Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.
Ülésnapok - 1878-278
\ 42 278. országos ülés jnnics 8. 1880. soha sem, de néha egy ennél sokkal csekélyebb, J alárendeltebb úrbéri ügygyei t. i. az erdők, legelők és nádosak úrbéri elkülönítésévei jön kapcsolatba és igy csakugyan előfordul néha, hogy a czím tekintetében némileg foglal magában úrbéri kérdést. De a másik és igen lényeges eltérés az erdélyi és magyarországi tagosírás közit az Erdély területén létező különböző honpolgárok jogtörténeti helyzete. Erdélyben nem csak volt földesúr és volt jobbágy az, a ki úrbéres viszonyú községekben a tagosításban részt vesz, hanem igen nagy a száma azon kiváltságos egyéneknek is, a kik ugyan nem voltak földesurak, de éppen oly kevéssé voltak jobbágyak. Ily vegyes községek nagy számmal vannak a vármegyéknek úrbéres községei között is, a hol az egy ház telkes nemesek a választók ezreit és ezreit képezik, minek következtében előáll azon eset, hogy oly községben, a ho! van talán csak 20 úrbéres, ott 100—200 egy háztelkes nemes van. E he3yeken a 20 úrbérest a tagosítási terheknek természetbeni szolgálmányai, a napszám és a fuvar teljesítése, teljesen tönkre tennék. Ugy, hogy azon költségi rendszer fenntartása, a mely eddig létezett, sok esetben nem az úrbéresek könnyebbségére, hanem azok tönkre tételére állott fenn. Ennélfogva ne méltóztassanak e költségeket az úrbéresek újabb megtereltetésének tekintem. De különösen ne méltóztassanak ugy tekinteni, mint ha az úrbéresek eddiggelé teljesen költségmentesen jutottak volna a birtokrendezés áldásaihoz; mert hiszen tudjuk mindnyájan, sőt az igazságügyi ministeri indokolásban is benne van, hogy az úrbéresek természetbeni szolgálmányai igen jelentékeny részét képezik a tagosítás! eljárás összes költségeinek ugy, hogy e terhet a költségek egyharmadára lehet tenni, mig másfelől igen számos eset van, hogy az úrbéri birtok ezen egyharmadot az egész határon nem teszi ki és igy a birtokarányos költség, készpénzben csak átalakítását képezi az eddig is létezett tehernek. Másfelől ne méltóztassanak a volt úrbéresek érdekeinek kellő méitányolása melleit szemet hunyni a volt földesurak érdekei előtt sem. Igen számos község vau, a hol 200 — 300 hold úrbéri birtokkal csak is 200 — 300 holdnyi földesúri erdő áll szemben és ily esetben a tagosítás költsége éppen a földesurat terhelné, a kinek a tagosítás iegkevésbbé sem áll érdekébon. Teleszky István t. képviselőtársam azt mondotta, hogy ha az úrbéri költségviselési rendszer az urbériség megszüntetése óta letelt hosszú idők és változott viszonyokhoz képest rendezést igényel, akkor azt a magyarországi általános viszonyok szerint kellene tenni; ennek jogosultságát elismerem; de ebből nem az következik, hogj' az; ország azon területén, hol a rendezés legégetőbb kérdés, hagyjuk meg az eddigi rósz rendszert, a mig eljön az ideje annak, hogy általános törvényt alkothassunk. Én meg vagyok győződve, hogy az általános törvényben sem lehetne ma más költségviselési rendszert venni alapul. Teleszky képviselőtársam nem tartotta elégnek a jogtörténeti fejlődést és az úrbéresek ebbeli minőségét venni a különvélemény alapjául, hanem még egy más elvet is segítségül hívott álláspontja támogatására és azt állítja, hogy a költségviselésnek általános biriokarány szerint való megosztása azért nem helyes, mert a kia birtoknak kevésbbé áll érdekében a tagosítás, mint a nagy birtoknak. Ez, t. ház, egyéni felfogás dolga, mert csak nemzetgazdasági és mezőgazdasági szempontból elbírálható, a mely tudományok még sok kérdésben engedik meg a jogosult vélemény különbséget. Hanem, ha valóban igy áll ama a dolog, akkor tessék megváltoztatni a jelenlegi költségviselési rendszert, mert határozottan állíthatom, hogy Erdélyben nem a volt úrbéresek, hanem a székely és székelyföldi polgárok és az egy ház telkes nemesek a kisbirtokosok. A megyékben átlag az úrbéres 10 holdnál soha kevesebbet nem bir, de felmegy 80—100 holdra is. Ellenkezőleg a székely és szász földön, valamint a megyékben a volt nemesek köztt, kikre nézve a tagosítás! költség rendszerét az 1871: LV. t. ez. a mostani elvvel egybehangzólag állította fel, melynek köbségrendszerét tehát az egyenlő teherviselés képezi, azoknál a birtokosok nagyobb részének birtoka nem terjed 10 holdig sem, ugy, hogy ha helyesek volnának, akkor a költségviselés tekintetében ott kellene alkalmazni azon democratikus elveket, melyeknek Teleszky képviselőtársam oly jelentékeny harezosa. Mindezek alapján én igen kérem, hogy a birtokrendezési eljárás alapját és főelemét képező költségkérdés tekintetében ne méltóztassanak oly experimentumokhoz nyúlni, melyek ezen törvény hatását biztosan megsemmisítenék, hanem méltóztassék a t. ház a bizottság szövegezése szerint a 32-ik §-t elfogadni. (Élénk helyeslés.) Elnök: A kérdés az: elfogadja-e a t. ház, a 32. §-t a bizottság szövege szerint, igen, vagy nem ? Ha elfogadtaíik, a különvélemény elesik. Ha nem fogadtatnék el, akkor szövegezés végett vissza kellene utasítani a javaslatot a bizottsághoz, mert ebben és a többi §§-okban keresztül kellene vinni azon elvet, mely a különvéleményben lefektetve van; kérdem tehát a t. házat r méltóztatik-e a 32. §-t a bizottság szövege szerint elfogadni?
