Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.
Ülésnapok - 1878-279
152 278- országos ülés JHULTH 9 1889. nem áll és hogy felesleges, sőt bizonyos körülmények között káros is lehet. Azonban t. ház, nem tagadhatom, hogy ily theoriákat nem mindig lehet ridegen alkalmazni. Beismerem, hogy vannak más tekintetek is, a melyeknél fogva ezen theoriák rideg alkalmazásától el kell állani és hogy vannak, különösen a nemzetközi forgalomnak bizonyos követelményei, a melyek alól egy állam sem vonhatja ki magát, a mely az európai államesaládnak tagja akar lenni. E tekinteteknek adott kifejezést e Szerbiával kötött eonventió is. Miután pedig ez el van fogadva, nézetem szerint nem képezheti az a főkérdést, hogy a Szerbia felé vezető vasút kiépitíessék-e, vagy sem; hanem fődolog, hogy az ily vasút ngy létesíttessék, hogy az minél kevesebb áldozatokat követeljen tőlünk. Azt hiszem, t. ház, hogy e szempontnak az előttünk fekvő törvényjavaslat nem felelt meg. Az itt kontemplált vasat, mely Budapestről kiindulva, Fest és Báesmegyén végig húzódva, Zimouynál éri el az ország határát, a szerb eonventió szerint folytatása volna a Nisen és Vrányán át a mitrovitz-szalonichi vuBUtn&k egy pontjához és Szaloniehiban érné el az aegei tengert. Minthogy a vasút oly tartományokat és országokat érint, a melyet Kelet nevezéssel jelölünk, e szempontból a kereskedésnek bizonyos mértékig közvetítésére szolgál, a mely közvetítés azonban a lehető legszűkebb korlátok köí.é van szorítva, a minek belátására nem szükséges valami különös észtehetség, mert a tervezett vasútnak főhibája az, hogy éppen a keleti kereskedésnek fő (jmporíumát, Konstantinápolyt mellőzi, sőt az azzal való összeköttetést semmiféle irányban sem biztosítja. Ha pedig tekintetbe vesszük azokat a kezdetleges állapotokat, a melyek Szerbiában és Bulgáriában uralkodnak és ha tekintetbe vesszük a Bulgáriában uralkodó politikai éretienségeket, a melyek ily vállalatok létesítésére szükséges békét és nyugalmat lehetetlenné teszik, azt hiszem, a konstantinápolyi összeköttetés ez úton, a távol jövőbe húzodhatik el. A keleti kereskedés tehát kis mértékben fog ezen vasút által közvetitteíni és ped : g annál inkább, mert ebben a közvetítésben még két hatalmas riválissal: a dunagőzhajózási társulattal s az osztrák államvasút vonalainak némely részével kell megküzdenie, minek folytán vagy tökéletesen le kell mondania a kis mértékben való közvetítésről , vagy pedig a díjszabályzatot kell annyira leszállítania, hogy annak jövedelmezőségét semmiféleképpen sem lehetne biztosítani. Második hibája a tervezett vasutsak az, hogy oly vidékeket szel át, a melyek exportunkat nem képesek emelni. Eltekintek a nyersterményektől, mert hogy ezeknek exportját nem fogja közvetíteni, ezt mindenki érti. Én azt hiszem, hogy félgyártmányaink s iparezikkeink közvetítésére sem alkalmas a pálya, mert az által az átszelt országok, különösen Szerbia és Törökország- és Törökországnak prisrendi és bitoliai vilajetjei oly kezdetleges állapotban vannak, mind anyagi, mind culturalis szempontból, hogy azok iparczikkeinkre alkalmas piaezot egyáltalán nem képeznek s annál kevésbbé lesz képes ez a vasút a magyar iparczikkek kivitejét előmozdítani, mert éppen azon tartományok, melyek legalkalmasabb piaezok a keleten : Eumánia, Moldvaország. Bol gárország egy része, Konstantinápoly, ezen vasútvonal által éppen nincsenek érintve és azok tökéletesen elvesznek. Hátra marad még t. ház, ezen vasút helyi forgalma. Azt hiszem, ez iránt senki sem fog csalódásban élni. Budapestet elhagyva, Pestmegye határáig meglehetős sivár területen húzódik végig gyér lakossággal, melynek termelése alig fedezi saját szükségleteit. Hozzájárul, hogy ezen tervezett vasút két igen hatalmas közlekedési vonal közé lévén beékelve, a tőle jobbra s balra eső vidék már forgalmi sphaeráján kivül esnek és igy tisztán azon községek forgalmának közveti tesére lesz szorítva, melyek éppen a vasút mentén feküsznek. Hogy ez nem lehet oly jelentékeny, hogy az üzleti költségeken kivtil, a jövedelmezőségnek egy részét is biztosítani, azt hiszem, bővebb indokolásra nera szorul. Máskép áll, t. ház, a dolog, a mint Pestmegyét elhagyva, Bácsmegyébe megy át. Én készségesen elismerem, hogy Bäesmegye gazdag megye, elegendő sűrű népességgel bir és igy a helyi forgalomra nézve elég tápot nyújthat, csakhogy itt az a körülmény forog fenn, hogy Bácsmegyét már az állam által kamat - garantiával ellátott egy vasút diagonaliter átszeli, továbbá hogy Báesmegye hosszában a Ferenczcsatorna húzódik el, mely Vs részig az állam birtoka és igy, a mennyivel szaporodnék a bndapest-zimonyi vasuíforgalma, ugyanannyival apadna az alföldi vasúés a Ferencz-csatorna forgalma és a mit a réven nyerünk, azt a vámon ismét veszítenénk. Hátramarad a Bác«megyétől Zimonyig terjedő vonal része, de ez, tudjuk mindnyájan, hogy igen szegény vidék, mely^ jövedelmezőségre szintén nem nyújt kilátást. És igy sem átmeneti, sem a helyi forgalom jelentősége tehát nem bir annyi fontossággal, hogy ezen vasút kiépítését teljesen indokolná; sőt minthogy ezek a jövedelmezőségre sem nyújtanak elég kilátást, én azt hiszem, hogy az egész építési tőke, melyet a t. kormány az indokolásban 22.560,000 frtra tesz, de mely a részletes tervezet folyamatba vétele által eszközlött változások, valamint egyéb fioancírozási költségek folytán, nehezen fog 25 millión alul maradni, tisztán az állam terhére fog esni
