Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-282

258 582- országos ülés jumus 12. 1888, vált adó még magasabbra emeltetik. Nem tudnám lelkiismeretemet megnyugtatni, ha egy ily törvényjavaslat elfogadására csak egy garast is megszavaznék, mely a nemzet érdeke ellen van. Azt hiszem, t. ház, miszerint alig van tagja e képviselőháznak, a kit 13 évi szomorú tapasztalás meg nem győzött volaa arról, miként a közösügyek kártékonyán hatnak a nemzetre éppen ugy szellemi, mint anyagi és közerkölcsi tekintetben. Meg vagyok győződve, miszerint maga Tisza Kálmán ministerelnök ur sem fogja kétségbe vonni állításaim igazságát, mit ha tenne, annak bebizonyítására, hogy a közös ügyek mily kártékonyán hatnak az államra, a nemzetnek közerkölcsisége tekintetében, ez alkalommal csak ő magára Tisza Kálmán ministerelnök úrra hivatkozom. (Elénk derültség.) üt mutatom be e nemzet szine előtt, ki a határozat magaslatáról képes volt a közös ügyek fertőjébe sülyedni, (Élénk derültség a jobboldalon) csupán azért, hogy bejuthasson a ministeri székekbe, hogy ott élvezhesse a közös ügyeknek nemzet gyilkoló gyümölcsét. (Élénk derültség a jobboldalon.) Hisz köztudomású dolog, miszerint Tisza Kálmán ministerelnök ur évtizedeken keresztül ugyanazon elvek mellett küzdött, a melyek mellett küzdöttem én. Köztudomású dolog, t. képviselőház, miszerint 8 éven keresztül vezére volt a közjogi ellenzéknek, mely közjogi ellenzék elkárhoztatta a hatvanhetedik! közösügyes kiegyezést. Tudjuk, miképpen éppen maga Tisza Kálmán ministerelnök ur volt ki a közösügyeket átkosoknak nevezte. (Nagy derültség a jobboldalon.) Én arra el voltam készülve, t. képviselőház, hogy a kormánypárt tagjainak nem fog tetszeni az én nyilatkozatom (Felkiáltások a jobboldalon: Nagyon tetszik!) mert hiszen igen nagy száma van még a párt tagjai köztt azoknak, a kik a hatvanegyediki második feliratban kimondott elvek mellett nyilatkoztak, igen nagy száma van azoknak, kik a közjogi ellenzék tagjai voltak és következőleg, midőn Tisza Kálmán ministerelnök ur múltját idézem fel, azt hiszem, hogy talán némi kis részben ők is magukra érthetik az általam tett nyilatkozatokat. (Egy hang a jobboldalon: Eláll!) Nem szoktam, uram, elállani, nem szoktam senkinek akaratja előtt meghajlani, tudja meg! (Derültség.) Ls méltán nevezte Tisza Kálmán minister elnök ur, a közös ügyeket átokcsapásnak, mert hiszen tudjuk, miképpen e közösügyek fosztották meg a nemzetet ezredéves önállóságától, függetlenségétől, fosztották meg a nemzetet azon jogától, hogy vére és vagyona felett maga a nemzet rendelkezzék. A közösügyes kiegyezkedések okozták azt, hogy mai nap a nemzet egy része Ínséggel, nyomorral küzd, hogy kényszerítve vannak igen sokan polgártársaink közül vándorbotot venni kezükbe. De, t. ház, Tisza Kálmán ministerelnök ur nemcsak mint magánember, mint képviselő, hanem mint minister is elimerte a közösügyek káros voltát. (Ivánka Imre közbeszól.) Ugy látszik, Ivánka képviselőtársam nem emlékszik Tisza Kálmán ministerelnök urnak nyilatkozatára, a melyet tett akkor, a midőn a ministeri széket elfoglalta, tehát én elmondom neki. (Zaj. Halljuk!) Köztudomású dolog ugyanis, t. ház, miszerint maga a ministerelnök ur meggyőződvén arról, hogy nemzetellenes lépést követett el akkor, a midőn előbbeni elveivel ellentétes irányban a közösügyes alapon elfogadta a ministerséget, oda nyilatkozott, miszerint ezt csak azért tette, hogy az állam bevételei és kiadásai köztti egyensúlyt helyreállítsa. Továbbá t. képviselőház, ugyancsak a ministerelnök ur mondotta azt, hogy a közösügyes közjogi alapon elfogadta a ministerséget, nem adta fel addig vallott politikai hitelveit, hanem csak egy időre szegre akasztotta. Kérdem én, t. képviselő urak, mit jelentenek a ministerelnök urnak ezen szavai ? Nemde azt, hogy ő maga is beismerte, hogy a közösügyek károsan hatnak a nemzetre általánosságban és azon Ígéretei, hogy ő a deficiteket meg fogja szüntetni, hogy ő csak ideiglenesen akasztotta szegre politikai hitelveit, azon reményre jogosították a nemzetet, hogy ha majdan elfoglalja a ministeri széket, mint minister, minden hatalmat kezébe ragadva, meg fogja szüntetni a közösügyeket, helyre fogja állítani Magyarország jogtalanul elrabolt önállóságát és függetlenségét. Azonban a nemzet reményei meghiúsultak, fájdalom, mert a helyett, hogy az állami bevételek és kiadások köztti egyensúlyt helyreállította volna, igen nagy mérvben szaporította az államadósságokat, körülbelül 400 millió forinttal azon időtől fogva, hogy a ministeri székben ül. Megnyugatólag hat reám, t. ház, Beöthy Algernon képviselőtársam fejjel integetése, mert az azt jelenti, hogy tökéletesen egy nézetben van velem. (Derültség.) Én, t. ház, miután a közösügyeket a nemzet testén rágódó rákfenének tartom, (Derültség) mely a nemzetet meg fogja semmisíteni okvetlenül, hacsak az öntudatra ébredő nép nem fog gondoskodni arról, hogy száműzze e képviselőházból a közösügyes lovagokat. Mert a közösügyeket olyanoknak tekintem, mint mondám, a törvényjavaslatot még általánosságban a részletes tár-