Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.

Ülésnapok - 1878-303

303. országos ülés novemtoer 22. 1S80 99 hivatásának megfelelő megyei bizottságot. Az indokolás szerint nem képes. Állítás ez, a melyre bajos lenne adatokkal felelni. De egyet ki kell emelnem: különös helyzetben volt eddig Szörénymeaye lakossága e téren az államkormänynyal szemben. A megyebizottság, mely ideiglenesen felállíttatott, mint tudjuk, már évek hosszú során át nem állott másból, mint busz és egynehány végvidéki volt katonából s ha nem esalatkozom, egy, az értelmiséghez tartozó egyénből. Hogy ez a kéj)viseletnek torzalakja volt, nem szükséges mondanom. Az intelligentia teljesen ki volt zárva a bizottságból. Az intelligentia pedig ott is, mint mindenütt a világon, arra van hivatva, hogy a törvényhatásági ügyek tárgyalásában és elintézésében döntő részt vegyen. Nem igazságos tehát a priori azt mondani róla, hogy az intelligentia és egyátalán Szörénymegye lakossága nem képes jóravaló bizottságot összeállítani saját köréből. Szintoly igazságtalan, mintha a tanár a tanulót nem akarná vizsgára bocsátani, azzal indokolván azt, hogy: hiszen tudja ő előre, hogy a tanuló belebukik majd. Megvannak az én nézetem szerint Szörcnymegyében is a közigazgatás rendes menetére kezességet nyújtó elemek ; ha csak azt nem teszszük fel, éppen Szörény megye lakosságáról, hogy csupán idiótákból áll; hacsak azt a mértékét nem követeljük ott. a közigazgatási dolgok és az alkotmányos élet ismeretének, a melylyel más megyék bizottságainak többsége nem rendelkezik. Azon esetre, ha keresztülmegy a most beadott törvényjavaslat, ha a szörénymegyei dolgokról lesz szó, ama közös bizottságban Lúgoson, bizonyosan nem mi krassóiak fogunk e részbea szót emelni, hanem elvárjuk a Szörénymegyeiektől, adják elő, mi ott a teendő, milyenek a viszonyok, mely bajok orvoslandók. No, ha azt teszszük fel, hogy a szörénymegyei bizottsági tagok Lúgoson elfogják mondhatni a maguk dolgát, akkor fel kell tennünk, hogy Karánsebesen is elmondhatnák Szörénymegye bizottságában. Azt mondja továbbá az indokolás, hogy Szörénymegye közigazgatási kiadásai, állami adójának nagy részét veszik igénybe. Ez tagadhatlan tény s mindenesetre figyelmet érdemel; de úgy hiszem, hogy e bajon is lehetne segíteni. Ha valamely területnek törvényhatósági jogokkal való felruházását az állam érdeke okvetlenül követeli és ha az a terület nagy megkárosodása nélkül egymaga nem képes elviselni az e feladatok teljesítésével együtt járó költségeket, mi természetesebb annál, hogy ily esetben az állam segélyezze bizonyos mértékig a törvényhatóságot. Ez a költség érezhetően nem érintheti az államot és midőn az állam ezt teszi, csak saját érdekében cselekszik. A pénzügyi szempont tehát az én nézetem szerint szintén nem állhat útjában az 1873 : XXII. t-ez. végrehajtásának, vagyis annak, hogy Szörénymegye önálló törvényhatósággá szerveztessék. Ezeknek szem előtt tartása nélkül, én legalább, nem is képzelhetem a házipénztár kérdésének sikeres megoldását. Nézzük meg most már, t. ház, az éremnek másik oldalát. A jó administratiónak micsoda biztosítékát nyújtja a beadott törvényjavaslat. Az indokolásban kitett statistikai számok Krassónak Szörénynyel való egyesítése ellen szólnak. Krassó kiterjedése és lakossága roppant nagy. Krassómegye a maga 273,872 lakosából, ha ennek szüksége forogna fenn, — bátran átengedhetne egy jókora számot Szörény megyének. Nem a lélekszám teszi az erőt, hanem az, hogy micsoda elemek tartoznak valamely megyéhez. Krassónak többet használt volna az, ha Fehértemplom nem szalrittatott volna el tőle Ezt, úgy hiszem, nem szükséges indokolni. Krassómegye beéri a maga 273,000 lakójával. Attól tartok, hogy ha még hozzá csatoltatik Szörénymegye 104,000-nyi lakossága és igy 377,000-nyi népességgé duzzad fel, nem lesz képes az administratiót annak rendje szerint vinni. Az nem szolgál vigasztalásomra, hogy más me.g}

T

ék, pld. Nyitra-, Temes-, Torontálmegye sem kevésbbé népesek az egyesítendő KrassóSzörénymegyénél. Nem czélom megtámadni e megyék administratióját; csak annyit jegyzek meg. hogy ily kiterjedés, ily roppant lélekszám mellett, még ha jó tisztikar van is a megyében, a jó, a helyes administrátió lehetetlen. így van ez mindenütt, de különösen hazánkban, hol a közlekedési eszközök hiányossága, a közigazgatási tisztviselők, különösen a járási tisztviselők többé kevésbé qualificálatlan volta, a községek tengő élete, nagyon is szükségessé teszi a központból minden irányba kisugárzó g»ndos és hathatós ellenőrzést. Már most kérdem : képes lenne-e az egyesítendő Krassó-Szörénymegye eme 377,000 főnyi lakosságnak a dolgát kellően ellenőrizni? Az én hitem szerint, nem. Attól tartok tehát, hogy a tervben levő egyesítés, az erők egyesülése helyett, az eró'k eksibbadását fogja maga után vonni. íme, t. ház, ez okok arra indítanak engem, hogy a szóban forgó törvényjavaslat ellen szavazzak. Tisza Kálmán: T. ház! Miután a beadott törvényjavaslat a t. képviselő ur által elleneztetett, kötelességemnek tartom egy pár szót szólni igen röviden, mert hisz az indokok, melyek vezettek, az indokolásban el vannak mondva. Mindenekelőtt meg kívánom jegyezni azt, hogy egyáltalában nincs szándékom, — ezt nem is mondom 13*