Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.
Ülésnapok - 1878-291
316 291. országos ülés ofctóber á. 18S0. lyek az 1873: XXII. t. ez. alapján intéztettek el, legnagyobbrészt meg vannak oldva és meg van állapítva, hogy ezeknek területe 75,000 hold s az annak megfelelő érték nyolez millió forint, a melynek az illető évek alatt történendő befizetése iránt a törvény értelmében különben is megtörtént az intézkedés. A mezőgazdasági birtokok összes területe 634,000 holdat tesz, melynek megközelítő értéke 68 millió írtban van felvéve. Ebből már is a törvényhozás által engedélyezve van 18 millió forint értékű birtok eladása. Azon előterjesztésben, melyet pótlólag lesz szerencsém a t. háznak bemutatni, 20 millió frt értékű birtokrészrőí lesz szó, marad tehát oly birtokrész, mely nem képezi az eladás tárgyát, 30 millió frt értékben. Azon előterjesztésben, melyet előbb jeleztem, meg lesznek jelölve azon birtokrészek is, melyekre nézve az illető lakosok viszonyainál fogva kívánatos, hogy telepítvényekben részesittessenek; meg leszuek jelölve azon birtokrészek is, melyek nagyközségek szomszédságában feküdvén, ezek által megvásárolhatók. Azon 30 millió értékű birtok, a mely eladásra nem jelöltetik ki, olyan, a hol vagy a birtokviszonyok rendezve, vagy a vizszabályozás keresztülvive nincs, vagy oly helyeken feküsznek, a hol, mint Arad-, Temes-, Torontál- és Bácsmegyében, nagy kiterjedésű államjószágok vannak, a melyeket csakis fokozatosan lehet elárusítani. A törvényhozáshoz benyújtandó előterjesztésben 56 millió frtnyi érték helyeztetik eladásra kilátásba, a mi részint telepítvények váltságösszege, részint italmérési jog, részint állami jószágok eladásából befolyna, a mely összegből az 1881. évre 5 millió frt van felvéve. Kétséget nem szenved az, hogy mielőtt a törvényhozás az eladásra elhatározná magát, szükséges, hogy tájékozva legyen az iránt, hogy az eddigi beruházások hogyan állanak és hogy az ezen állami jószágokból befolyó összegek hová fognak fordíttatni. Arra nézve, hogy mennyi adósságot kötöttünk és ennek megfelelőleg mennyi értékű beruházásunk van, bátor vagyok főbb vonásokban a következő előterjesztést tenni. Az 1879-iki zárszámadások szerint az ezen évig kötött összes adósságokból bevettünk 750 millió forintot. Ezzel szemben az 1879. év végéig ugyanazon az alapon, a mint az a zárszámadásokban a t, háznak bejelentetett, 694 l / 2 millió frt fekszik beruházásokban; azonkívül — csak főbb vonásokban említem meg — fedeztettek ezen felvett pénzekből, az oceupatió és mozgósítás költségeibői három éven át harminezhét és fél millió forint; a kincstári utalványok beváltása által adósság-terhünk szaporodott 27 millió forinttal. Azon általam előbb jelzett beruházási öszszegből 367 millió frt fordíttatott vasutakra, még pedig 270 millió frt államvasutak építésére és 1880. év végéig 97 millió frt vasúti subventiókra, összesen tehát 367 millió frt. Kétséget nem szenved, hogy ezen összegben foglaltatik sok olyan beruházás, a mely vagy kevés, vagy éppen semmi kamatot nem jövedelmez. Az sem szenved kétséget, hogy kiadásaink összege nincs arányban anyagi helyzetünkkel; de az is bizonyos, hogy ha nem fektettünk volna vasúti beruházásokba 367 millió forintot, ma sokkal kedvezőtlenebbül állana az arány fizetési képességünk és állami igényeink köztt; és ha nem létesítettük volna ezen vasúti hálózatot, a melyre a fenntebbi 367 millió frtot fordítottuk, az állam rendes jövedelmei nem emelkedtek volna 160 millió írtról 220 millió forintra. Mindezek folytán, t. ház, bár eddig azt az eljárást követtük, hogy a beruházásokat kölcsön vett pénzből létesítettük, azt hiszem, nem lehet a kormányt rósz gazdálkodással vádolni, midőn azt akarja, hogy ezentúl a beruházások, a melyeket a törvényhozás szükségeseknek fog látni, ne tisztán kölcsön vett pénzből, hanem az államjószágok fokozatos értékesítése által nyert összegből eszközöltessenek; és hogy a beruházásoknak arányban kell lenni az államjavak eladásából befolyó értékekkel, a mi jelenleg is kifejezést nyert annyiban, hogy 188l-re 5 millió frt ily bevétellel szemben 14 milliónyi beruházás áll. Minthogy vasutakról szóltam, ide fűzöm mindjárt abbeli kérelmem kifejezését, hogy ne méltóztassanak továbbra is folytatni az országban azon vágy élesztősét, hogy az összes vasutak, vagy legalább azok nagy része államosittassék. (Éalljibk!) Vannak bizonyos vonalak, a melyeknek államivá tétele szükséges volt; vannak még ezenkívül is egyes vonalak, a melyeknek az állam kezébe jutása szükséges és kívánatos, de hogy általában azon nézet kapjon lábra, hogy a vasutak legnagyobb része államivá tétessenek, ezt, méltóztassanak megengedni, sem közgazdasági szempontból szükségesnek nem tartom, pénzügyi szempontból pedig éppen kivihetetlen s kénytelen vagyok egyszersmind határozottan kijelenteni, hogy ezen áramlattal szemben kénytelen volnék határozottan állást foglalni. {Helyeslések.) Vannak egyes vonalak, melyekre nézve szükséges, hogy az állam birtokába jussanak, ilyen esetleg a budapest-zimonyi vonalrész; ilyen, a Fiúméval való közvetlen összeköttetés, mely ha nem is rögtön, de rövid idő alatt valamely utón létesülend; ilyen a keleti vasúthálózatunk kiegészítő részét képező első erdélyi vasút, melyet nem megvenni, üzletbe venni kellene, az ily irányban benyújtandó törvényjavaslat alapján.
