Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-282

834 282, országos Ülés junin* 12. 1SSG. lyeket részint én, részint az akkori ellenzéki padokról felszólalt többi képviselőtársam, az ak­kori ezukoradó- törvény ellenében s általában az akkori magyarországi ezukorgyártásnak azon törvényben foglalt megadóztatási módja ellen felhoztam. S kénytelen vagyok teljesen igazat adni Helfy képviselőtársamnak azon állítására nézve, hogy rövid két év alatt mindazon lénye­gesebb kifogások, melyeket az ellenzék az 1878-ki czukoradó törvény ellenében felhozott, teljesen alaposaknak bizonyultak be és az élet, a tapasztalat azokat csakugyan igazolta. Állítottuk akkor, — csak nagyjában térek ki e kérdé­sekre, — hogy a magyarországi czukorgyártás már természetszerűleg hátrányosabb helyzeténél fogva, aréparoszabb minőségénél, a kőszén drá­gább volta, a gépgyárak, munkáskezek hiányo­sabb voltánál fogva és egyéb körülményeknél fogva, egyáltalán nem lesz képes lépést tartam a hatalmasabb, erősebb, nagyobb tőkével ren­delkező , megizmosodott osztrák czukorgyá­rakkal. Számokkal, adatokkal illustráltuk akkor azt, hogy az azon idő szerint fennállott meg­adóztatási mód a magyarországi czukorgyár­tás és czukoripar fejlesztését lehetlenné teszi; számokkal, adatokkal illustráltuk, különösen az utóbbi években a magyarországi czukoripar nagy hanyatlását. És kiemeltük azt, hogy azon tör­vényjavaslat, mely akkor élénkbe terjesztetett, mely ma végrehaj tátik és érvényben van, az 1878-iki törvényben foglalt megadóztatási mód, mindazon anomáliákon nem segít, hanem azokat még inkább fokozza. Hát akkor mindazon táma­dásokra legrészletesebben, legsikerültebben — el kell ismernem — válaszolt Hegedűs igen t. ba­rátom, ki hivatkozott akkor arra, hogy nem áll az, a mit mondottunk és hogy ő nem fogad­hatja el azt, hogy a magyarországi czukoripar hanyatlása nagy részben a megadóztatási rend­szernek tulajdonittassék és azon adatokkal szem­ben, melyeket mi felhoztunk, hivatkozott arra, hogy ha már közelebbről vizsgáljuk a magyar­országi czukorgyártás hanyatlásának okát és mindenki legalább környezetében, ismerősei kö­rében vizsgálja a czukorgyártás viszonyait, ak­kor kénytelen lesz arra jönni, hogy Magyar­országban az egyik gyár megbukott, mert magas regie-je volt, a másik, mert a börzén speeulált, a harmadik, mert magas áron fizette a répát, vagy trágyát, a negyedik, mert megcsalta mű­vezetője, az ötödik, mert elemi csapások sújtot­ták: szóval, más módokban kereste a magyar­országi czukorgyártás hanyatlásának okait. Azon­ban constatálta azt is, hogy tagadhatatlan, hogy az osztrák iparosok ereje van a magasabb tech­nicai képzettségben, a jobb hitel, forgalmi és munkás-viszonyokban, de azon kérdést vetette fel: hogy hol láttam én olyan adó- és vámpoli­tikát mely a munkások ügyetlenségét, a munka­vezetők technikai képzettségének hiányát, adóval, vagy vámmal egyenlítené ki ? Mire igen könnyű volt a válasz: hogy minden államban józanul, helyesen ilyen politikát szoktak folytatni, hogy a kereseti s a létező viszonyokhoz képest, min­denkire a lehetőségig egyformán és egyenlően vettessék ki az adó. {Igaz! TJgy van! a bal­és szélső baloldalon). Azon állításainkkal szemben, hogy a magyar­országi czukorgyárak kedvezőtlen viszonyok köztt kénytelenek küzdeni és hanyatlanak, hivat­kozott Hegedűs t. barátom arra, hogy nem egészen áll, hogy a magyarországi répának minősége oly jelentékenyen rosszabb, mint az ausztriai répáé ; hivatkozott a szakértő czukor­gyárosok erre vonatkozó nyilatkozatára; hivat­kozott az 1873. hitel- illetőleg pénzválságra, mely a czukor-gyártás hanyatlására szintén nagy befolyással volt, de a főokot tulajdonította a túltermelésnek, mely a speculatió következtében Európaszerte felmerült. így tehát, t. ház, a mint méltóztatnak látni, mindazon okoskodásaink fénye­sen meg lettek czáfolva. Mi azonban az ered­mény most, két év múlva? Az, hogy a magyar­országi czukorgyártás ennek daczára még sem tud prosperálni; az eredmény az, hogy akkor volt 17 czukorgyárunk, ma sincs több, sőt a mint az elénk terjesztett adatokból mindenki meggyőződhetik, egynek beszüntetése már be van jelentve. És előttünk van a pénzügyi bizott­ság által kihallgatott czukorgyárosoknak nyilat­kozata, kik egyhangúlag constatálták: hogy az 1878. czukor-ad ó-tür vény folytán, a magyar czukorgyártás sokkal hatányosabb helyzetben vau, mint az ausztriai czukorgyártás. Nem akarok bővebb szemelvényeket tenni a szakértők ezen nyilatkozatából, egyszerűen csak Lippmannak, a nagysurányi czukorgyár igaz­gatójának nyilatkozatára hivatkozom, a ki leg­világosabban fejti ki, hogy mily bajokat tapasz­talt az 1878- törvény életbeléptetése óta. Ugyanis is ezt mondotta: „A czukorgyárosok köztt csak egy vélemény uralkodik s ez az, hogy az eddigi törvények, a mint gyakorlatban foganatosíttattak, ránk, nevezetesen a magyar gyárakra nézve rendkívül hátrányosok voltak. A magyar gyárak ugyanis mind földrajzi fekvésök, mind pedig a répa minősége s a tüzelőszer tekintetében sokkal kedvezőtlenebb helyzetben vannak, mint más gyárak/' Előadja azután a hátrányos helyzet külön­féle okait és elmondja, hogy munka tekintetében az osztrák gyárosok tényleg túlhaladtak ben­nünket s pedig annyira, hogy ma Cislajthániában (t. i. Ausztriában) a gyárak egyrésze fele annyi adót fizet, mint mi. „Mindezen hátrányos körül­mények folytán mi annyira hátrányban vagyunk,

Next

/
Thumbnails
Contents