, hogy úgy van a dolog, a mint a t. belügyminister ur mondja. Hiszen ez oly dolog, mely évekkel ezelőtt is tudva volt. Mondja is az indokolás, hogy e hiányok különben is a dolog természetéből következnek. Akkor kár volt a provisoriumot annyi éven át meghosszabbítani. A megyei tisztikart mindéaesetre importálni kell oda. Importálni kellett eddig is, bele is nyugodott abba a szörénymegyei lakosság. Azt mondta, nem bánja, importáljunk oda tisztikart, csak jót. Tehát, ha önálló törvényhatóságnak maradna Szörénymegye, más megyebelieket választana tisztviselőkké. Ez úgy hiszem, nem szolgálna akadályul az 1870: XXII. t.-cz. végrehajtásánál. Másik kérdés az, vájjon képes-e Szörénymegye lakossága a maga körében megalakítani egy,