Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-280

280. •Tizézts tlés június 10. I8SO. 201 kében, fájdalom, részben eredménytelenül hozattak, a jelenlegi törvényjavaslatot még csak általánosságban sem fogadom el a részletes tárgyalás alapjául. Ráth Károly: T. ház! Ha kilátás volna arra, hogy még ma szavazhassunk, kérnék arra engedélyt, hogy előadásomat holnapra halaszthassam ; de utánam is lévén felírva többen, engedelmet kérek a t. háztól, hogy előadásomat holnapra halaszthassam. (Felkiáltások jobbfelöl: Ma ! baljelöl: Holnap !) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e megengedni, hogy Ráth Károly képviselő ur a házszabályok értelmében beszédjét holnap tartsa meg, vagy méltóztatik-e kívánni, hogy ma tartsa? (Felkiáltások: Ma ! Holnap !) Gr. Apponyi Albert: T. ház! A tanácskozási rendszerhez vagyok bátor felszólalni. Azt hiszem, hogy miután a báz különböző oldalairól egyrészről arra nézve történtek felkiáltások, hogy ma kívánják a szónokokat meghallgatni, másik oldalról ellenben, hogy megkívánják neki engedni beszédjének holnapra való halasztását, ezen kérdés felett szavazni kellene. De én arra kérném a tiszt. házat, miután ugy is nagy fontosságú törvényjavaslatoknak — az ülésszaknak jóformán kihaló félben lévő stádiumában való tárgyalása jó benyomást az országban nem tehet, legalább annyi méltányossággal méltóztassék lenni, hogy a teremben uralkodó hőséget s az ülések h#sszú tartama alatt majdnem kiálhatatlanná váló atmospbaerát a tárgyalások rövidítésére praessionális eszköznek felhasználni ne méltóztassék. (Elénk helyeslés balfelöl.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Ha ugyan a méltányossági szempontot hangsúlyozzuk, azt hiszem, most, midőn a képviselő urak közül legalább igen sokan, pártküiöubség nélkül, óhajtanák a tárgyalásnak befejezését, inkább lehetne mondani, hogy egyes képvi-elő legyen méltányos a többség iránt, mint azt, hogy a többség legyen méltányos az egyes iránt. (Élénk helyeslés a középen.) De mirsdamellett én igen kérném a t. házat, ne méltóztassék szavazásra bocsátani azt a kérdést, hogy beleegyezését mondja-e arra, hogy Ráth Károly képviselő ur holnap tarthassa beszédjét, mert ily dologban igazán nem czélszerű akkor, mikor az nem okvetlenül szükséges, a többséggel való leszavaztatást alkalmazni; bár, ismétlem, a méltányossági szempont ez esetben az ellenkezőt kívánná meg. Ha a t. ház ezt megengedni méltóztatik — előbb ezt kérem elhatároztatni, — azután én óhajtanám a fennmaradó kis időt még felhasználni, — ha megengedtetik — hogy ezen ügyhöz még egy pár özót szóljak. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatik-e a t, ház Ráth képviselő ur beszédjét most meghallgatni, vagy méltóztatik KÉPVH. KAPLŰ 1878—SÍ. XIV. KÖTET. azt holnapra halasztani? (Zaj! Felkiáltások: Ma! Holnap!) Kérem azon képviselő urakat, kik Ráth Károly képviselő urnak a házszabályokban megengedett módon a holnap szóihatást meg akarják adui, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Most kérem azon képviselő urakat, a kik a Ráth képviselő urat ma kívánják meghallgatni. (Megtörténik.) A többség holnapra halasztja Ráth Károly ur előadásának meghallgatását. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Miként az imént is jelezni bátor voltam, ha Ráth képviselő ur a holnapi napon fog beszélni, én kívánok egy pár igen rövid szót mondani Vidliczkay képviselő ur előadása folytán. (Halljuk!) Mindenekelőtt megjegyzem, hogy a képviselő ur számításainak helyessége iránti nyilatkozatot bízom t. barátomra, a pénzügyministerre. Annyit, gondolom, a házban igen kevesen lesznek, a kik nem láttak, hogy az ő számítása minden a világon szokásban lévő számítástól elttér, minden alapot nélkülöz és egyáltalában a levegőre van építve. (Igaz! Ugy van! jobb felöl.) Mert azért, hogy 240,000 frtnyi járulékból kiszámítsa, hogy milyen terhet ró az országra, sokszorozza ezen évjáradékot az évek számával és az igy kijött összeget, mint tőkét odaállítsa, ezen számítás megtételéért a dicsőség 'ót illeti. (Derültség a jobboldalon.) A képviselő ur különben nagy, nemes tüzba jött a fölött, hogy az mondatik egy vasuttáreulatról, hogy az hatalmas és azt mondotta, hogy ő a magyar állammal szemben nem ismer hatalmas társaságot. Hát t. képviselő ur, én ismerek. Minden társaság, mely először is arra reászorulva nincs, hogy érdekei kellő megóvása nélkül szerződésileg engedményeket tegyen és a mely társulatot —- erre fektetem a fősúlyt — fennálló, az államot éppen úgy, mint őt kötelező szerződések védelmeznek és biztosítanak., a kormány rendelkezései ellenében, az valóban hatalmas. Mert sem egy államnak, sem egy kormánynak nem szabad oly hatalmasnak lenni, hogy szerződésileg biztosított jogok ellen éra kívánja akaratát érvényesíteni. És éppen az ellenkező történt volna, ha akár a mostani kormány, akár az előbbeni kormányok az ellenkezőt tették volna, mert akkor lehetne a nemzeti méltóság szempontjából feljajdulni. (Helyeslés jobbfelöl.) De azt is kérdi a t. képviselő ur, hogy hát most már ki hajtja végre ezen szerződési pontokat? Hát, t. képviselő ur, a kormány fogja végrehajtani, ha megköti akár ezen, akár egy másik kormány; mert most nem szerződéses, nem törvényes jogok ellenében hatalmaskodni kellene azon társulattal saemben, hanem ezentúl szerző26