Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-281

218 281. országos ülés június 11. 1880. társaság innen Báttaszékig számítva szed, 30 kr., a bátíaszék-zákány-fiumei vasúti szállításra egy métermázsát mértföldenkint 1 krral számítva, 57 kr. esuék e vonalrészre és így Buda­pestről Fiúméig lehetne a mostani 1 frt 24 krnyi díjtétel helyett 87 krral jutni. Mindezek oly előnyök, melyek nem kicsinylendők és melyek csak e vonal megvétele és a magyar államvasút déli vonalainak ez által függetlenné tételével érhetők el. Mindezek alapján kérem a t. házat, méltóz­tassék a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Következik a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a zágráb károlyvárosi vasút megvétele iránti szerződés beczikkelyezésé­ről szóló törvényjavaslatot elfogadni? (Igen! Nem!) A kik elfogadják, méltóztassanak fel­állani. (Megtörténik!) A többség elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Baross Gábor jegyző (olvassa a törvény­javaslat czímét, az 1. és 2. §-í; továbbá a szerződés czímét és az l-—12. czikket, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : A törvényjavaslat részleteiben is elfogadhatván, annak harmadszori felolvasása a holnapi napirendre tűzetik ki. Az ülést 5 perezre felfüggesztem. vonalaira. Ez a három faeíor: az igazgatóság, a gyorsvonatok és a külöi) elszámolás, a társu­latra csekély összeget számítva, legalább évi 150 ezer forint terheltetést rónak. De leg­lényegesebbnek tartom azon eredményt is, hogy ezen intézkedések által lehetséges volt egyet­értésre jutni az államkormány, az állam érdeke és egy igen nagy fontosságú társulat köztt. Hogy ezen jó viszonyai és különböző érdek össze­egyeztetése lehetővé vált, azt ugy vélem, ezen szerződés az állam egyik kiváló érdeme. Az e tárgyban a legelső napon folyt vita folyamában Pulszky képviselő ur elmondotta, hogy az elért eredmények csak financiálisak és azok a Közforgalomra semmi befolyással nem lesznek. E részben más meggyőződésben vagyok és bátor leszek ezt adatokkal illustrábá és különösen azon csikkre nézve előadni, mely Magyarország kivitelét illetőleg a legnagyobb fontossággal bir s ez a gabona. (Bálijuk!) A mai tényleges állapot az, hogy Budapesttől Fiúméig a gabona viteldíja 1 frt 24 kr. Ebből esik Budapesttől Zákányig 72 kr., a zágráb ­károlyvárosi rövid vonalrészre 26 kr., összeses 98 kr. Marad tehát a közbe eső és 36 mért­földet tevő magyar államvasutak déli vonalai­nak csak 26 kr. Ekként a magyar állam,daczára az 1 frt 24 kr. aránylag magas díjtételnek, veszteséggel viszi ezen árúkat. A most megváltozó állapot folytán az ered­mény a következő : A vitelár Budapesttől Zákányig marad az eddigi 72 kr. Zákány Fiúméra, mely ezentúl az állam birtokában lesz és a mely 43 mértföldet tesz, ha fenntartatik is a mostani díjtétel, 52 kr. esik, tehát már azon helyzetbe jut a magyar államvasút, hogy ezen 43 mértföldre most 52 krt szedvén — s igy többet, mint az átlagos díj­tételt — ezen díjtételt leszállíthatja és igy az összes díjtétel Fiuméből Budapestre már csak ezen egy tényező alapján, 9—-10 krral olcsóbb lehet s a magyar államvasutnak azért mégis nagyobb jövedelme lesz ezen szállításból. Igy tehát ezen eartellszerződésnek nem c-;ak finan­ciális eredménye van, hanem az éppen a köz­forgalom és tarifa képzésére igen lényeges be­folyással bir, De, t. ház, még ezen túl is lehet menni éppen annak folytán, mert ezen vonalrész meg­vétele által teljesen független helyzetbe jut a magyar államvasút déli vonalaiban. Ertem azt, ha sikerülne minden más nagyobb vonal kiépí­tése nélkül, magával a Duna-gozhajótársasággal egyezségre lépni a viteldíj megállapítására nézve Budapesttől Fiúméig Báttaszéken keresztül, a mi egy csekély vonal kiépítése által — Báttaszék folytatásával a Dunáig — volna elérhető. Azon díjtételek szerint, melyeket a Duna-gőzhajó ­(Szünet u 4 án.) (.iz elnöki széket Péchy Tamás foglalja el.) Elnök : Méltóztassanak helyeiket elfog­lalni. Következik az állandó pénzügyi bizottság jelentése a czukoradóról szóló 1878 : XXIII. t. ez. módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Jelentem a t. háznak, hogy a pénzügy­ministerium részéről Kralicz Béla miuisteri tanácsos fogja a szükséges felvilágosításokat megadni. Méltóztatnak-e kívánni a jelentés fel­olvastatását. (Felkiáltások: Nem szükséges!) A jelentés felolvasottnak vétetik. Az első szó illeti az előadót. Hegedűs Sándor előadó: T. ház! Az 1878: XXIII. t. ez. az általányozási rendszerrel járó hátrányokat pénzügyi s részben közgazdasági szempontból az által akarta javítani, hogy a ezukoradó összegét, a melyet a gyárosok a monarchiában az államkincstáraknak tisztán be­fizetni tartoznak, megállapította. Megállapította egy évenkint fokozódó összegben, mely a 10 évi kiegyezési időszak alatt 6%-ról 10%-ra növekedik. Azonban, ha e correctivum pénzügyi tekintetben biztosította is az államkincstárakat, a monarchia két felében a gyárosok termelése arányában kikötött jövedelemről; de közgazda-

Next

/
Thumbnails
Contents