Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.
Ülésnapok - 1878-280
194 2SÖ. országos ülés jnnius 10. 1889. tossággal nem bir és veszélylyel nem fenyeget. • De ha még lehetne is veszélyről szólni, ez részben el vau hárítva az által, hogy ezen vonal kiépítése Sziszektől az ország határszéléig a magyar állam terhére történik és annak kezelése a magyar állam kezében marad. Felemlítették Mocsáry Lajos és Orbán Balázs t. képviselőtársaim e vonal nagyon költséges voltát és azon áldozatokat, melyeket az az államra hárit. Bátor vagyok ugy Mocsáry, mint Orbán képviselő urak felszólalásaira megjegyezni, hogy ők az egész vonal költségeit tévesen vették az államháztartás terhére, mert az indokolásból méltóztatnak meggyőződni arról, hogy ezen vonal építésének egyik része — a sziszekszunyi — mely másfél millióba kerül, a határőrvidéki erdő-alapot illeti. És nem áll, hogy ezen alap készpénzzel nem rendelkezik, mert miként szintén az indokolásból méltóztatik látni, ezen alap, a múlt év végével 1 millió néhány ezer frítal rendelkezett. Az alap jövedelme ezen év folyamán is növekedvén s másfelől a vonalrész csak két év alatt lévén kiépítendő; az alap mai állása mellett föltétlenül biztosítva van az e vonalrész kiépítésére szükséges összeg ezen alapból; marad tehát a magyar államkincstár terhére a pénzügyi- és közlekedési bizottságok szövege szerint 2 millió 800,000 frt, de a mely összeg szintén nem az államkincstárt terheli, hanem csak mint előleg adatik a határőrvidéki erdő-alapnak; és hogy ezen alapból visszatéríthető nem volna, arra nincs ok aggályra, mert ezen alap kezelésére és mi módon értékesítésére a magyar állam befolyása kellőleg biztosítva van, ugy, hogy e szerint ez összegre nézve aggály nem lehet. Mocsáry t. képviselő ur a két vonal költségét összesítette és beszél mintegy 11.000,000-nyi összegről. Méltóztatnak látni előbbi szavaim folytán, hogy ebből másfél millió mindenesetre leütendő, mert ez, mint előleg sem fedezendő az államkincstár által. Marad tehát csak a fennmaradt összeg. De a t. képviselő ur összesítette számításában a két vonal költségét, mely két vonalnak külön czéíja, de egészen külön érdeke is van; mert ha a sziszek-károly városi vonal kiépíttetik, ugy a mint tervezve van, az felfogásom szerint szolgál a fiumei kikötő emelésére, szolgál a magyar államvasút déli vonalainak élénkítésére és szolgál arra, hogy a Sziszeken aluli forgalmat Fiúmé felé és az államvasutra terelje. Ezen vonal tehát nem a magyar forgalmi érdekek ellenére, hanem egyenesen az érdekek szolgálatára építtetnék. Azt mondja továbbá a t. képviselő ur, hogy ezen vonalon Sziszektől Károly város felé nem lesz mit szállítani. Ha ugy állana a kérdés, mint a t. képviselő ur felállítja, akkor miért hangoztatott ugy a közgazdasági bizottságban, mint a gazdasági egyesület memorandumában az, hogy oly igen nagy súly fektetendő arra, hogy a Száva és Kulpa szabályozása által a szállítandó termények forgalmát térítsük Fiúméra, ha nincs szállítandó termény és miért szorgahnaztatik ezen összeköttetés létesítése a gazdasági egyesületek által ? A másik vonal részint közvetve, részint közvetlenül a magyar áliamkincstár érdekében van, hogy létesíttessék: részint hogy a boszniai forgalmat a magyar államvasút déli vonalaira terelje, részint hadászati szempontból, mert ha e tekintetben a hadsereg ellátásában megtakarítás éretik el, az a magyar államkincstárnak is könnyebbséget okoz. De azt mondja a t. képviselő ur e vonalra, hogy annak létesítése kizárólag osztrák érdek. A t. képviselő ur által elfoglalt álláspontból, melyet ő közjogi tekintetben a kiegyezéssel szemben elfoglal, az ő felfogása e tekintetben teljesen érthető. De éu, ki az Ausztriával kötött kiegyezés híve vagyok, ha az osztrák érdek kielégítése Magyarország érdekeit nem sérti, az osztrák érdek ellen síkra kelni nem találom feladatomnak. (Tetszés jobbfeWl.) Különben azt, hogy ez pusztán osztrák érdek s Magyarország érdekei ellenére van, tagadni vagyok kénytelen. Mert ha ezen vonal által el fog éretni az, hogy az iparczikkek szállíttathatnak Bécstől Zágrábon át Sziszek felé Bosznia nyugati részébe: ha összehasonlítjuk a bécs-zágrábi távolságot a budapest-zágrábi távolsággal, azon eredményre fogunk jutni, hogy a Budapest-Zágráb-Sziszek-Bosznia nyugoti rész közelebb van, mint Bécstől ezen vonal. De ha ugy állana is, mint ő mondja, módunkba lesz iparterményeinket azon vonalon szállítani, mely a BosznavÖlgyön megyén át s első sorban éppen magyarországi érdekeknek szolgál. Azt mondja továbbá Mocsáry t. képviselő ur, miért változtatjuk meg az 1877: XXVI. t. ez. azon intézkedését, hogy Sziszek köttessék össze a károlyváros-fiumei vonal valamely alkalmas pontjával; s úgymond, hogy tesszük ezt tisztán azért, hogy a vasutat eltereljük a Kulpa balpartjára és ez által indokolt legyen az, hogy a magyar állam-kincstár terhére építjük. Nem azért történt ez intézkedés, t. ház, hanem azért, mert a magyar forgalom érdekében áll és azonfelül pénzügyileg is előnyös annak kimondása, hogy azon összeköttetés, melyet az 1877: XXVI. t. ez. elrendel, ne létesíttessék a károlyváros-fiumei vasút valamely pontjához, hanem létesíttessék éppen Károlyvároson, mert ez közvetlen összeköttetés, a mely Sziszeket Fiúméval hozza összeköttetésbe. Megengedem, hogy áll az, a mit a
