Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-291

291. országos ülés október 4. 18S0. 315 által lesz fedezeudő. Ezen négy Összeg együtt véve teszi azon összeget, mely a hiány fede­zésére szükséges. Itt bátor vagyok, t. ház, megjegyezni, hogy ennél nagyobb összeget aranyjáradék kibocsátása által fedezni nem tartottam volna helyesnek. Mert el kell ismerni azt, hogy az aranyjáradék ár­folyama néhány év óta rendkívül növekedett, tekintve azonban a magyar aranyjáradék mai árfolyamát, az ma is még rendkívül alacsonynak mondható s ezen értékpapír biztosítja ma a leg­nagyobb kamatozást, Ezen alacsony árfolyamot, részemről tulajdonítanom kell annak, hogy a legutóbbi időben nagy összegben bocsáttatott ki magyar aranyjáradék, mely még állandóan elhe­lyezve nincsen. Éppen azért, mert ezen körül­mény ma is fennáll, nem tartanám helyesnek, új adósság kötése által nagyobb összeget fedezni. Hogy ezen állításom alapos, hogy az aranyjára­dék cursusa nem felel meg más értékpapirok árfolyamának, arra nézve bátor leszek összeha­sonlítást tenni a magyar és az osztrák 4'/ 0-os reiite köztt. Ha a meglevő árfolyamot veszszük és egyenlő kamatszázalékra redueáljuk mindkettőt, 20%-ot tesz a különbség a magyar rente hátrá­nyára. De nemcsak az osztrák értékpapírokhoz, hanem a magunk régibb értékpapírjaihoz hason­lítva is kedvezőtlenül áll a magyar fi°/ 0-os aranyjáradék. Ha összehasonlítjuk a vasúti köl­csönnel, leszámítva a törlesztésre eső részt, egyenlő alapra reducálva, 6%-kal áll rosszabbul az aranyjáradék, mint a v/ssuti kölcsön. Ha pedig összehasonlítjuk a földtehermentesítési kötvé­nyekkel és egyforma kamatlábra redueáljuk, l5°/ 0 a különbség, melylyel az aranyjáradék rosszabbul áll. Köztudomású dolog, t. ház, hogy eddig 400 millió aranyjáradék van kibocsátva. A mai viszonyok köztt, midőn egyrészt a keleti ügyek is nyugtalanítják a pénzpiaezot, másrészt Kémet­országban a bankkamatlába oly magas, alig lehet biztos kilátásba helyezni, hogy milyen lesz egy néhány holnap múlva létesítendő pénzügyi müvelet eredménye. Bátor vagyok azonban a t. háznak jelezni azt, hogy azon összegre nézve, melyhez részint a múlt évi törlesztés fejében, részint a jövő évi hiány fedezésére új járadékok kibocsátása szükséges, nem kívánom magamat feltétlenül ehhez kötni és esetleg előterjesztést teendek arra nézve, hogy ne feltétlenül 6%-os aranyjáradék bocsáttassák ki és ha olyanok lesznek a viszonyok, előterjesztést teendek a tör­vényhozásnak, hogy akibocsájtandó aranyjáradék­kötvények 6%-uál csekélyebb % mellet bocsát­tassanak ki. De, a mint bátor voltam jelezni, oly idő­pontban, midőn annyira változó a pénzpiacz | helyzete, ez iránt annyival előre véglegesen ! KÉPVH. NAPLÓ 1878—81. XIV. KÖTET. nyilatkozni nem lehet s fenntartom magamnak a nyilatkozatot ez iránt akkora, midőn a költség­vetés véglegesen megállapitíatván, a fedezet módja e házban tárgy altatni fog. Midőn, t. ház, nem akartam az összes hiányt és az összes szüks ! gletet aranyjáradék-kötvé­nyek kibocsátása által fedeztetni, gondoskodnom kellett módról, mely a hiány többi részének fedezését biztosítsa. Méltóztattak hallani több alkalommal történt felszólalásomból, hogy én előnyösebbnek tartanám, hogy miután beruházá­sokra annyit költöttünk és beruházásainkat 12 éven át folyton adósságokkal tettük, helye­sebbnek tartanám folytonos új adósságok kötése helyett, az államvagyont oly arányban értékesí­teni, a melyben új beruházásokat eszközlünk. Ez iránt akarok én, t. ház — mint más alka­lommal jeleztem — legközelebb tüzetes előter­jesztést tenni. (Helyeslés jobbfelÖL) Ezen előterjesztésnek főbb vonásai abból állanak, hogy megkülönböztetem az államjószá­gokat és pedig 1. az államerdőket 5 2. az ital­mérési jogot; 3. a telepítvéuyesek által fizetendő váltságösszeget; és végre4. az állam mezőgazda­sági birtokait. Az államerdőkre nézve már előbb volt szerencsém nyilatkozni, hogy ezeket nem soro­lom azok közé, melyek eladhatók volnának; mert közgazdasági szempontból kívánatos, hogy azok az állam kezében maradjanak. Ezekhez csatolandók azon államjószágok is, melyeket elválasztani az erdők kezelésétől nem lehet és így sem eladni, sem külön bérbe adni nem lehet, mert részben az erdők között feküsznek, részben azok kiegészítő részeit képezik. Az italmérési jogra nézve megjegyzem, hogy á mai jövedelem alapján, az összes italmérési jognak megfelelő érték 10V« millió frtot tesz. Ebből azon engedélyek folytán, melyeket a tisz­telt ház a kormánynak már adott, eladásra kerekszámban öt millió frt értéket tesznek; hátra van még mintegy 57* millió, mely jelen­leg fel van véve az eladandó biztokok közé, nem egyszerre, hanem fokozatosan. Különös sályt fektetek az italmérési jog eladására azért, mert a községek szívesen meg­veszik, jobban értékesíthetvén azt, mint az állam ; az állam pedig a váltságtőke után mégis a meg­felelő jövedelmet kapja. Ezek nagyobb mérvben való elárusítására kiváló gondot fordítottam; s eddig is sikerült az italmérési jogot az eddig nyert felhatalmazások alapján több községnek az államra nézve is előnyösen eláursítani. Megjegyzem még a t. ház tájékoztatásául, hogy ezen államot illető italmérési jog, az ösz­szes italmérési jogok értékének mintegy kilen­czed részét képezi. A telepítvényeseket illető kérdések, a me­40

Next

/
Thumbnails
Contents