Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-297

ggO) 297. országos ülés november 15 1886, megfenyíttetnek, a választ tudomásul veszem. {Helyeslés.) Nem tagadhatom meg azonban annak kije­lentését, hogy ha a tényállás az, a mi a hírla­pokban constatálva van, ezen sajnos esemény minden alkotmányos honpolgárnak érzületét mé­lyen sérti, {ügy van!) Remélem, hogy az ered­ményről annak: idejében a minister ur értesíteni fogja a képviselőházat és ily értelemben a vá­laszt tudomásul veszem. {Élénk helyeslés.) Elnök : Méltóztassanak azok, kik a minis­terelnök ur válaszát tudomásul veszik, felállani. {Az egész ház feláll.) A ház a választ tudomásul veszi. Következik a napirend, vagyis harmadszori felolvasása a törvénytár, törvénygyűjtemény és rendeletek tárának kiadásáról és darusításáról szóló törvényjavaslatnak. Beőthy Algernon jegyző {olvassa a fór­vényjavasl atot). Elaök: Méltóztassanak azok, a kik a tör­vényjavaslatot végszerkezetében elfogadják, fel­állani. {Megtörténik.) A többség elfogadja s a törvényjavaslat alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett a méltóságos főrendekhez fog áttétetni. Hogy pedig ez megtörténhessék, kérem a t. házat: méltóztassék a jegyzőkönyvnek erre vonatkozó részét hitelesítés végett meghallgatni, a mennyiben ma a főrendiház ülést tart s ak­kor a jegyzőkönyv azonnal által fog küldet­hetni. Antal Gyula jegyző {olvassa a november 15-ki ülés jegyzökönyvének kivonatát). Elnök : A jegyzőkönyv ezen pontjára észre­vétel nem tétetvén, azt hitelesítettnek jelentem ki s az a mélt. főrendiháznak alkotináiryos hozzá­járulás végett azonnal át fog küldetni. Következik a napirend második tárgya, az állandó pénzügyi bizottságnak általános jelen­tésc azij38JJ[kLJIl^ Méltóztatik a jelentest felolvastatni, vagy felolvasottnak venni? (Felolvasottnak vesszük!) Ha a t. ház felolvasottnak veszi, akkor a tanácskozást megnyitom. Az első szó az előadó urat illeti. Hegedűs Sándor előadó: Tisztelt képvi­selőház! Mielőtt a t. képviselőház, a jövő évi költségvetés tárgyalásába bocsátkoznék, engedje meg nekem, hogy rövid vonalakban annak ké­pét adjam és jellemezzem azon politikát", melyet abból a pénzügyi bizottság kiolvasott, midőn helyeslé és csekély változással elfogadásra ajánlá. Oly költségvetéssel állunk szemben, mely alakjában és lényegében sok változtatást mutat fel a megelőző évekével szemben, nemcsak azért, hogy az egyes ministeri tárezák egyes teendői áthelyeztettek, melyek által részben régen sür­get 'tt reform érttett el; nemcsak azért, hogy az egyes ministermmnak kebelében is új szer­vezés történt, a műszaki tanács, az erdőosztály, a jószág- és bányászigazgatóságok szervezetével, de az egyes üzemekben, mint dohány-, vasutügy és bányászatnál is gyökeres változások, vagy fejlődés által igényeit intézkedések történtek, melyeket a pénzügyi bizottság részletesen birál, megfelelő helyeiken s a melyek egyenkint és csoportosítva az egész költségvetés alapjait és alakját alakítják át. Azt, úgy hiszem, bátran kimondhatom, előre is, hogy czélszerűbb vezetés és ügykezelés tekintetében, az állami fanetiók ez új beosztásokkal és szervezetekkel sokat nyertek és hogy pénzügyi tekintetben is megta­korítások érettek el ezek által is. Azonban a pénzügyi mérleg mégis vagy 25 millióra menő hiányt mutat és ha látjuk, hogy a jövő évi előirányzat kiadási része 147a mil­lióval nagyobb a folyó évi költségvetésnél; ok­vetlenül felmerült a kérdés, miből ered e nagy deficit és ezzel kapcsolatban a kiadások e tete­mes emelkedése? Mert nemcsak a számok é-s nemcoak a hiány nagyságát kell tekintetbe venni, ha pénzügyünk állását és fejlődését téliesen akarjuk megítélni: hanem azt is, hogy mily ki­adások állanak ezekkel kapcsolatban; mert ezek természete lényegesen változtatja annak súlyát és jelentőségét is, sőt megszüntetésének lehető­ségét is. Ha a kiadások emelkedésérő] akarunk röviden számot adui, ngy találjuk, hogy nem meddő kiadások okozzák azt. A beruházások 5'/* millióval nagyobbak, mint 1880-ban; a megnövekedett állami vasutak és gépgyárak üzemkiadásai több mint négy mil­lióval nevelték kiadásainkat; útra, mindenféle iskolára és gazdasági czélra J Ai millióval iráuy­zuuk elő többet, mint ez évben. Ebben a három kiadási csoportban 9'As millió kindási szaporu­latot tehát a fejlődés tényezői képeznek. De ott van megdöbbentő nagyságában nz államadóssági kamatoknak Q l /,i millióval növekedése. Hogy történhetik ez (így év alatt? Adósságunk meddő terhe nőtt-e ez országban? Éppen nem. Hisz a tiszavidéki vasúiért fizettünk ebből 2.629,513 frtot, a zágráb-károly városi vsisnt megszerzése­ért 283,200 frtot. Továbbá 1.400,000 frtot vesz igénybe az a tiszai kölcsön, melyet a társulatoknak és Sze­gednek adunk előlegben ; a törlesztés növeke­kedése miatt költségünk 720,000 írttal szaporo­dik és azon egyszerű okból, hogy az arany­ágiót az idei 16°/'o-a helyett 18%-kal vettük fel, 700,000 írttal nőtt az előirányzat. íme: itt van 5 3 A millió, az államadóssági tehernöveke­désből ; pedig e tényezők közül az utóbbi jelen­téktelen összeg kivételével, mely egyszerűen csak a realitás érdekében vétetett fel, a többi mind vagy biztos előleg, mely megtérülésén kívül

Next

/
Thumbnails
Contents