Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-279

279. országos ülés jiniins 9. 1880. 167 csatlakozásodé hogy ez oly távol jövőben fekszik, hogy azokhoz oly egyéb feltételek lesznek szükségesek, hogy addig annyi más vonal fog épülni és olyan változások fogaak beállani a világforg-ilomban, hogy azon nagy veszélyek, melyektől akkor tartottak, ma nem fenyegetnek. És éppen ngy most ezen zimonyi vonal tekintetében, midőn az tárgyalás alatt van, egy mesterségesen élesíitett vélemény mutatkozik, de meg vagyok győződve, hogy rövid idő alatt el fognak tűnni azon nagy remények és kilátások, a melyeket az ország azokhoz fűz és a melyek éppen ugy tünteitetnek fel, mint egykor a fiumei kikötő építése és az arra elköltött óriási összegek, a melyek, hogy valaha a megfelelő jövedelmet és hasznot meg fogják hozni Magyarországnak, ma mindenki kétségesnek tartja. Mert vizsgáljuk meg higgadtan, hogy a zimonyi Összeköttetés nem a monarchia határain belül és nem katonai szempontból, hanem a vasúti politika, a kereskedelem és külpolitika szempontjából miliő nagy hasznot hajtana a birodalom határain túl, különösen Magyarországnak? Azt mondják, a keleti forgalom főerévé válik. A keleti forgalom coaeurreas erei is megnyiltak azóta Bolgárország constituálása folytán és annak következtében, hogy az oláhországi vasutak oly különböző irányban épültek, felette valószínű, hogy egy másik vasút, a mely alig hosszabb ennél, a viddini csatlakozás is ki fog építtetni. És erre vonatkozólag sem annak meggátlását, Éjem kezelését illetőleg semminemű befolyást érvényesíteni soha nem fogunk. Azon reményről, hogy a Moravavölgy legyen azon nagy keleti vonal, a mely az egyenes keleti forgalmat közvetítse, a mai körülmények között, midőn ezen bolgár vonal éppen oly rövid idő alatt fog ki építtetni, erről le kell mondani. De van egy másik nagyobb tekintet, a mely kell, hogy befolyással bírjon ránk. Egyáltalában arra, hogy azon nagy nemzetközi forgalom létesítése, Magyarországra a legközelebbi jövőben valami nagyon jövedelmező lesz, arra bárminő számító államférfi reményeket nem alapíthat. Nézzük a kisázsiai azon szerencsétlen állapotokat, a melyek ott jelenleg vannak és nézzük azon állapotokat, a melyek Törökországban vannak s melyek az egész török birodalomnak alapjait mindenki meggyőződése szerint, megingathatják és megrázkódtathatják. A míg ez igy van, addig a mig látjuk, hogy minden európai sürgetés az ottani viszonyok megoldása tekintetében eredmény nélkül marad, lehet-e kilátás arra, hogy egy nagy,Jövedelmező kereskedés származzék abból. És ha erre nem lehet kilátás, akkor mi lehet azon nagy forgalom jelentősége? Akkor ezen jelentőség egy igen szűk! térre szorul, Szerbia térségére és azon tartományokra, melyek Szerbiával vannak kapcsolatban. De akkor kétségkívül az ily vasúti vonalaknak leghatalmasabb coacurrentiája az, a mely Bulgáriának sokkal gazdagabb vidékein átmegyen és mely a csatlakozással együtt múlhatatlanul az osztrák állam vaspálya vonalához fog hozzájárulni és annak forgalmát fogja a zimonyi vonal forgalmának csökkentésével nagyobbít mi. Ha tehát szemügyre vesszük ezea külforgalmat és világ forgalmat és ezt azon mértékre devalváljuk, melyre bennünket a külföldi vállatatok helyes megítélése e tekintetben reá kényszerít: akkor azon kötelezettséggel, melyet a budapest-zimonyi vonal kiépítésére vonatkozólag vállaltunk, csupán egy tekintet vezérelhet bennünket és ez a tekintet az, hogy a badapest-zimonyi vonal első sorban na a külforgalomra való tekintettel, hanem ugy építtessék ki, hogy egyszersmind a belforgalom szükségeinek lehetőleg eleget tegyen, — hogy lehetőleg fedezve legyenek költségei azon locális forgalom által, mely annak vonalában ki fog fejlődni — és hogy e mellett kiépítése oly vonalban történjék, mely az ország általános pénzügyi politikájára vonatkozólag kedvező kilátásokkal kecsegtetne, illetőleg helyesen illeszkedjék azon hálózatba, melynek állami kezelés alatt tartása a magyar kereskedelmi és belügyi forgalom és a vasutak szempontjából óhajtandó. És ha ezen conclusiót elfogadjuk, akkor lehetetlen a zimonyi vasút kérdését megoldani a nélkül, hogy egyszersmind tekintettel ne legyünk azoa kérdésekre, melyek a déli vasútvonallal folytatott tárgyalások azzal megállapítandó s a ház által legközelebb megbírálandó egyezség által érintetnek; ha pedig ez kétségen kivül fekszik, — a mint hogy, azt hiszem, ezt kétségbe nem is vonja senki, — ha ez kétségen kivül fekszik a t. ház előtt, akkor azt hiszem, hogy mindenekelőtt az ország azon nagy érdeke az, a mely figyelmünket követeli, mely a fiumei összeköttetés direct létesítésére és a fiumei összeköttetésnek a trieszti által el nem nyomatása szempontjából teendő intézkedésekre vonatkozólag áll előttünk. És e tekintetben kétségkívül a déli vasút versenye és a déli vasúttal folytatott, vagy folytatandó tárgyalások kell, hogy elhatározásunkra is döntő befolyást gyakoroljanak. Világosan kívánom magamat kimagyarázni. (Halljuk!) Ha a déli vasúttal folytatott tárgyalások következtében az egész déli vasútvonal legalább annyiban, a mennyiben Pesten és az Alfölddel közvetíti a fiumei kereskedést, ha ezen egész vasútvonal az állam kezébe, vagy pedig az állam hatalmába kerül: akkor a zimonyi vasút építésénél eltekinthetünk azon csökkentéstől, melyet az netán a fiumei forgalomra gyakorol, ha azonban a déli vasúttal folytatott tár-