Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-276

276 országos ülés jnnin* 5 1880. 63 aggályaiban, én is igen kérem a t. házat, méltóztatnék ezen törvényjavaslatot a napirendről most levenni és őszre halasztani. Hiszen, nem nagy szerencsétlenség lesz az, ha mindjárt áll is az, mit Bokros képviselő ur mondott, hogy ez által egy évvel odáztatik el az agrárius kérdés megoldása Erdélyben; csak azután jól és igazságosan oldassék meg. Pauler Tivadar igazságügyminister: Minthogy a főellenvetés onnan ered, hogy az igazságügyi bizottság javaslata lényegesen eltér a kormány javaslatától és mig az utóbbinak tanulmányozására volt elegendő idő, az elsőnek megfontolására alig adatott idő, bátorkodom megjegyezni, hogy a jogügyi bizottság szövege kiegészíti és bővíti ugyan a kormányjavaslat elveit és tartalmát, de lényeges elveit elfogadja és igy én okot arra, hogy még hosszabb tanulmányozásra idő engedtessék , nem látok; {Helyeslés) és igy részemről is kérem a tisztelt házat, hogy azon indítványt, mely e javaslatot a jövő őszig elodázandónak tartja, elfogadni ne méltóztassék. (Elérik helyeslés jobb felöl.) Elnök : Szólásra senki sem lévén feljegyezve, következik a szavazás. Két indítvány adatott be, az egyik Cozma Párthén, a másik Csanády Sándor képviselő ur részéről. Azt hiszem, hogy a szavazás akként lesz megejtendő, hogy ezen indítványok mindenike szavazásra kitűzetik. Fel fognak olvastatni az indítványok. Beöthy Algernon jegyző (olvassa Cozma Párthén indítványát, továbbá Csanády Sándor következő indítványát): „Az erdélyi birtokviszonyok rendezésére vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása a legközelebbi hétfői ülés napirendjére tűzetik." Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e elfogadni Cozma Párthén képviselő ur indítványát? Azon képviselő urak, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Nem fogadtatott el. Kérem azon képviselő urakat, a kik Csanády Sándor képviselő ur indítványát elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Nem fogadtatott el. E szerint a napirend marad, a mint kitűzve volt. Következik a jelen év folyamában a Dunán teljesítendő' szabályozási munkálatokra vonatkozó törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Baross Gábor jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Elfogadja a t. ház a most felolvasott törvényjavaslatot végleges szövegezésben? (Igen!) Elfogadtatott. Méltóztassék a t. ház megengedni, hogy a jegyzőkönyvnek erre vonatkozó pontja hitelesíttessék, hogy a főrendekhez átküldethessék. Baross Gábor jegyző (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatot). Elnök: A jegyzőkönyv ezen pontja hitclesittetik s a törvényjavaslat alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a méltóságos főrendekkel közöltetni fog. Következik az igazságügyi bizottság jelentése és törvényjavaslat az erdélyi, ugy a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyei és Kővár vidéki területek birtokrendezési ügyeinek egyszerűsítése és gyorsítása tárgyában. Ha a t. ház a jelentést felolvasottnak méltóztatik tekinteni, äz általános tanácskozást megnyitom; az első szó az előadót illeti. (Halljuk az előadott) Bokros Elek előadó: T. ház! (Halljuk!) A ministeri javaslat indokolásában és az igazságügyi bizottság jelentésében szakszerűen és kimerítően elő vaunak adva mindazon okok, melyek e törvényjavaslat keletkezését, annak főbb elveit és részleteit indokolják, tehát nem volnék arra utalva, hogy szóbeli előterjesztéssel pótoljam és bővítsem a kimerítő indokolást. Ennélfogva és különösen tekintetbe véve a t. ház figyelmét és rendelkezésére álló igen rövid idejét, csak egy pár rövid és általános megjegyzésre szorítkozom. A törvényjavaslatnak három nevezetes princípiuma van, a mely annak általánosságban leendő elfogadásánál a főbb figyelmet érdemli. Az első az, a melynél fogva az úgynevezett visszakapcsolt részek, Kraszna-, KözépSzolnok-, Zarándmegyék és Kővárvidéke, Erdé'ylyel ugyanazon egy birtokrendezési eljárás alá vétetnek Ezen intézkedés mindenesetre kiváló figyelmet érdemel, mert oly területi megkülönböztetést alkot, a mely a jelenlegi állapottal ellentétben van és igy külön indokolást igényel. Bátor vagyok a t. háznak emlékébe ajánlani azon történeti tényt, hogy a visszacsatolt részek úrbéri birtok- és jogviszonyai teljesen azonosak Erdély birtok- és jog-viszonyaival. E viszonyok rendezése tekintetében a múlt század elején, közepén és végén Magyarországon keletkezett igen lényeges és mélyre bató intézkedések a visszakapcsolt részekben érvénynyel nem bírtak, mert azok akkor Erdélyhez tartoztak. Az urbériséffnek 1848-iki megszüntetése a visszakapcsolt részeket teljesen azonos állapotban találta Erdély viszonyaival. Az 50-es években történt rendezés, az 1854. június 21-én kelt nyilt parancs ngyanazonos' szabályokat alkotott, ugy a partiumra, mint Magyarországra nézve. Az 1871: LIII. t. ez. 10. fejezete hasonlóan egyenlően rendezte Erdély viszonyait. Igy tehát anyagi tekintetben kétségtelen, hogy azonosak a jogszabályok és törvények. A tényleges állapot, — a birtokok rendezetlensége pedig , fájdalom, hasonlókép teljesen azonos lévén, minden törvényes indok által alaposan