Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-278

278. országos ülés június 8. 1880, 141 fog következni azon anomália, hogy a család nem hogy valami úrbéri kárpótlást kapna, hanem azt még meg kellene pótolnia, hogy azon tagosítás! költségeket fedezhesse. Én azt hiszem t. ház, hogy a törvényhozásnak gondoskodnia kell, hogy ily anomália ne forduljon elő. A mi Teleszky képviselő ur azon megjegyzését illeti, hogy a 30

fc és 31. §§-bau a legelők és birtokrendezésre nézve megállapítottuk a földesúr költségfizetését és igy most ezzel "ellentétbe jönnénk, erre azon egyszerű megjegyzésem van, hogy ezen álláspontok egész különbözők. Ott a birtokos bizonyos, addig nem élvezett területek birtokába jut, tehát oly előnyhöz, a mely igenis méltányossá teszi azt, hogy volt úrbéreseinek az ott felmerülő csekély költségeit viselje. Itt azonban lehet eset, hogy nem előny, hanem hátrány háramlik reá; Magyarországon egész más viszonyok vannak. Itt a földesurak nagy latifundiumokat kaptak, mig Erdélyben egy pár holddal bírnak csak. Egész különbözők levén tehát a viszonyok, az itteni normativumot ott alkalmazni nem lehet s ezért én az igazságügyi bizottság szövegezését fogadom el. {Élénk helyeslés balfelöl.) Cozma Párthén: T. ház! Mind Ugrón Gábor, mind Orbán Balázs t. képviselő urak leginkább azért nem fogadják el a külön véleményt, mert azt mondják, hogy Erdélyben s különösen a Székelyföldön nem voltak úrbéri viszonyok és igy nem lehet semmi hasonlatosság. Ebből az volna a logiea, hogy ők valamely új §-t indítványozzanak, mely szerint az oly helyeken, a hol úrbéri viszony nem létezett, e tagosítás kérdése ugy intéztessék, hog37" a költség birtok arányában fizettessék, miután nincs factor, mely 1848 előtt köteles volt est teljesíteni. De ezt nem lehet általában mondani, valamint azt sem, a mit Orbán Balázs képviselő ur említett, hogy az erdélyi földesúr nem kapott annyi kárpótlást birtokáért, mint a magyarországi, valamint azt sem, mi a ministeri javaslat indokolásában is foglaltatik, hogy azért könnyebb a költségviselés a magyarországi volt földesúrra nézve, mert Magyarországon vannak még remamentiák, melyekért remélhető valami. Erdélyben ellenkezőleg többet kapott birtokáért a volt földesur, mint Magyarországon, mert Magyarországon az oly helyeken, melyek az erdélyiekhez hasonlók, a birtokos birtokának nagyobb részeért nem kapott semmit, hanem kapni fog csak a birtokrendezés után és kamatját csakis a végrehajtástól kapja, holott Erdélyben megkapta már régen kamatját, sőt még a tőkét is. • Igy sok helyen — ezt jól tudja a kormány — oly földeken levő szőllőkért, a melyekért az állam már úrbéri váltságot is fizetett, szőllődézsmaváltságot is kaptak az illetők. En nem foglalhatom el azon álláspontot, melyet Ugrón képviselő ur elfoglalt. Igenis szivesen elfogadnám oly viszonyok köztt, a melyben csakugyan nem létezik oly factor, mely ezelőtt köteles volt azt teljesítem; példának okáért, ha létesíttetnék tagosítás úrbéri rendezés nélkül, igazságosnak találnám, ha erre nézve valami más kulcs találtatnék fel; azonban, mint ezen §. szerkesztve van, valójában nem volaa egyéb, miat „nesze semmi fogd meg jól" ason előny, a melyet a t. előadó ur a tárgyalás elején mondott, hogy 8 a ministeri javaslat ellenére elfogadta a volt úrbéresek javára azt, hogy a szabályozási pénzbeli kiadásokat a volt földesurak viseljek, mert nem zárkózott el az igazságügyi bizottság azon magyarországi törvényes szokás elől, hogy a volt földesúr viselje a költségeket. Mert nem képzelek egy birtokost sem, a ki külön teljesítse a tagosítást, eltekintve az úrbéri rendezéstől, ha tudja, hogy egyszerre oly praenúuniot kap; mert a tagosításnál csak éppen egy teendője van a birtokosnak, a mi nincsen az úrbéri rendezésnél, még pedig a 10. §. o) pontja alatt foglalt egyéni birtokállapot mérnöki felvétele és területi kiszámítása. Ezt nem keli neki tenni akkor, mikor külön viszi keresztül az úrbéri rendezést. Ennélfogva, mikor ő oly nagy praemiumot kap, hog3

r a tagosítás minden költsége kifizettetik aránylag, volt jobbágyai által legnagyobb részben, sőt azok által fizettetik ki a kitelepítés költsége is: akkor nem fog akadni egyetlen egy generosus erdélyi földbirtokos sem, a ki egyszerre ne vinné keresztül a tagosítást az úrbéri rendezéssel. Ennélfogva én egészen elfogadom a különvéleményt. Elnök: Szólásra senki feljegyezve nem lévén, a vitát bezárom. Szó illeti még az előadót. Bokros Elek előadó: T. ház! Azon higgadt és objectiv felszólalás után, melylyel Teleszky István t. képviselőtársam a kisebbség véleményét támogatta, köteles vagyok én is hasonló tárgyilagossággal néhány egészen szakszerű felvilágosítással szolgálni. Teleszky t. képviselő ur abból az elvből indult ki, hogy a költségviselések rendszerében nincs különbség Magyarország és Erdély köztt. Ez az állítás tévedésen alapszik. A különbség igen-igen lényeges. A legelső helyen abban áll, hogy Erdélyben a tagosítás sohasem képezi együttes feladatát az úrbéri rendbeszedésnek és tagosításnak. De ettől eltekintek, mert elismerem azt, hogy j nálunk a tagosítás úrbéri rendbeszedéssel ugyan