Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-279

Ig8 279- országos ülés június 9. 1880 gyalások folytán lehetetlenné válik — és lehetetlenné fog válni — ezen vasutak [felett az államnak teljes hatalmát érvényesítenie, akkor a zimonyi vasút kiépítésénél múlhatatlanul tekintettel kell lennünk azon hatásra, melyet e vonal a dunántúli kerület, illetőleg a fiumei ut forgalmi viszonyaira gyakorol. Már most hogyan állunk ezen kérdéssel szemben? Most ugy állunk, hogy a ház meg fogja birálni az előterjesztést a legrövidebb ido alatt, hogy a déli vasúttal folyt tárgyalások egész mérvükben csupán a kärolyváros-zágrábi vonal megvételét eredményezik az állam által és egy cartellszerződést, a mely a többi vonalakra részben kiterjed és melynek hatása csak financziális. A buda-kanizsai, a barcs-zákányi, a sziszek-zágrábi vonal, mindazok a déli vasút birtokában és igy tehát annak hatalmában maradnak. A soprony és szőnyi vonalról nem is akarok szólani, mert ezek kapcsolatban nincsenek. Ez által, mondom, a déli vasút tarifapolitikája érintetlenül marad és a déli vasútnak hatalmában lesz e forgalmat Trieszt felé terelni. Én részemről nem mondom és szavazatomat nem kívánom lekötni erre nézve, hogy a kormány eljárását helyeseinéin, hogy a déli vasúttal szemben nagyobb eredményeket nem lehetne elérni. Azonban, ha szemügyre veszem azon körülményt, hogy a zimonyi vasút kiépítése alig fog 2 milliónál csekélyebb évi terhet — és e tekintetben nem fog engem senki túlzással vádolni — az állani vállaira róni, akkor azt hiszem, hogy két millióval a déli vasúttal szemköztt, az egész vonal megszerzését és igy oly intézkedéseket lehetne elérni, hogy a Duna jobbpartján és igy az alkalmasabb vidékeken keresztül lenne lehetségessé a vonalt építeni. (Zaj. Elnök csenget.) Áz első alternatíva, mely előttünk fekszik az, hogy a déli vasúttal meg tudjunk az egész vonalra nézve egyezni és ennek múlhatatlan következménye az, hogy a Duna jobbpartján, a mitrovicz-zimonyi csatlakozást el tudjuk érni és igy a budapest-zimonyi csatlakozást a Duna jobbpartján tudjuk létesíteni, mely esetben a Duna balpartján elég azon intézkedés, melyet Dániel Ernő igen t. képviselő ur terjesztett a ház elé, t. i. a kikinda-zimonyi vonal, melynek az alföldi vasúthoz csatlakozó szabadka-bajai vonalnak és a bajai hídnak kiépítése által a Dana jobbparti vonalakkal való összeköttetése szintén szükségessé válik; vagy a másik alternatíva, ha ez nem lehetséges, oly vasutakat létesíteni, a mely által a zimonyi, felfogásom szerint csakis a locális forgalmi jelentőségű irányt kielégítjük, de másrészt országos érdek szempontjából is lehetővé teszsziik, hogy a déli vasútvonallal versenyezni, illetőleg azzal szemben saját független vasúti tarifapolitikát legyen képes az állam követni. És ezen esetben is kettő azon szempont, azon megoldási mód, mely előttünk fekszik: Vagy egy jobboldali vasút, mely Budáról egyenesen a mitrovicz-zimonyi vonalig terjed, vagy pedig egy vasút a Duna baloldalán, de akkor ez nem Szabadkának, hanem a Duna mentében kell, hogy Kalocsa és Baja mellett haladjon, hogy Baját összekösse a báttaszéki vasúttal, melyen Pestről Bajára és Bajáról a károlyvároai vonal megszerzése által, lehető rövid utón létesíttessék a coneurrentia a déli vasúttal. Lehető röviden iparkodtam t. ház, kifejteni nézeteimet (Zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! balfelöl) s most még csak pár perezre kérem a ház figyelmét azon érvekkel szemben, melyeket a t. pénzügyminister ur a Duna jobbparti vasút ellen felhozott, melyek a szabadkai vonal mellett a bajai vonal ellen szólnak azokkal szemben, mikkel a t. ministereinök ur Bánhidy t. képviselőtársam azon indítványát előzetesen megczáfolni iparkodott, hogy a kormány, ha már a budapest-zimonyi vasút egyenes vonalban építtetik, az államköltségen való kiépíttet ésre köteleztessék. (Halljuk! balfelöl.) A mi az elsőt illeti, a t. pénzűgyminister ur azt állította, hogy a Duna jobbpartján való csatlakozás kiépítése az ország forgalmára azon veszélyt háríthatná, hogy az egész forgalmat Pesttől nyugat felé elterelné. Ezen állítással gyakran találkozunk, de hogy az igazolt legyen, akkor, midőn a csatlakozásnak kiépítése következtében az egyenesen Bécsbe vezető' vonal alig valamivel rövidebb, mint a Pestre vezető vonal és midőn nincs biztosítva, hogy a Pestre vezető vonalnak állami kezelésben, vagy állami befolyás alatt tartása által a tarifára a kormány oly befolyást gyakorolhatna, hogy a déli vasút érdekeit ellensúlyozza: ezt sem a t. pénzügyminister ur, sem más eddigelé nem bizonyította. Tudjuk, hogy egynéhány kilométernyi távolság, sőt egy néhány mértföldnyi távolság is nem akadály ott, a hol a tarifa-politika által a különbözet teljesen kiegyenlittetik. A mi a második kérdést illeti, (Zaj a jobboldalon. Halljuk! balfelöl) nem akarok arra bővebben terjeszkedni, ámbár mindezen argumentátiók alaposabb indokolása nemcsak lehetséges, hanem részben kötelességem is volna, ha a t. háztól több türelmet várhatnék a vita ezen stádiumában. (Halljuk! Halljuk!) A mi a második kérdést illeti, Baján keresztül a déli vasúttal szemköztt sokkal rövidebb forgalmú és rövidebb versenyképességű vonalat nyerünk, mint a minőt egyáltalán kiépíthetni, ha Szabadkán és innen Bajának megy a vonal, miután meggyőződésem szerint a baja-báttaszéki vonal létesítése úgyis csak idő kérdése és az elkerülhetlen következménye lesz vasúti politikánknak már