Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.
Ülésnapok - 1878-298
238. or wígos Ülés november 16. 1880. 3 SÍ éjjel-nappal, úton-útfélen, a városokban is, sőt még a vasúti vonatokat is megállították nem egyszer. Természetesen a közvéleménynek fel kellett háborodnia és a közvélemény nyomása alatt a kormány rendkívüli intézkedést léptetett életbe. Ezen rendkívüli intézkedés folytán, a melynek hibáit és érdemeit hosszasan méltatni nem kívánom, egy nagyon elszomorító képe tárult fel az ország közbiztonsági állapotának és ezen ott, akkor rendkivülileg foganatosított eljárásnál bo adatot és tanulmányt szerezhetett magának minden szakember a bűnök elszaporodásának okaira nézve, valamint azok elfojtásának valószínűleg leghatékonyabb eszközeire nézve is. Ezen tanúságot a kormány, ugy látszik, nem merítette azon eljárásból, mint a mely egyik legfőbb maradandó haszna lett volna ezen eljárásnak. Ezen intézkedés végeredménye az lőn, hogy a közbiztonság mindazon vidékeken, a hová annak határa elterjedt, helyre lőn állítva. A kormány megszüntette az egé^z intézkedést, nézetem szerint is helyesen, mert a közbiztonságot nem rendkívüli intézkedésekkel, nem egyes időszakokra kiterjedőkkel, hanem rendes eszközökkel és minden időre fenn kell tartani a kormánynak és a törvénynek. De a bíróságok és a közigazgatás új szervezésekor — mondom — nem használta fel a kormány azon tanúságot, melyet az imént említett alkalommal szerezhetett volna magának, azt hivéu valószínűleg, hogy a bíróságok és törvényhatóságok újabb szervezése magában, valami különös gond nélkül is — már a rendezésnél, a magasabb rendnél és a tökéletesebb eljárásnál fogva — elég hatékony eszköz lesz arra, hogy az ország közbiztonságában az előbbi állapot újból elő ne álljon. A mi intézkedéseket e részben akkor tett a törvényhozás és a kormány, — a melyek röviden összefoglalhatók abban, hogy a börtönkezelés a kir. ügyészségekre bízatott, a vizsgálatok vezetékével a kir. birák és esetleg jegyzők bízattak meg, a közigazgatási szakban a rendőri közegek közvetve a főispánok utján a kormány kinevezése alá kerültek — mondom —ezen intézkedéseknek hatása nagyban és egészben az lőn, hogy azóta a közbiztonság lassan és fokozatosan hanyatlik és mindig rosszabbá válik. Időközbea ide vonatkozó törvényhozási intézkedés történt a büntető törvénykönyv anyagi részének megállapítása és az eljárásnak rendeletek utján való szabályozása által; de ugy látszik és ez nagyon természetes is. hogy ennek valami nagy hatása, legalább a lefolyt rövid idő alatt, a gyakorlatban nincs, a mint nem is lehetett. Hogy az anyagi büntető törvény megállapítása éppen a vagyon ellen irányzott és elhatározott gonosz számítással elkövetett bűntényekre nézve nagy befolyással nem is lehet, az igen természetes, mert hogy ezen bűntényeknek fogalma és büntetése világszerte és nálunk is már a régibb törvényes intézkedések és a gyakorlat által eléggé meg volt állapítva. Másutt van a hiba. És én félek, hogy ha netalán az államrendőrség más modorban — mert hiszen ma is állami a rendőrség, a mennyiben részben kinevezett — ha mondom az állami rendőrség más modorban életbeléptetíetaék és mi attól nagy eredményt várnánk, épp úgy csalatkoznánk ; félni lehet attól, hogy talán nagyszabású intézkedések tétetnének és minden áldozat meghozatik az ország részéről, még sem fogjuk a közbiztonság állapotának jobbra fordulását tapasztalni; nem fogjuk pedig azért, mert mindezen intézkedések összhangba hozatnak annyira, a mennyire a cultura követelményével és különösen a mi a börtönkezelést illeti, a humanismus követelményeivel és ez ellen nem is lehet kifogást tenni, ez helyes — de nem fordittatik kellő gond arra, hogy ezen intézkedések úgy foganatosíttassanak és foganatosíttathassanak, hogy azok rövid idő alatt gyakorlati és hatékony befolyással legyenek a közbiztonság jobbra fordulására. Egyéb culturális viszonyoknak, a gazdasági és szellemi mívelődésnek és más mellékes körülményeknek befolyásán kívül, a közbiztonságra legfőbb és legközvetlenebb befolyást gyakorol a rendőrségi helyes eljárás és szervezés és a büntető igazságszolgáltatás helyes eljárása és szervezése. A rendőrség praeventiv intézkedései, a büntető igazságszolgáltatás és az inquisitorius eljárás hatékony foganatosítása nélkül, eredményre nem vezetnek. A legjobb praeventiv intézkedés: a sikeres bűnnyomozás és az kétségtelen tény, melyet mindenki lát, a ki elfogulatlanul foglalkozik ezen ügygyei és a gyakorlati tapasztalatokat figyelmébe veszi, hogy míg a bűnnyomozás sikere-ebb eszközlésére nem teszünk intézkedést, a rendőrségnek bármi költséges praeventiv intézkedései mellett is oly állapotba jutunk, mini; vagyunk ma, hogy csak .az 50 — 100-ik bűnös kerül börtönbe és a börtön mégis népes, mig ellenben a btínnyomozásnak sikeres vezetése mellett tán minden másodikdiarmadik megkapja büntetését és a börtönök még is üresek lennének. Nekem — ezen ügy körül gyakorlat és elmélet útján szerzett tapasztalaimból kiindulva — az a meggyőződésem és mivel azt látom, hogy sem a rendőrségi, sem a bírósági intézkedéseknél a bünnyomozás helyes vezetésére vonatkozó kellő iir.ézkedések megtéve nincsenek, sőt kellő eszközök sincsenek meg arra nézve, hogy úgy a rendőrségnél, mint a bíróságnál az eljárás sikeres legyen és ne olyan, hogy tán ártatlanok is kellemetlenségbe jöjjenek, vagy éppen bűnhődjenek, hogy ezen czélok mindkettejét el lehessen érni, erre én az e^ yik fő eszközt 4b*