Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-275

• 275, orsüágos illés jnnins 4 1880. 1 fontosságát ^ már Irányi Dániel képviselő ur is kiemelte. Éu egyáltalában nem tartom indokolhatónak azt, hogy a városok fontosságánál fogva valamely Dunarész szabályozását abba kell hagyni. Már a pénzügyi bizottság tárgyalásaiból is kivehette a képviselő ur, de a jelentésben is benn foglaltatik, hogy a főváros szabályozása pénzügyi szempontból mennyivel bir elöuynyel a Komárom alatti szabályozás előtt. Mert az erre. vonatkozó tervek már megvannak, az előmunkálatok a ministerium által kiküldött bizottság vegyes albizottsága által elkészíttettek, a bizottság által is elfogadtattak és most csupán ministeri jóváhagyásra várnak. Ezen munkálatok szerint egész tiszta képét nyerjük azon tehernek, a mit elvállalunk. Itt tehát nem tapogatódzik a t. ház. annyira sötétben, mint a komáromi Dunarész szabályozásánál és miután, mint már Irányi Dániel képviselő ur is méltóztatott felemlíteni, a fővárosnak biztonsága mindenesetre m-gköveteli azt, hogy ez figyelembe részesittessék máií akkor is, hogy ha ily világos tervezetek nem volnának. Azt gondolom tehát, hogy a t. képviselő uraak ezen megjegyzése alaptalan volt. De alaptalan volt a t. képviselő urnák ama másik kijelentése is, a mely részint ezen munkálatok teljesítését azért vélte abba hagyandónak, mert mint monda, ugyanazon emberek bízatnának meg e munkálatok végrehajtásával, a kik eddigi működésük által megmutatták , f hogy ezélszerűen szabályozni nem tudnak. Én azt gondolom, hogy ezen állítása sem bir alapossággal és nem állja ki a kritikát. Itt a budapesti Dunavizszabályozásnál nem áj tervek készítéséről van szó, hanem oly tervek végrehajtásáról. a melyek a kiküldött szakértő bizottság által megállapittatván, a ministerium jóváhagyása alatt állanak. Tehát nem új tervek készítéséről, hanem végrehajtásáról van szó. És miután éppen azon közegeknek, a melyek ezen tervek végrehajtásával megbizandók leimének, eddigi működése azt mutatja, hogy, ha feltéve, de meg nem engedne, jó terveket nem is tudnak készíteni, de a már kész terveket mindenesetre igen jól tudják végrehajtani, semmi ok nem merülhet fel az iránt, hogy az újonnan készített terveket is éppen oly jól ne tudnák végrehajtani. Én tehát a t. képviselő ur megjegyzéseit az elmondottaknál fogva, alaptalanoknak tartván, ismételve ajánlom a t. háznak a törvényjavaslatot általánosságban való elfogadás végett. (Helyeslése) Elnök : A tanácskozást befejezettnek jelentem ki. Következik a szavazás. Kérdem a tisztült házat, elfogadja-e az 1880. év folyamán a Dunán teljesítendő szabályozási munkák tárgyában beadott törvényjavaslatot a pénzügyi bizottság szövegezése szerint általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen, vagy nem? (Elfogadjuk!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház azt általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Antal Gyula jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa az első szakaszt). Helfy Ignácz: Azok, a mik előttem elmondattak, nem győztek meg engem arról, hogy a jelzett módosíivány nem volna helyes. Én nagyon röviden szólaltam fel, mert hiszen, a mint jeleztem, kényszerhelyzetben vagyunk, magam is belátom, hogy nem utasíthatjuk vissza a törvényjavaslatot. De a ki e kérdéssel tüzetesen foglalkozott, a kinek, különösen, mint nekem alkalma volt a bizottságban a tárgyalásokon jelen lenni és hallani, hogy tulajdonképen miről van itt szó, lehetetlen, hogy oly könnyedén adja szavazatát arra, a mi itt kívántatik. Arról vau itt szó, t. ház, hogy a szakértők által megállapított rendszer, azok által, a kik eddig annak ellenkezőjét követték, elvetteuk, el annyira, hogy tulajdonképen két ellentétes rendszer áll egymással szemben. Azon albizottság, melyet a közlekedési ministerium kiküldött s melynek munkálata alapján most e felhatalmazás kéretik, alapelvül kimondotta, hogy ragaszkodik azon rendszerhez, a mely nálunk eddig a vizszabályozás terén követtetetí és tanácsolja a kormánynak, hogy nem véve tekintetbe az idegen szakértők véleményét, csak folytassa az előbbit. Hát én nem vagj^ok azon helyzetben, nem lévén szakértő, hogy azt állítsam, hogy azon idegen szakértőknek van igázok és nem a kormány által kiküldött albizottságnak — meglehet, hogy ezen albizottság jobban érti a dolgot, de minden esetre, midőn egy ily fontos és számtalan milliónyi összeget felemésztő vállalatról van szó, azt hiszem, mégis kötelessége a háznak követelni azt, hogy mielőtt határozott lépést tenne egyik, vagy másik irányban, ezen két különböző irány lehetőleg részletesen kidolgozva előterjesztessék és minden oldalról megvitattassék, hogy azután állapítsa meg a ház, hogy melyik irányt tartja a törvényhozás jónak s azután hatalmazza fel a kormányt, hogy azon irányt hajtsa végre. És itt van az, a miért nem érti Irányi t. képviselőtársunk, hogy miért teszek különbséget Budapest és Komárom köztt. Azért, mert a Komároamál végrehajtandó munka oly természetű, mely az országot jövőre semmi irányban sem köti le, zátonyok vannak, melyeket ki kell kotorni, ezt pedig bármely irányt akarunk is követni — végre kell hajtani s azért én azt nem ellenzem, szívesen belenyugszom, habár erre nézve is mellesleg meg kell jegyeznem, hogy elég idő