Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-286

286 országos ülés szeptember 25. 18S0. 285 séről; a fiumei kikötő Zichy-molóján tervezett tárház építésére felveendő kölcsönről és annak fedezéséről; a keleti mar avész elleni in'ézke­désekről szóló 1879. évi XX. t. ez. kiegészí­tése és módosításáról ; a honvédelmi ministerium 1879. évi költségvetésének elhelyezési rovatában az előidézett elszállásolási költségtöbbletnek fede­zésére szolgáló póthitelről; a kikiszítési forga­lomnak a német vámterülettel 1881. június 30-ig leendő szabályozásáról; a kereskedelmi és for­galmi viszonyoknak a német birodalommal további ideiglenes rendezése tekintetéből 1880. ápril 11-én létrejött egyezmény beezikkelyezéséről; ä a hadmentességi díjról; a helyi érdekű vasutak­ról, a magyar kir. honvédség részére Szegeden egy tiszti lakház és egy laktanya építésére meg­kívántató költségek fedezésérői; a nyitra-nagy­tapolcsányi másodrendű vasút kiépítése tárgyá­ban; a szamosvölgyi másodrendű vasút kiépítése tárgyában; a gőzmalmokról; a szerb fejedelem­séggel 1880. évi április 9-én (márczius 28-án) kötött vasúti egyezményről; a hatóságok és közhivatalnokok által kiállított vagy hitelesített okiratok hitelesítése tárgyában a német biroda­lommal 1880. évi február hó 25-én kötött szer­ződésről ; a magyar büntető törvénykönyvek (1878: V. t. ez. és 1879: XL. t. ez.) életbe­léptetéséről ; a tiszavidéki vasút megváltásáról és az ennek kapcsán teendő intézkedésekről; Szeged mentén a Tisza folyó ármedrének ki­szélesítéséről, valamint a szegedi rakpart és a tiszai állandó hid építéséhez megkívántató pót­hitelről; az 1880. év folyamában a Dunán tel­jesítendő szabályozási munkák tárgyában; a Budapest főváros által felveendő kölcsön bélyeg­es adómentességéről; a Budapestről Zimonynál az ország határáig építendő vasútról és az ahhoz csatolandó szárnyvonalakról; az 1877. évi XXVI. t. cz.-ben megállapított vasúthálózat ki­egészítéséről s az abban foglalt némely határo­zat módosításáról; a zágráb-károlyvárosi vasút­vonal megvétele iránti szerződés beezikkelyezé­séről : az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna-, Középszolnok-, Zarándmegyék és a volt Kővárvidék területén a birtokrendezési, arányosítási és tagosítási ügyekben követendő eljárásról; a telekkönyvi rendeletek pótlásáról és módosításáról ; a czukoradóról szóló 1878. évi XXIII. t. ez. módosításáról; az 1877. évi közösügyi zárszámadásra alapított leszámolás szerint Magyarország terhére mutatkozó tartozás fedezéséről; az 1879. évi közösügyi költségekre a magyar korona országai által pótlólag fize­tendő összegekről; a Barcs és Terezienfeld kö­zött a Dráva folyón építendő' állandó hid tár­gyában; a kir. közjegyzők díjairól és a nép­számlálásról szóló törvényezikkek eredeti pél­dányai, az országos levéltárnok által kiállított elismer vények mellett'"-az országos levéltárban elhelyeztettek. Az országos levéltárnok elismervényei a képviselőház irattárába tétetnek le. A függő államadósságok ellenőrzésére ki­küldött országos bizottság beterjeszti az 1879—• 1880. évi működéséről szóló jelentését és az 1881. évi költségvetés előirányzatát. Ki fog nyomatni és a képviselő urak köztt szétosz­tatni. Tárgyalása iránt a t. ház később fog határozni. Bemutatom Győr-, Heves-, Maros-Torda-, Somogy- és Zemplénmegyék, Pozsony, Szabadka, Szathmár, Szeged és Temesvár sz. kir. városok közönségeinek feliratait, melyekben a kassai kereskedelmi és iparkamarának felterjesztését pártolván, az egyévi önkéntességi intézményt a kereskedői és iparos-segédekre is kitérjesztetni kérik; Csongrád-, Heves- és Máramarosmegyék közönségeinek feliratait, melyekben a hazai mezőgazdasági állapotok javítását czélzó intéz­kedések életbeléptetését kérik; Bars-, Hajdú-, Sáros-, Torna-és Vasmegyék közönségének feliratait, melyekben a hazai képző­művészetet az eddiginél nagyobbmérvtí szellemi és anyagi támogatásban részesittetni kérik; Csongrád-, Jász-Nagykun-Szolnok-, Kolozs-, Maros-Torda- és Sopronmegyék közönségeinek feliratait, melyekben Szeged sz. kir. városnak felterjesztését pártolván, a felállítandó harmadik egyetem székhelyéül Szeged sz. kir. városnak kijelölését kérik; Háromszék- és Maros-Tordamegyék közön­ségeinek feliratait, melyekben Nógrádmegye fel­terjesztését pártolván, az adó és illeték körül tapasztalt szabálytalanságoknak mielőbbi orvos­lását kérik; Csanádmegye és Szeged sz. kir. város közönségeinek feliratait, melyekben kérik, hogy a földadó-szabályozási munkálatoknál működő becslő biztosoknak, a tiszta jövedelem kiszámí­tására vonatkozó eddigi munkálatai még a rész­letes osztályba-sorozási munkálatok befejezte előtt és azoktól elkülönítve, a járási bizottságok elé teigesztessenek tárgyalás végett; Somogy-, Zemplénmegyék és Nagyvárad város közönségeinek feliratait, melyekben a nem­zeti lobogónak Egerben történt megsértése foly­tán oly törvény alkotását kérik, mely szerint a magyar állam eszméjének, vagy az azt kifejező jelvényeknek megsértői a felségsértéshez viszo­nyított büntetéssel fenyíttessenek; Liptómegye közönségének feliratát, mely­ben a Liptó-Sz.-Miklós piaczi helypénz szedhe­tése tárgyában a földművelés-, ipar- és keres­kedelmi ministerium f. évi márczius 23-án 6859t| 36*

Next

/
Thumbnails
Contents