Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-271

10 271. országos ülés május 31. ISS9. meg. Még itt is, miután e megállapodás ellen kifogás volt, ugy tudom, hogy a biztosság a városi hatóság közbejöttével rectificáltatta: kik tehát azok, kiknek 10,000 frt értékűnél nagyobb vagyonuk maradt meg? De még azt is tudom, hogy midőn a kulcs megállapításáról volt szó, éppen a t. képviselő ur volt az, ki azt proponálta, mondassék ki, hogy a kinek 5000 írtnál több vagyona maradt, az ne kapjon semmit. Ha az 5000 frtot kimondani helyes lett volna, akkor nem vagyok képes fölfogni, hogy 10,000-et kimondani, hogyan lehet túlszigorú? {Tetszés.) T. ház ! A mi különben nézetem szerint legtöbbet bizonyít arra nézve, hogy egészben helyesen jár-e el a biztosság s hogy indokoltak-e az eljárása elleni panaszok, azt hiszem, azok a számok. Már pedig május 27-ig, kisajátítási ügy tárgyaltatott mindössze 1171. Ebből egyezségileg rendeztetett 975, függőben van, legnagyobb részben azért, mert az illetők Szegeden nem voltak 130, birói útra tereltetett 66. A ki tudja a kisajátítási eljárások természetét, az nem fogja mondhatni, hogy ott nem jól járnak el, hol a kisajátítás alá került tárgyaknak több, mint "A. részére nézve egyezség jön létre az illető felek megnyugvásával. Azt hiszem, mondom, hogy ezen szám az, mi e tekintetben a bizottság eljárását legeclatansabbul igazolja. Meg kívánom még — hogy a t. házat ez irányban is felvilágosítsam — jegyezni, hogy építési engedélyért már 246-an folyamodtak. A biztosság már 165 építési engedély akadálytalan kiadását hozta javaslatba, 83 maradt függőben. Az sem áll tehát, hogy az építések már meg ne kezdőitek volna, vagy hogy a biztosság az építési engedélyek kiadásánál akadékoskodik. Tettleg is épül már körülbelől — ezt egész pontossággal nem mondhatom, — 60 és egynehány ház. Ez irányban is tehát megindult a mozgalom. És én meg vagyok róla győződve, hogy a biztosságnak fennebb jelzett és a számok által igazolt eljárása mellett és Szeged város polgárainak józan felfogása mellett, mindenek daczára, Szeged fog már ezen nyár folytán tetemesen épülni és meg fogja tettével czáfolni azokat, kik fellépésökkel ugy szándékoznak feltüntetni e város lakosságát, mintha saját érdekeit nem fogná fel kellőleg. Különben t. ház, äzt ígértem, hogy az iránt is fel fogom a t. házat itt a kezemben lévő adatok alapján világosítani, hogy a kisajátítási egyezkedésre nézve néha különös kívánságok is támasztatnak, melyeknek illető pontjait, ha tetszik, meg is mutathatom. Szólok egy, a bizottsághoz tett ajánlatról. Az illető, a kinek telke egy része kisajátításáról volt szó, legelsőben is azt mondja, hogy tárgyalásba nem bocsátkozik, míg a helyszíni szemle meg nem tartatik; pedig ugy a törvény, mint másutt is a gyakorlat az, hogy mindenekelőtt a tárgyalás tartatik meg és annak alapján, ha szükséges, rendeltetik el a helyszíni szemle; továbbá azt mondja ugyancsak ez a polgár, — nyilatkozván már az új telekre nézve, a melyről tudta, hogy neki megajánltatik, —- hogy miután az új telek egy része alacsonyabb niveaun fekszik, mint az ő régi telke azon része, melyet elveszít, a niveau különbségért neki kárpótlás adassék. Eddig jól volna; de hozzá teszi, hogy mindamellett azonban, neki legyen joga az újabban nyert alacsonyabb niveauju telket, a tőle kisajátított magasabb telek földjével feltölteni. (Élénk derültség jobbról.) Tehát először fizessenek neki azért, mert alacsonyabb mveau-ju az új telek egy része, mint a régi s azután engedjék meg, hogy régi telke legyen olyan alacsony, annak földjével feltöltvén újabb telkét. (Élénk derültség a jobboldalon.) A kártérítési összeg iránti nyilatkozatáról nem szólok; erre jogosult mindenki; ezt elbeesüli az illető eljáró bizottság és ha meg nem egyeznek, a bíróság. Ámde még egy feltételt tesz hozzá ez a polgár: azt, hogy ha megfizetik neki a kárpótlást, ha megengedik neki, hogy új telkét régi telkének földjével felmagasítsa; ha mindez megtörtént, akkor követeli, hogy a kisajátítás alkalmával biztosittassék róla, hogy neki é^ezer és néhány száz forint kölcsön fog adatni. (Elérik derültség a jobboldalon.) A hol némelyek, t. ház, — mert csak némelyek vannak ilyenek — ennyire nem tudják sem a törvényt, sem a méltányos követelés határait, nem csoda, ha egyes dolgok nem sikerülnek, vagy ha egyes felekkel — és ugy tudom, hogy ezen féllel is igy történt —- hosszabb tárgyalás szükséges, mert sokszor megesik ám, hogy az, ki a legtúlzottabb követelést teszi, nem ismerve a törvényt és a méltányosság határait, mikor a tárgyalás megkezdetik, felvilágosittatván, megegyezik a bizottsággal és helyre áll a béke. Hogy pedig ily esetek történhetnek és hogy ezek éppen nem ritkák, ezt tanúsítja az, hogy az, a ki ezt az ajánlatott tette, senki más, mint Bakáy Nándor képviselő ur maga. (Élénk derültség jobb/elöl.) Ezekben t. ház, igyekeztem a szegedi viszonyokat felderíteni. (Halljuk! Halljuk!) Azt gondolom t. ház, hogy midőn ezt megtettem, nem szükséges, hogy a képviselő urnak azon kérdésére feleljek, hogy „van-e szándékom a teljhatalmú királyi biztos inézkedése mellett, az alkotmányos nép érdekeinek gondosabb megóvása szempontjából, felelős kormányférfiui befolyásomat érvényesíteni?" Nem tartom pedig ezt szükségesnek azért, mert az alkotmányos nép érdé-