Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.
Ülésnapok - 1878-291
291. országos ülés október 1. 1ÍS0. 317 De ennél tovább terjeszkedni semmiesetre sem látom kívánatosnak. Áttérve most előterjesztésem harmadik részére, bátor leszek az 1880-iki év eredményeit, a mint azok most megítélhetők, fölmutatni. {Halljuk!) Méltóztatnak tudni, miként azt annak idején bejelentettem, hogy 40 megyében szünetelt az adóvégrehajtás és pedig múlt évi október végétől folyó évi augusztus végéig. Azt hiszem, senki sem teheti a pénzügyi kormányzatnak azon szemrehányást, hogy ezen időszak alatt túlszigorral járt volna el az adózókkal szemben. Hogy most, midőn az ország némely részében a termééi viszonyok kedvezőbbek, ezt még tovább folytatni nem volt lehetséges, az nem szorul bővebb fejtegetésre és az államháztartás vitelével nem is volna összeegyeztethető ; de túlságos elnézéssel lenni az adó behajtásánál, magára az adózó közönségre nézve sem volna kívánatos, mert nagyon felgyűlnének az adóhátralékok, ugy, hogy azoknak befizetése később még nehezebben esnék. Az imént jelzett eljárás következése az, hogy a végrehajtások felfüggesztése következtében, f. évi januártól szeptember elsejéig 5 millióval maradtak vissza az egyenes adók a múlt évi befizetési eredményekkel szemben, pedig azok sem nevezhetők jóknak. A múlt évi szeptemberdeczemberi időszakban befolyt 487* millió. Feltéve, hogy ezen összegnek megfelelő mennyiség be fog folyni az idén, a mi, a jelen viszonyokról ítélve, előre láthatólag befolyand és hozzászámítva ehhez a hadmentességi díjból eredő szaporulatot, nincs kizárva annak a lehetősége, hogy azon 5 millió, mely az év elején visszamaradt, az év végéig pótoltatni fog és a folyó évre egyenes adók ezímén előirányzott összeg be fog folyni. A fogyasztási adók azon arányban folytak be, mint a múlt évben. Kedvezőbbek voltak a bélyeg és illetékek, a dohány, a bányászat, az államjószágok és a posta a múlt évi eredményekhez képest. Kedvezőtlenebb volt a lottó- és a sójövedék, az államerdők és a távírda. Az államvasutak jövedelme az év első felében kedvezőtlen volt, most azonban Julius óta emelkedőben van. Előbb is voltam bátor már említeni, hogy a törvényhozástól felhatalmazást nyertem arra, hogy azon összeg erejéig, a mennyi az államadósságok törlesztésére szükséges, járadék-kötvényeket bocsássak ki. E felhatalmazással nem éltem és a f. évben erre nem is lesz szükség. A pénzügyministerium kebelében gondosan készíttetnek az előleges számítások a havi szükségletekről és a mióta én vag} T ok szerencsés e helyet elfoglalni, e számítások mindig alaposak voltak. Ezek alapján az év hátralevő részére még 20 millió szükséglete vau az állampénztárnak. E három hónapban a múlt évben 34 millió folyt be; ha tehát csak azon arányban jő is be a jövedelem, mint a múlt évben, ezen szükséglet fedezve lesz; azonban vérmes számítás nélkül, tekintve a múlt évi rósz termést, az idén a mait évinél nagyobb jövedelemre is lehet számítani. Mindenesetre azonban a fenntemlített hitelművelet igénybe vétele nélkül is tekintélyes pénzkészlet maradand az évvégével a jövő év első hónapjainak szükségletei fedezésére. (Helyeslés jobbfelől.) Mióta az utóbbi költségvetést benyújtottam, több hitelművelet keresztülvitelével voltam megbízva a törvényhozás által és ezek állásáról jelentést tenni szintén kötelességemnek tartom. (Halljuk !) Az egyik a pénztári jegyek állása. Nem szenved kétséget, hogy e lebegő adóság létezése nem éppen kedvező helyzet; de viszonyaink köztt ezeknek fenntartását még is indokoltnak tartom, egyrészt azért, mert a fővárosi közönség szereti pénzeit ily módon elhelyezni és a pénztári jegyek nagy mértékben kerestetnek, másrészt, mert ez az államra kétségkívül a legjutányosabb pénz. Néhány hónappal ezelőtt a pénztári jegyek kamatját öt százalékról 47«-re leszállítottam, mely leszállítás egy egész évre érvényesittetvén, maga 100 ezer fit megtakarítást eredményez. A pénztári jegyek összege szeptember végén 21 millió volt, tehát kevesebb, mint a múlt év végén. Ez évben volt végrehajtandó a f. évi szükséglet fedezésére a vasúti beruházási kötvények értékesítése. Kötelességemnek tartom e helyen bejelenteni, hogy ezek 106. 11 árfolyam mellett értékesíttettek. E műveletet összehasonlítván azon árral, melyben az állam e beruházási kölcsönt átvette, három millió háromszázezer frt nyereség származik az államra nézve. Szintén ez időben volt lebonyolítandó a tiszai és szegedi kölcsön. Az eddig eszközölt utalványok e kölcsönalapból a következők. Szeged régi tartozásai törlesztésére adatott egy millió, a város által teljesítendő építkezésekre 600 ezer, tehát Szegednek összesen egy millió 600 ezer. A szegedi lakosoknak adott kölcsön kerekszámban 600 ezer. A tiszai társulatoknak adott összegek — beszámítván a régibb előlegek visszatérítéseit, — 4.600,000-remennek; mind össze tehát kiutalványoztatok hét millió. Hogy ezen összeg ne maradjon kamatozás nélkül, intézkedtem 8.000,000-nak kamatmelletti elhelyezéséről; öt millió még rendelkezésre áll külön és alapszerűleg kezelve azon szükségletek fedezése czéljából, melyek az idén elő fognak fordulni: ha pedig ezen fenntartott összeg a f. évben igénybe nem vétetnék, a felmaradt összegnek kamatozás mel40*
