Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-273

24 273. országos üléi jmnius 2. 1880. dem a t. házat, méltóztatik-e a jelen §-t a pénzügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni ? (Nem!) Ennélfogva az eredeti szövegezés nem fagadtatott el. Méltóztatik a t. ház a jelen §-t Wahrmann képviselő ur módosítása szerint elfogadni? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Helfy Ignácz: T. ház! Egy kérdést akarok intézni a tárgyalás rendjére nézve (Ralijuk!) Nem tudom, hogy a törvényjavaslatnak letárgyalása után, a szerződést magát fogjuk-e tárgyalni vagy sem, mert a vita elején jeleztem azt, hogy czélszerű lett volna mindjárt a szerződésen kezdeni, mivel a törvényjavaslat arra vonatkozik. A t. ház többsége azonban ebbe nem nyugodott bele. E kérdést azért intézem a t. házhoz, mivel nem szeretném, hogy ha a szerződésnek egyes §-ára teendő észrevételeimtől azzal üttetném el, hogy a szerződés elfogadtatván, ahhoz nem szólhat senki. Gr. Szapáry Gyula, pénzügyminister : Azt hiszem t. ház, hogy e kérdésen már tul vagyunk. A t. ház ugyanis ugy határozott, hogy a szerződést ugy, a mint van, nem fogadta el az által, hogy ennek egyik pontja érvényen kivül helyeztetett. Utasította pedig a kormányt, hogy az april 15-én kötött szerződés alapján, az 5dk pont kihagyásával új szerződést kössön a társulattal. A kormány feladata tehát ezentúl ezen szerződés értelmében eljárni, de a szerződést ma már a házban nem tartom tárgyaihatónak. Helfy Ignácz: Itt a ház határozatának értelmezésérői van szó. A ház által elfogadott határozat által a kormány utasittatik, hogy a beterjesztett javaslat alapján hozza létre a beváltást. Ha hát a ház ezen határozata igy szól: „A beterjesztett szerződés alapján" abból világosan következik, hogy a szerződéssel nekünk foglalkozni kell; vagy pedig, ha a t. kormány ezt ellenzi, akkor kell, hogy az előre ki legyen jelentve, hogy a kormány annak idején utólag be fogja terjeszteni ä t. háznak. Tehát vagy az egyiket, vagy a másikat méltóztassék elhatározni; hanem, hogy mi vakon elfogadjunk egy szerződést, a nélkül, hogy hozzá szólhassunk, az lehetetlen. (Közbeszólás haljel'öl: Lehet hozzá szólanil Akkor bátorságot veszek magamnak a t. ház figyelmét felhívni a szerződés 1. §-ának utolsó pontjára. Elnök: Kérem a t. képviselő urat, hogy ezen felszólalást a törvényjavaslat szövegének letárgyalása után tegye meg. Következik most már a régi 4., új 3. §. Antal Gyula jegyző (olvassa a régi 4 új 3. §-í.) Máriássy Sándor előadó: T. ház! Azt gondolnám, hogy a ház múltkori határozatához képest, mielőtt ezen §. érdemleges tárgyalásába bocsátkoznánk, azon kérvények volnának felolvasaudók, melyek e tekintetben legújabban beérkeztek. Elnök: Fel foguak olvastatni az e tekintetben beadott kérvények. Beöthy Algernon jegyző' (olvassa a kassai, debreczeni és miskolczi kereskedelmi- és iparkamarák kérvényét). Máriássy Sándor előadó: T. ház! A pénzügyi bizottság által némi módosítással elfogadásra ajánlott ezen 4. jelenleg 3. §-t, a közlekedési bizottság jelentése szerint töröltetni kívánja és pedig, hogy röviden foglaljam össze a jelentés érveit, mert sem az államivá teendő pályának egy lényeges részét rögtön magánkezelésbe ismét átbocsátani, sem ezen alkalommal a vonatok csoportosításának ezen fontos kérdését — mint a jelentés mondja, — mintegy mellékesen eldönteni, sem a tiszai vaspálya jövőjének ez által praejudikálni nem akar; de másrészről, mert a tervezett intézkedést, ugy a közforgalom érdeke, mint az észak-keled vasút helyzetének javítása és ezen vasútnak bekövetkezhető államosítására nézve, részéről károsnak, veszélyesnek tartja. A pénzügyi bizottság nem oszthatván ezen aggályokat, a szakasz tervezett intézkedésének jóváhagyását kéri, mert az üzletkezelés szempontjából ezen intézkedést úgy az államvasutakra , mint az észak-keleti vasútra előnyösnek tartja és a forgalmi politikával az állam szabad intézkedését ez által jövőre nézve bármely irányban nem tartja sértettnek, vagy korlátoltnak. Legyen szabad ezen nézeteknek megfelelőleg, részemről rövid ezáfolásába bocsátkoznom a közlekedési bizottság jelentésében foglalt aggályoknak. Nézetem szerint, ha a tiszai vasút államivá tételére és nevezetesen annak azon részeire, melyek az államvasutaknak a fővárosból az ország határai felé mintegy sugáralakbau vezető vonalait kiegészítik, egy egészséges forgalmi politika megalkotása, meghonosítása szempontjából malhatlanul szükségünk volt: egy tekintet a térképre elegendő arra, hogy bizonyítsuk, miszerint ezen vasútnak miskolcz-debreczeni, esetleg miskolcz-püspökladányi, majdnem félkörű vonalrésze, a mai magyar államvasutaknak minden körülmények köztt csak egy mellékpályáját képezné; mig ellenkezőleg a sokoldalú, aránylag rövid elágazás miatt az üzletkezelés és igy költség szempontjából ma igen kedvezőtlen helyzetben levő északkeleti vasutat ezen vonalrész természetszerűleg kiegészíti, elágazó részeit a szerencs-debreczeni vonallal összeköti, vonatai egyrészt Miskolcz, másrészt Debreczen, vagy illetőleg Püspök-Ladány felé majdnem egyenes-