Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-273

2?S. országos ülés jnnius 2, 1880. 25 irányban hosszabbított vonalon futhatja be az utat, ez által forgalmi eszközei jobban kihasználhatók és igy üzletkezelés, illetőleg költség szempontjából a kamatbiztosítás tekintetében ebből az államra is bizonyos előnyök háramlanának vissza. De a magánkezelést sem tarthatnám aggáIvosnak, mint a közlekedési bizottság annak tartja, akkor, midőn a törvényjavaslat világosan kimondja, hogy tisztán üzletkezelési szempontból és pedig a pénzügyi bizottság által tett módosítás értelmében, csakis a kormány által megállapított feltételeknek elfogadása esetén és csakis rövid idejű felmondás feltételével adatnék át az illető pályarész, ugy, hogy bármikor kívánná az állam érdeke, az akadálytalanul visszavétethessék. De forgalom szempontjából sem tarthatnám azon intézkedést veszélyesnek, akkor, mikor az állam által megállapított feltétel alapján kötött szerződés, e tekintetben kellő óvintézkedéseket tartalmazhat, sőt meggyőződésem, hogy nevezetesen az illető pályarészen alkalmazandó szállítási díjtételeket illetőleg, az állam korlátlan, feltétlen befolyásának biztosítása tekintetében mindenesetre kell is, hogy tartalmazzon a szerződés, mi által a forgalmi visszásságok megelőztetvén, az imént felolvasott kérvényekben részben a tervezett intézkedés ellen, felhozott aggályok is tárgynélkülivé válnak; mert ha a kérdéses pályarészeknél csakis az állam által garantirozott, befolyásolt s a közérdeknek megfelelő díjtételek vannak alkalmazásban, — azon körülmény, hogy vájjon az illető pálya, üzletkezelés szempontjából, közvetlenül államvasút! közegek, vagy magántársulati közeg által kezeltetik, az illető városokra nézve nagyon közönyös lehet. Még egy érv van hátra és ez, az esetleg bekövetkezhető államosításra az északkeleti vasút javításából háramló hátrány, de a pénzügyi bizottság ezen érvet sem tarthatta döntőnek és teljesen alaposnak; mert habár kétségtelen, hogy az üzletkezelés átadásából az északkeleti vasútra, mint említeni szerencsém volt, bizonyos pénzügyi előiTvök és igy közvetlen megtakarítás háramlana, melyek ismét a kamatbiztosítás terén az állam javára szolgálnának: másrészt a bizottság meggj^őződése, hogy ezen intézkedés által az északkeleti vasútnak mai, természetszerűleg inkább helyi forgalmat igénylő helyzete oly mérvben változhatni aligha fogna, hogy ez a netalán kekövetkezhető államosítás kérdésére káros befolyást gyakorolhasson. Még egy módosítást kell említenem, melyet a pénzügyi bizottság tesz, t. i. a miskolcz-debreczeni vonalrész helyett, a Miskolcz-PüspökLadányig hosszabbított vonalrész átadása, mely az által indokoltatik, hogy a miskolcz-debreczeni vonalrész átadása esetén a fennmaradó rész a KÉPVH. NAPLÓ 1878—81. XIV. KÖTET. magyar állampályának egy zsák-vonalát képezhetné, a mi egyrészt az üzletkezelés szempontjából okoz nehézséget, másrészt az illető vidéknek sem lehetne előnyére. Ezek folytán bátorkodom a pénzügyi bizottság javaslata értelmében az illető §. elfogadását ajánlani. György Endre: T. ház! (Halljuk!) Azon kérvények, melyek az imént felolvastattak, teljes bizonyítékot adnak arra nézve, hogy e kérdésnek az ország közforgalma érdekei szempontjából igen nagy fontossága van. (Halljuk! balfelől.) Magyarországnak három nagy kereskedő városa, Kassa, Miskolcz, Debreczea, de nemcsak ezen kereskedő városok, hanem az illető kereskedelmi kamarák, tehát az érdekelt vidéknek a közforgalommal közvetlenül foglalkozó egész lakossága fordul a képviselőházhoz, (Halljuk! Halljuk!) kérve mindannyian egyetértőleg azt, hogy a pénzügyi bizottság szövegezése szerint ne méltóztassék ezen §-t elfogadni. (Helyeslés balfelöl) A debreczeni kamara ugyan csak a püspökladány-debreczeni vonal átengedése ellen tesz kifogást, de ugyanazon érvek, melyekkel ezen kifogást indokolja, irányadók szerintem a miskolcz-debreczeni vonalrész átengedése ellen is. A másik két kamara pedig határozottan azon álláspontra helyezkedik, melyet a közlekedési bizottság elfogadott és melyet én is bátor vagyok elfogadás végett ajánlani, hogy nevezetesen ezen §. egész intézkedése a törvényjavaslatból töröltessék. (Elénk helyeslés balfelöl.) A fő ok, melyért ezen §. törlését kérjük, annak meggondolása, hogy, midőn az állam a tiszavidéki vasutat áldozatokkal magához váltja, ugyanakkor annak egy részét ne bocsássuk ismét magánkezelés alá és ez által ne ítéljünk incidentaliter ily forgalmi érdekeket ily mélyen érintő kérdések fölött a nélkül, hogy az egész ügy előttünk állna. (Helyeslés balfelöl.) Nem tagadhatom t. ház, hogy nekem érdemileg is vannak kifogásaim a dolog ellen. Nevezetesen kifogásom az, hogy ezen vonalak átengedése által mind Lupkow, mind Kassa felé egy transversativ irány favorisáltatik, mely a főváros kereskedelmi érdekeivel per ahsolutum össze nem egyeztethető'. (Helyeslés balfelől.) Nem tagadom, hogy ezen transversativ irány megteremtése által az országos forgalmi politikának eddig követett irányát teljesen vitiálni fognók s azt is tekintetbe óhajtanám vétetni, hogy ezen csoportosítás által, a tiszavidéki vasút ellen emelt ama fő vád, hogy általa mesterségesen egyik, vagy másik irányban tereltetik a forgalom, az északdteleti vasútra nézve — kétségkívül nem azon mértékben, de fennforog, mert az északkeleti vasútnak evidenter érdekében lesz, pl. a debreczeni forgalmat Miskolcz és Kassa felé 4