Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.
Ülésnapok - 1878-274
274. országos ülés jnnin-: 3. 188ü. 49 melyekből maga a t. közlekedési bizottság kiindult, kérném a t. házat, hogy méltóztassék ugyanazon álláspontot elfoglalni. Mert hiszen, ha lehetetlennek mutatkoznék a ministeriumnak ez iránti tanulmányozása után teendő előterjesztése megtételével az, hogy az állam kezelje ezen ügyet, nem lesz kizárva annak lehetősége, hogy máskép intézkedjünk, Egyelőre azonban óhajtanám, hogy a t. ház tartsa meg ezen álláspontot és ehhez képest kérném akkép módosítaui a határozati javaslatot, hogy a harmadik sorban az „egyidejűleg" szó után a többi szöveg, a mely magában foglalja azt, hogy más módon is lehet berendezni a lánczhajózást, hagyassák ki és az „egyidejűleg" szó után csak ezen szavak következzenek: „tegyen e tárgyban újabb előterjesztést." Bátor leszek a határozati javaslatot módosítványom szerint egészében felolvasni (olvassa): „Utasittatik a kozraány, hogy a láncz- vagy kötélliajózásnak a Dunán, Budapesttől kiindulva mindkét irányban állami költségen való berendezése és üzlete tárgyában, a szükséges előmunkálatokat haladéktalanul tétesse meg s a jövő évi költségvetéssel egyidejűleg tegyen e tárgyban újabb előterjesztést?" Bátor vagyok ezen módosítványomat elfogadásra ajánlani. (Elénk helyeslés a szélső' baloldalon.) György Endre, a közlekedési bizottság előadója: T. ház! A közlekedési bizottság álláspontja kettős; nevezetesen az egyik az, hogy saját maga praecisirozza úgy, a mint a t. képviselő ur felfogta, hogy az ő meggyőződése szerint a lánezhajózásnak az állam költségén való letétele a leghelyesebb; a másik része a határozati javaslatnak azt mondja, hogy az állami költségvetés előterjesztésekor, midőn az állam pénzügyi helyzetére figyelemmel tartozik lenni, tegyen ezen láncznak költsége iránt egyidejűleg előterjesztést. És miután ez épp a körülményektől és viszonyoktól függ, a határozati javaslat maga sem akarja megkötni e tekintetben a kormány kezét. Különben a ház praxisára hivatkozom. Mi az értelme a praxisban e határozati javaslatnak ? Köti a kormányt a ház praxisa szerint az ülésszak végéig; (Ellenmondás bal/elől) pár nap múlva az ülésszaknak vége lesz, ha tehát azt is kikötjük, hogy netalán állami költségen rendeztessék be és az iránt határozatot hozunk, arra sincs a kormány hosszú időre kötelezve. (Ellenmondás.) A bizottsági tárgyalások alkalmával a kormány mindkét bizottságnak nézeteit e tekintetben megismerte, tehát jövőre is tudja, hogy e tekintetben mily nézetek irányadók a bizottság kebelében; más oldalról a határozati javaslatKÉPVH. NAPLÓ 1878-81. XIV. KÖTET. ban is kifejezésre talált a pénzügyi helyzet és a kormány által teendett tanulmányok eredménye fogja a további eljárásban vezérelni. Ha tehát Mocsáry t. képviselő ur javaslata nem akar annak más értelmet tulajdonítani, mint a mi a bizottság értelmezése szerint ezen javaslat második részének értelme, akkor hozzá járulnék, de más értelmezést a magam részéről a kormány ezen álláspontjára való tekintettel meg nem engednék. Annál fogvakérem a t. házat, méltóztassék ezen határozati javaslatot, ugy a mint van, elfogadni. Irányi Dániel: T. ház! Lehetetlen szó nélkül hagynom a t. előadó urnak azon tanát, mely szerint a képviselőháznak hozott határozata a kormányt csakis azon ülésszak alatt kötelezné, a mely ülésszak alatt a határozat hozatott. (Helyeslés a szélső balon.) Mert ha megengedem is, hogy az egyik országgyűlés határozata nem bir mindenesetre befolyással és kötelező erővel a kormányra a másik országgyűlés alatt, a mit már hallottam a ministeri padokról is hangoztatni; de azt, hogy az egyik ülésszakban hozott határozat csak azon ülésszakra vonatkoznék, azt még nem hallottam. A t. előadó ur, úgy látszik, ministeriálisabb akar lenni a ministereknél. De akkor nem tudom, miért hoznak most határozatokat? Sokkal jobb lenne bezárni az országgyűlést, mintsem oly határozatot hozzunk, mely csak most érvényes. (Helyeslés a szélső balon?) A mi már a tárgyat illeti, megvallom, t. ház, hogy ha Mocsáry Lajos t. képviselőtársam nem szólal fel és nem utal azon lehetőségre, hogy ezen határozati javaslat utolsó pontja másképen is értelmezhető, nekem eszembe sem jutott volna azt másképen értelmezni, mint ugy, hogy a lánczhajózás a kormány kezébe menjen át. De miután a t. minister ur fenn akarja tartani a jogot, hogy a lánczhajózást esetleg ne maga tartsa meg, hanem valamely társulatnak adja át, én nagyon indokoltnak találom azon indítványt, melyet Mocsáry Lajos t. képviselőtársam előterjesztett és nem értem, hogy a t. előadó ur miért nem járult hozzá, ha 8 és a bizottság is azt akarják, hogy a lánczhajozás az állam kezében maradjon. Azon magyarázat, melyet adni méltóztatott, engem ki nem elégít; ősziutén mondva, nem is értem, hogy mit akart magyarázni, hogy miben áll azon különbség, mely a második és első pont köztt van. Én azért azt kívánom, hogy ha azt akarjuk, hogy ezen forgalmi eszköz csakugyan az állam kezében tartassék meg, méltóztassék Mocsáry Lajos t. képviselőtársam indítványát elfogadni. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Ordódy Pál közmunka- és közlekedési minister: T. ház! Méltóztassék megengedni, hogy pár szóval felvilágosítást adhassak. Eu azt gondolom, hogy azon határozati javaslat által 7
