Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-286

ggg 286. országos ülés szeptember 25. 1880. és július 29-én 20470. sz. a. kelt rendeleteit Tisszavonatni kéri; Máramarosmegye közönségének feliratát, melyben Hajdumegyónek a katona-beszállásolás tárgyában tett felterjesztését pártolja; Kányaháza község képviselő-testületének Kende Kánut képviselő által beadott kérvényét, melyben szőlőváltsági ügyének megvizsgáltatá­sát kéri; Nagy Sándor, Konstantinápolyban lakó ma­gyar honpolgárnak dr. Vécsey Tamás képviselő által beadott kérvényét, melyben esedezik, hogy a Konstantinápolyban székelő osztrák-magyar con­sulatus elleni panaszok megvizsgálását elrendelő képviselőházi határozat foganatosittassék; a jászvidéki római kath. néptanítók egyle­tének Guluer Gyula képviselő ur által beadott kérvényét, melyben nyugdíjviszonyaik szabályo­zását kérik. Mindezen föliratok és kérvények az annak idején megválasztandó kérvényi bizottságnak fog­nak kiadatni. A budapesti kir. törvényszék büntető osztá­lyának jelentését, melyben tudatja, hogy pár­viadallal vádolt Verhovay Gyula képviselő két heti fogságra és az eljárási költségeknek egye­temleges megtérítésére Ítéltetett, ezen Ítélet ellen Verhovay Gyula képviselő fellebbezéssel élt. Tudomásul vétetik. Elnök: A házszabályok értelmében az új ülésszakban a háznak első teendője a ház tiszt­viselőinek megválasztása és ehhez képest a ház megalakulása. A házszabályokban az van mondva, hogy a két alelnök a jegyzők és a háznagy megválasztatnak az ülésszak első három ülésé­nek valamelyikén. Én azt hiszem, legczélszerűbb lenne, ha mindjárt a legközelebbi ülésben mél­tóztatnának a választásokat megejteni, ugy hogy a bizottságok megválasztása, mely különben is egy ülés alatt ezekkel együtt physíce keresztül­vihető nem volna, maradna az azután következő ülésre. (Helyeslés.) A legközelebbi ülés napi­rendje lenne tehát a két alelnöknek, a jegyzők­nek s a háznagynak megválasztása, továbbá, ha az idő kiadná, a ház tagjainak osztályba soro­zása. Ha pedig az osztályba sorozás már létesít­hető nem volna, akkor ez természetesen az ez­után következő legközelebbi ülésre marad. Mint méltóztatnak tudni, a háznak 12 bi­zottsága van, mely a házszabályok értelmében minden ülésszakban újonnan választandó. Ezek­nek megválasztása a dolog természeténél fogva, az eddigi szokás és eljárás szerint bizonyos combinatiót igényel, erre pedig idő kell. Én tehát kérem a t. házat, méltóztassék beleegyezni abba, hogy mivel a ház tagjai még gyülekező­ben vannak, keddig ülés ne tartassák, (Helyeslés) kedden aztán megválasztatnának a ház tiszt­viselői, és ha lesz rá idő, elvégezhetnők a kilenez osztályba sorozást és mindjárt utána szerdán választatnék meg a 12 bizottság, addig a kép­viselő urak a bizottságok tagjai iránt a kellő és szükséges egymásköztti érintkezéseket megtévén, a választandók iránt teljesen tájékozva lennének. (Helyeslés.) Én azt hiszem, hogy most már meg lehet azt is mondani, hogy a 12 bizottságra nézve a szavazás mikép történjék, hogy az előkészítés­nél ehhez képest intézkedjenek a ház t. tagjai. (Halljuk!) A legközelebbi választás alkalmával azt méltóztattak megállapítani, hogy &gj lapon történjék a szavazás az összes bizottságokra. (Helyeslés.) Ha ebben most is meg méltóztatnak nyugodni, határozatképen kimondom, hogy a t. ház kedden 10 órakor fogja azon ülést tar­tani, melyben a ház tisztviselőit meg fogja választani, azután, ugyanakkor, ha idő lenne, az osztályok kisorsolása történnék. Szerdán pedig következik aztán a 12 bizottság megválasz­tása. E 12 bizottságon kivül van még a háznak több bizottsága is, ezekre nézve azonban a házszabályok nem rendelik azt, hogy minden ülésszak elején újonnan választassanak. Azt hi­szem, hogy ez iránt a határozathozatal ma nem égető szükség s keddre halasztható. (Helyeslés.) E bizottságok közül vannak olyanok, melyekben hiányzanak tagok; ha a t. ház e bizottságokat ez ülésszakra is meghagyná s újakat nem vá­lasztana, a hiányzó tagok megválasztása iránt, azt hiszem, szintén a keddi ülésben lehetne hatá­rozni, hogy aztán szerdán ezek is megválasztat­hassanak. Következik az interpellátiós könyv felolva­sása. Antal Gyula jegyző (olvassa): Szeptember 25-én: Miklós István, a zsidókérdés tárgyában, a ministerelnök és belügyministerhez. Miklós István: T. képviselőház ! Köztudo­mású tény, hogy a legújabb időben Istóczy Győző képviselő urnák ismert parlamenti nyilat­kozatai szellemében, a fővárosban és a vidéken alakult és szervezett antisemiticus egyletekben és folyóiratokban egyes néptörzs a maga összessé­gében egyesek bűneiért felette erős megtámadá­sokban részesül (Halljuk! Halljuk!) és a zsidó­ság elleni gyűlölet egyes keresztény felekezetek körében czélzatosan szíttatik, és hogy a zsidó­ságnak Magyarországból való kiűzetése iránt megengedett és tiltott utakon élénk agitatió folyik. (Ugy van! a szélső balon.) Nem szándékozom, t. ház, ezen agitatió mérvét és eszközeit túlbecsülni s igy, bár hála népünk józanságának, nem látom hazánkban a zsidókérdést acutnak, mégis szükségesnek vélem már ma, hogy a t. kormány és a képviselőház ezen tagadhatatlanul létező agitatióval szemben

Next

/
Thumbnails
Contents