Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-274

50 274. országos Ülés jrmius 3. 1SSD­melyet a pénzügyi bizottság ajánl , a kép­viselőház kezei semmi irányban nincsenek meg­kötve. Ennek a lényege az, hogy a kormány tétessen tanulmányokat arra nézve, hogy a lánez­hajózás micsoda befektetéseket igényelne és hogy annak alapján tegyen javaslatot a t. háznak. Hogy azután állami költségen, vagy pedig enge­délyezés utján fog-e a lánczhajózás létesíttetni, belátásától fog függni. Én azt hiszem, hogy abban, hogy a kormány a maga részéről mely irányban óhajtaná a megoldást, semmi veszély sincsen. A t. háztól fog függni a jövő ülésszak alatt határozni és határozhat minden adat számbavételével, melyet a kormány annak ide­jén előterjeszteni fog. Én tehát azt tartom, hogy ezen határozat által praeoecupálva nincsen semmi módnak és azért kérem a t. házat, hogy ezen határozati javaslatot méltóztassék elfogadni. (Elénk helyeslés a jobboldalon) Ugron Gábor: T.ház! Esi pártolomMocsáry Lajos t. barátom indítványát, azért, mert hogy ha mindaa áll, a mit a minister ur előadott, akkor nem praejudicál Mocsáry t. barátom indítványa a t. ház későbbi elhatározásának. De nekünk féltékenyen őrködnünk kell, akkor, midőn a dunai szabadalmazott gőzhajózási társulat érde­kei szóban forognak, nem fog-e feláldoztatni a dunai gőzhajózás érdeke. Ezen lánczhajózásnak állami pénzerővel való életbeléptetése és állami kezelése semmi­esetre sem fog előnyére válni a Duna gőzhajózási társaságnak, mert az a magyar kereskedelmet emancipálni fogja, legalább részben a dunagőz­hajózási társaság mindenhatósága alól (Ugy van! a szélső balon.) A végre, hogy a kormány a kérdést tanul­mányozza, nem hiszem, hogy szükség volna a határozati javaslatra. Hiszen tanulmányoznia kel­lett volna már eddig is és hogy a kormány valamely kérdést tanulmányozzon, nem szükséges, hogy az erre való utasítást a ház initiálja, (Ugy van! a szélső baloldalon) hanem a nélkül is tanul­mányoznia kell. És midőn itt a tanulmányozásra kéretik tőlünk utasítás, élnünk kell azon gyanú­perrel, hogy egyéb indokok és czélzatok is van­nak, melyeket a kormány most még nem mer bevallani, de melyeknek útját bevágni kötelessé­günk; és mert kötelességünk útját bevágni az állam érdekeivel ellenkező minden czélzatnak, ennélfogva pártolom Mocsáry Lajos képviselő­társam indítványát. (Élénk helyeslés a szélső bal­oldalon.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a vitát bezárom. Szó illeti még az előadó urat. György Endre előadó: T. ház! Valóság­gal azon helyzetben vagyok, mint Irányi t. kép­viselőtársam, nevezetesen én sem értem, nem a mi álláspontunkat, hanem az övéiket. Mert ha Mocsáry t. képviselőtársam határozati javaslatá­ban az volna, hogy a jövő évi költségvetésben a kormány a láncznak államköltségen való letétele iránt tegyen előterjesztést. . . . (Felkiáltások a szélső baloldalon. Az van benne!) Bocsánatot ké­rek,, a határozati javaslat azt mondja, hogy a jövő évi költségvetéssel egyidejűleg a kormány „e tárgyban tegyen újabb előterjesztést." Hogy e köztt és a mi határozati javaslatunk köztt mi külömbség van, én nem látom át. Nem is az el­len volt kifogásom, hogy a határozati javaslat ezen szövegezésben forgadtassék el, hanem azon értelmezés ellen, melyet a t. képviselő ur hozzá tett. (Felkiáltások a szélső báloldalon. Tessék praeci­sebben szövegezni!) Igenis úgy praecisebben van, a mint a bi­zottság szövegezte. Azt mondta Ugrón t. képviselőtársam, hogy a kormánynak tanulmányozni kellett volna a kér­dést és hogy e határozati javaslat első részére semmi szükség nincs. Igenis, a kormány tanulmá­nyozta a kérdést, de csak az engedélyezés szem­pontjából. A bizottság azt mondja, hogy nem elég ezen szempontból tanulmányozni. A bizott­ság meggyőződése szerint helyesebb volna álla­mi költségen lerakatni a lánczot. Ennélfogva ta­nul mányoztatni kívánja a kérdést ezen szempont­ból is. Ez a bizottság határozati javaslatának első része. Minthogy azonban ez a költségektől függ és a pénzügyi helyzettel szoros összefüg­gésben van, a kormányra kívánja bízatni, hogy e tárgyban újabb előterjesztést tegyen az ország­gyűlésnek. Ebben veszedelem sincs, mert hiszen az országgyűlésnek van végső esetben is fenntartva a jog, hogy akár az engedélyezést, akár az áUam költségén való létesítést határozza el; a bizottság véleménye pedig világos. Ennél fogva hiszem, legpraecisebb és leghatározottabb a bizott­ság előterjesztése és azért kéram a t. házat, mél­tóztassék azt elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatik-e a t. ház tárgyalni a törvényjavaslatot, igen vagy nem? (Felkiáltások. Nem!) E szerint a t. ház nem kívánja a törvényjavaslatot tárgyalni. Most fel fogom tenni azon kérdést, elfogadja-e a t. ház a közlekedési bizottság határozati javaslatát? Ha ez elfogadtatik, akkor Mocsáry Lajos képviselő ur határozati javaslata elesik. Szavazás előtt fel fognak olvastatni a határozati javaslatok. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a közle­kedési és a pénzügyi bizottság együttes határozati javaslatát és Mocsáry Lajos módosítványát). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e ezen egyetértőleg előterjesztett határozati javas­latot elfogadni ? (Elfogadjuk!) Elfogadtatik és igy a Mocsáry Lajos képviselő ur által beadott módosítvány elesik. Következik a közgazdasági bizottság jelen-

Next

/
Thumbnails
Contents