Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-278

j 3g 278. országos ülés június 8. 1880. Elnök: Kérdem a í. házat, méltóztatik-e a, 26. §-t, az előadó ur módosítványával, a mely a 15. §-nál elfogadott módosítvány'iak folyománya, elfogadni? (Elfogadjuk!) Elfogadtattk. Beöthy Algernon jegyző' (olvassa a 21-ik %-t). Cozma Párthén: T. ház! Vao az erdélyi törvényszékeknél a rendezési perek ellátásában egy sztrintem igen rósz gyakorlat; ott ugyanis, ha a per sorján sikerül a feleknek egy, vagy más kérdésben kiegyezni, az tudomásul vétetik éppen ugy, mint Magyarországon és a többi kérdések, a melyekben nem sikerült egyességre jönni, a biró ellátására mennek. Mikor azután a biró Ítéletet hoz a perben, nem is reflectál többé azon körülményekre, a melyek egyezségileg intéztettek el, hanem csak a miben nem sikerült az egyesség, ugy, hogy mikor a felek megkapják az Ítéletet, kapnak egy csonka ítéletet, a mely a pernek csak egy részére vonatkozik. Ez Magyarországon nincs igy, hanem itt akármeby kérdésben történik is egyesség, a biró azt befoglalja az Ítéletbe és az indokolásban megérinti, hogy miért van ez igy elintézve. Én szeretném e §-ba befoglalni, hogy Erdélyben is igy történjék, hogy a felek ne legyenek kénytelenek az ítélet kiadása után a bírósághoz menni és ott a levéltárban nagy percsomagokat keresztül nézni, hogy kivegyék belőle, a mire szükségük van. Azt hiszem, hogy ez olyan módosítvány, a melyet az előadó ur is helyesnek fog találni és talán a magyarországi gyakorlat Erdélyben sem fog ártani, hogy olyan ítéletet kapjanak a felek, a mely minden kérdésre kiterjeszkedik. Kérem a t. házat, méltóztassék ide vonatkozó módosítványomat elfogadni. B. Mednyánszky Árpád jegyző (olvassa Cozma. Párthén módosííványát). „Módosítvány a 27. §-hoz. A 2. bekezdés következőleg szerkesztessék: A törvényszék a tárgyalás alatt fölmerült minden kérdés fölött egy ítéletben határoz; azon pontokra nézve, melyekben a felek föltétlenül kiegyeztek, az egyezség szolgál zsinórmértékül s annak megállapodásai az ítéletbe befoglalandók." Bokros Elek: T. ház! Én ezen módosítást nem fogadhatom el két szempontból. Először azért, mert csak annyi foglaltatik abban, a menynyit a t. indítványozó képviselő ur szóval indokolni jónak látott, hanem itt a bizottság szövegezésével szemben még két igen nevezetes eltérés van. Egyik az, hogy a szövegezésben benne van e szó, „vitás", hogy t. i a bíróság csak a vitás kérdéseket biráüja, másfelől benne vannak továbbá e szavak: „lehetőleg egy Ítéletben", tehát nem kötelezi a bíróságot, hogy igen gyakran különböző időben elintézés alá jövő és egészen külön kezelést igénylő kérdésekben is okvetlen és kényszerűen egy Ítéletet hozzon. A képviselő ur módosítványából ezt is kihagyta; a mit pedig belevett és a mi a bizottsági szerkezetben nincs benn, az egyszerűen ügyviteli utasítás tárgya és ennélfogva a törvényes orvoslást azon gyakorlat, mely egyes helyeken talán tévesen fennáll, egyáltalában nem igényel." Ezek alapján tisztelettel ajánlom a bizottsági szerkezet elfogadását. Elnök: A kérdés az lesz, hogy elfogadja-e a ház a bizottsági szerkezetet, igen, vagy nem ? Ha az elfogadtatik, akkor Cozma Párthén képviselő ur módosítványa elesik ; ha pedig el nem fogadtatnék, akkor felfogom tenni a kérdést: hogy elfogadja-e a t. ház a §-t Cozma Párthén képviselő ur módosítványával? Mielőtt azonban igy feltenném a kérdést, méltóztassék még egyszer meghallgatni a módosítvány t. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a módosítványt). Elnök: Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e elfogadni a §-t a bizottság szövegezése szerint, igen, vagy nem? Kérem azon képviselő urakat, kik azt elfogadják, méltóztassanak felällani. (Megtörténik) A többség a bizottság szövegezését elfogadván, a módosítvány elesik. Következik a VI. fejezet. Beöthy Algernon jegyző (olvassa d VI. fejezet czímét, a 29. %-t, a VII. fejezet czímét, továbbá a 30—31. §-o!cat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnák; olvassa a 32. %-t). Elnök: T. ház! Méltóztassanak még meghallgatni a 32. §-hoz tartozó külön véleményt. Beöthy Algernon jegyző (olvassa): „III. Az igazságügyi bizottság által szövegezett törvényjavaslat 32-ik §-ának rendelkezését, mely azon elvből indul ki, hogy a tagosítási költségek általában, sőt ha — mint rendesen történni szokott, a tagosítással kapcsolatban erdők, legelők, vagy nádasok úrbéri elkülönítése, vagy arányosítás is vitetik keresztül, az elkülönítés és az arányosítás költségeit is az összes érdeklettek, birtokuk föladójának arányában viseljék és előlegezzék, nem tartjuk elfogadhatónak; hanem lényegében fenntartandónak véljük a mostani jogszabályoknak azon rendelkezését, mely szerint volt úrbéres és vegyes községekben, a volt úrbéresek a tagosítás készpénzbeli költségeinek viselésétől továbbra is mentek maradván, csupán a szükséges kézi és igás napszámok viselésére legyenek kötelezhetők: indítványozván, hogy ezen elvi álláspont elfogadása mellett, a 32. §. s az azzal összefüggő 33—35-ik §§. megfelelő