Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.
Ülésnapok - 1878-279
279. országos ülés június 9. 1880. 147 fog nyomatni, a ház tagjai között kiosztatui és annak idején napirendre tűzetni. Következik a napirend: az indítvány- és interpeílátiós könyv felolvasása. Antal Gyula jegyző': Jelentem a t. háznak, hogy az indítvány-könyvben újabb bejegyzés nincs; az interpsllátiós-könyvben a következő bejegyzés foglaltatik: „Június 8-ikán Szabély Antal az izraelita rabtartás tárgyában az igazságügyministerhez.« Elnök : Az interpellátiót tevő t. képviselő ur, a szokott időben az ülés végén fogja interpellátióját megtenni. Következik a napirend második tárgya: a tegnap részleteiben letárgyalt „Az erdélyi, ugy a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyei és kővárvidéki területek birtokrendezési ügyeinek eg3^szerú'sítése és gyorsítása tárgyában" szóló 356. számú törvényjavaslatnak végleges megszavazása. Baross Gábor jegyző {olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, elfogadja-e a felolvasott törvényjavaslatot végszövegezésében igen, vagy nem? Kérem azoa képviselő urakat, a kik elfogadják, méltóztassanak felálíani. (Megtörténik.) A többség elfogadta a törvényjavaslatot, ennek következtében alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett a méltóságos főrendiházhoz át fog küldetni. Következik az állaadó pénzügyi bizottság 485. számú jelentése és törvényjavaslat a Budapest főváros által felveendő kölcsön, bélyeges adómentessége iránt. Méltóztatnak kivan ni, hogy a jelentés felolvastassák? (Nem kívánjuk!) Ha méltóztatik felolvasottnak tekintetni, akkor a tanácskozást megnyitom. Első szó illeti az előadó urat. Hegedűs Sándor a pénzügyi bizottság előadója: T. ház! Budapest főváros 6.000,000-ny i kölcsönt szándékozik feivenni középítkezésekre. Minthogy a törvényhozás már két ízben engedélyezte az ily kölcsönök adó- és bélyegmentességét, azt hiszi a pénzügyi bizottság, hogy most is ugy a czel, melyre a kölcsön felvétetik, valamint a helyzet, a melyben felvétetik, teljesen indokolja ezt. Ennek következtében ajánlom a t. háznak a 1 örvényjavaslatot azon szövegezésben, melyet a pénzügyi bizottság megállapított. Elnök: Elfogadja-e a t. ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául ? {Elfogadjuk !) Azt hiszem, kijelenthetem, hog.y elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás. Beöthy Algernon jegyző {olvassa az Wö %-t). Elnök: Észrevétel nem tétetvén, az 1-ső §. elfogad tátik. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a 2-ik %-t). Elnök: A második §. ellen sem tétetvén ellenvetés az is elfogadtatik és a törvényjavaslatnak végleges megszavazása a holnapi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a napirend további tárgya: t. i. a pénzügyi bizottság 477. számú jelentése és törvényjavaslat a Budapesttől Zimonynál az ország határáig építendő vasút és ahhoz csatolandó szárnyvonalak tárgyában. Méltóztatnak kívánni, hogy a jelentés felolvastassák? (Nem!) Ha felolvasottnak méltóztatnak tekinteni, a tanácskozást megnyitom. Az első szó az előadó urat illeti. (Halljuk!) Hegedűs Sándor a pénzügyi bizottság előadója: T. ház! Ha azon tárgy fontosságát és messze kiható voltát tekintetbe veszem, mely ma tanácskozás alá jő, akkor hosszú fejtegetésébe kellene bocsátkoznom azoa indokoknak, melyek a pénzügyi bizottságot a törvényjavaslat elfogadására bírták. De ha tekintetbe veszem azt, hogy csaknem tíz éve annak, mióta ezen kérdés, mely az előttünk fekvő törvényjavaslatban megoldásra kerül, vitattatik, ha tekintetbe veszem azon számlahin kérvényt, a melyek ez ügyben a törvényhozáshoz és a kormányhoz intéztettek; ha számításba veszem azon gyakori vitatkozásokat, melyek e kérdésben itt a képviselőházban már eddig is előfordultak; és ba tekintetbe veszem, hogy e kérdésben már egy nemzetközi szerződéssel is állunk szembea, mely a csatlakozásra és ennek következtében a vonal kiépítésére kötelez bennünket, másrészt pedig ez érdekünkben is fekszik: akkor feladatomat némileg megkönnyítve látom és a tárgy fontossága daczára a t. háznak becses figyelmét nem fogom hosszú indokolással igénybe venni. (Halljuk!) T. ház! Forgalmi politikánk és pénzügyi helyzetünknek csaknem ellentétesnek látszó fontos érdekei évek óta erős küzdelemben vannak. Forgalmi politikánk követeli azt, hogy vasúti bajainkat már csak a nemzetközi verseny szempontjából is, de különben is minélelőbb sanirozzuk, mig viszont pénzügyi helyzetünk és politikánk szoros határokat szabnak élénkbe a tekintetben, hogy nagy költségekbe s messze kiható beruházásokba ne boasátkozznnk. Ez a két ellentétes érdek, ha valaha, bizonyára most van egymással legnagyobb küzdelemben azon törvényjavaslat tárgyalása alkalmával, mely most a t. ház tanácskozásának tárgyát képezi. Fontos nemzetközi érdekek és a nemzetközi verseny szempontjából az ország érdekeinek megvédése követel19*
