Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-280

178 280. országos ülés janius 10. 1880. vannak és az újvidék-zimonyi részre nincsenek és igy ma még pontosan megállapítani az építési költségeket nem lehet, de nem lehet a pénzbeszerzés feltételeit sem megállapítani mindaddig, mig e részben előterjesztés nem fog tétetni; és mindezek hiányában mégis ma akarják már elhatározni azt, hogy a vasút mindenesetre állami költségen építtessék, mondom, azt nem tartom helyesnek. Méltóztassanak megnyugodni a kormány azon nyilatkozatában, hogy ha nem fog sikerülni a kormánynak befolyását teljes mértékben érvényesíteni a pálya építésére és a tarifa megállapítására, lesz idő akkor állami költségen a vasutat kiépíteni; de ne méltóztassanak azt már most declarálni, határozatkép kimondani, hanem méltóztassanak e tekintetben az eredeti javaslatot elfogadni. A mi végre b. Bánhidy Béla képviselő ur felszólalását illeti, hogy a munkák kiadásánál lehetőleg hazai gyárak vétessenek figyelembe, méltóztatnak tudni, hogy a legújabban kiadott engedélyokmányokban, a mennyire lehet, az iránt már történt provisió, hogy a hazai gyáraknak mindenesetre előny adassék; ezt azonban a t. képviselő ur sem kívánja és azt kötelezőieg sem törvényjavaslatban, sem okmányban kimondani nem lehet, hanem igen is tekintet lehet arra, hogy ugyanazon árak és feltételek mellett a hazai gyárak előnyben részesittessenek (Helyeslés.) Mindezeknél fogva kérem, méltóztassék az eredeti szöveget elfogadni. (Helyeslés.) Almássy Sándor: T. ház! Én a t. pénzügyminister urnak azon óhajtásához, hogy ez még továbbra is nyilt kérdés maradjon, igen szívesen hozzá járulnék az esetben, ha elég idő volna rendelkezésünkre. De attól félek, hogy mikor már eljön annak ideje, hogy rendelkezhetünk az iránt, vájjon állami költségen építsük ki a vasutat, vagy pedig vállalkozóknak adjuk ki, akkor azt fogják mondani, hogy e vasút kiépítése sürgős, annak késznek kell lenni bizonyos időre, az építéséhez szükséges pénzről pedig nem gondoskodhatunk ily rövid idő alatt, adjuk ki tehát vállalkozóknak. Nézetem szerint igenis elérkezett az idő, hogy ma határozzunk a felett, vájjon czélszerűbb-e állami költségen kiépíteni e vasutat, vagy nem. Miután én arról meg vagyok győződve, hogy ha ezea vasút nem állami költségen építtetik ki, nem lesz az államnak arra befolyása, azt tartom, jobb lett volna, hogy ha ezen vasutat soha meg nem szavaztuk volna. Én ma már tisztába vagyok az iránt, hogy a vasutat okvetetlenül állami költségen kell kiépíteni, mert most a pénz, mint ezt a pénzügyminister ur csak ugy tudja, mint mi, olcsó. Annálfogva nem tudom, mi állja annak útját, hogy ne határozzuk azt el ma, hogy állami költségen építtessék ki e vasút. Eanek elhatározását elhalasztani, az építést nyilt kérdéssé tenni, veszélyesnek tartom, mert mint már említem, megint azt fogjuk hallani a kormány részéről, a mit már több ízben hallottunk, hogy itt az idő, a kiépítés sürgős, az építésre pedig pénzünk nincsen, adjuk ki tehát vállalkozóknak. Azért, ha azt akarjuk, hogy ez a vasút a ezélnak megfeleljen, ezt csakis ugy érhetjük el, ha azt állami költségen fogjuk kiépíteni. Kívánatos, hogy a haza megnyugtatva legyen az iránt, hogy ezea vasút kiépítése állami költségen történjen. Annálfogva én pártolom báró Bánhidy Béla képviselő ur javaslatát. Latinovics Gábor: T. ház! Habár általánosságban és lényegében kiemeltem már azon előnyöket, melyek a bajai és kalocsai szárnyvonalak létesítéséből magára a fő vasútvonalra háromolnak, mégis szabad legyen még egynémely részleteket felhoznom a baja-szabadkai irány érdekében, a mely részletek még világosabban feltüntetik azon hasznot és előnyt, mely a pest-zimonyi vasútra, egy baja-szabadkai olcsóbb helyi érdekű szárnyvonal kiépítése folytán háromolnék. (Halljuk!) A mint méltóztatnak tudni, Baja városa Budapest után, a Duna mentében lefelé, az országnak elsőrendű kereskedő és iparos városa. E város industriája és kereskedelmének jellemzése végett legyen szabad némely erre |vonatkozó statistikai adatokat is felsorolnom. Mely szerint az ott helyi forgalom évenkint és részletenkint a következőkben constatálható: úgymint: Grabna-forgalom « . . 610,000 i nétermázsa Liszt 100,000 n Szesz (40,000 hectoliter). 40,000 n 5000 db. szeszgyárilag hizlalt marha . . . 30,000 n 8000 db. hízott sertés. . 15,000 n Hüvelyes vetemények, főzelék és zöldség . . 22,000 n Kender ...... 3,000 n Gyümölcs ..... 5,000 n Gyapjú 3,000 n Nyersbőr ..... 9,000 T) Toll ....... 500 n Rongy ...... 7,500 TI Vas 20,000 ?! Gépek és gazdasági eszközök ..... 5,000 n Kész bőr .... 800 T) Tűzifa ...... 80,000 J) Épület- és gyári-fa „ . 25,000 » Mész 10,000 n Bor és pálinka .... 50,000 n Kötélgyártói munka . . 2,500 n Só 15,000 K