Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.
Ülésnapok - 1878-278
278. országos fiiéi újabb szövegezés végett az igazságügyi bizottsághoz utasíttassanak vissza." Teleszky István: T. képviselőház! Bár a most tárgyalás alatt levő §., illetve az arra vonatkozó különvélemény, mely a költségviselés kérdésére vonatkozik, igen nagy fontosságú, mindamellett tekintettel az idő előhaladoítságára és mert kívánatos, hogy a törvényjavaslat tárgyalása még ma befejeztessék, én részemről a különvélemény indokolásában csak a legszükségesebbre fogok szorítkozni. (Halljuk!) Mig a törvényjavaslat 32. §-a azon elvből indul ki, hogy a tagosítás költségei minden különbség nélkül birtokaránylag, illetőleg a tagosítás alá eső föld adójának aránya szerint viseltessenek, addig az igazságügyi bizottság kisebbsége azt nem tartja elfogadhatónak, hanem az úrbéres és vegyes községekre nézve lényegében fenniartandónak véli a magyar törvényhozás azon felfogását és szellemét, hogy a tagosítás költségeit viseljék a volt földbirtokosok, a volt úrbéreseket pedig a kézi és szekeres napszámok kiszolgáltatásának kötelezettsége terhelje. Már az előzőleg elfogadott 30-ik §-ban a legelő elkülönítés és az erdő, nádlás elkülönítése iránti perekre nézve ezt az elvet fogadta el a t. ház is; de ha a 32-ik §. ugy, a mint az igazságügyi bizottság által előterjesztetett, elfogadtatnék, a mit egy kézzel adott a ház, visszavenné a másikkal, mert hisz a 32-ik §-bau olvassuk, hogy ha a tagosítással kapcsolatban az erdők, legelők, vagy nádasok úrbéri elkülönítése, vagy arányosítása is vitetik keresztül: a költségekre nézve a tagosítási szabályok alkalmazandók; tehát még legelők, erdők és nádasok elkülönítésének költségei is az adóarányában fogják az nrbéreseket terhelni. És ha vissza tekintek arra, hogy a t. ház, a különvélemény ellenére elfogadta a törvényjavaslat 6-ik §-nál azt, hogy az elkülönítetlen erdő-területek és legelők minden esetre a tagosítást kívánók birtokához fognak számíttatni, akkor valóban alig hiszem, hogy a 32. §. elfogadása után, találkozzék Erdélyben volt földbirtokos, a ki fel nem fogná, fel nem használná azon helyzetet, hogy a tagosítást, még ha ez az ő érdekében nincs is, ne igyekezzék ezen közös terület hozzászámításának segélyevei keresztül vinni, már csak azért is, hogy ily módon, a legelő, erdő és nádas elkülönítési költségeit is a maga válláról az összes adózók vállára hárítsa. A t. előadó ur általános felszólalása alkalmával hivatkozott arra, a mi e §-ban proponáltatik, nem áll ellentétben a magyar törvényhozás szellemével és ennek illustrátiójára hivatkozott az 1840. évi XXX. és XXXI. t. cz.-re, melyek a tagosítási költségeknek a Jász-Kun és Hajdú kerületekben való szabályozására vonatt junins 8 1880. J«(Y koznak; azt mor.dván, hogy ime ott a magyar törvényhozás már elfogadta az általános költségvetés elvét. Mellékesen megjegyzem, hogy ezen törvényben nem az összes tagosítási költségek, hanem csak a mérnöki és a kiosztási költségek vannak közössé téve; holott e szakasz a tagosítási összes költségeket, tehát még a kitelepítendő telkek váltsági költségeit is közösökké teszi; de ettől eltekintve, nem fogadhatom el az argumentatiót azért, mert a Jász-Kun és a Hajdú kerületben nem lévén volt földesurak és úrbéresek, azon megosztást, hogy a volt földesurak viseljék a készpénzbeli kiadásokat, a kézi és szekeres napszámot pedig a jobbágyok, e törvényt nem sanctionálhatta. Nagyon kérem t. barátomat, mutasson nekem egyetlen egy példát a magyar törvényhozásból és pedig azon korszakából, midőn a törvény alkotására a volt földesurak bírtak döntő befolyással, mutasson egy törvényt, melyben az ilyen természetű költségekkel a volt jobbágyok tertheltettek meg. Én azt hiszem, hogy ilyen törvényt mutathatni nem fog. De eltekintve a volt földesúri és jobbágyi viszonytól, annyi kétségtelen, hogy a tagosítás a nagyobb birtoknak nagyobb előnyt ad, mint a kisebbnek. Ez kétségbevonhatatlan s ennélfogva a tagosítási költségeknek minden kivétel nélkül aránylag leendő viselése, a legapróbb birtokra való egyenlő áthárítása, nézetem szerint nem igazságos. Ha a változott viszonyok szükségessé teszik, hogy a tagosítási költség viselésére nézve módosítás történjék, e tekintetben Magyarországra és Erdélyre nézve teljesen analóg lévén a helyzet, nem csupán az erdélyi részekre nézve kellene külön intézkedni, hanem ha szükségesnek mutatkoznék, minthogy Magyarországon is van és lesz még sok tagosítás végrehajtandó, tessék általános jellegű törvényben megoldani a kérdést, mely talán egy helyes középút választásával, ha a teherviselést nem egészen a volt földesurak vállaira rója is, az alól legalább kisebb birtokokat mégis kiveszi. Részemről igazságtalannak tartom a bízottság többségének véleményét és azt el nem fogadhatván, kérem a t. házat, hogy a kifejtettek alapján méltóztassák elfogadni a különvéleményt. (Helyeslés halfelöl.) Ugron Gábor: T. ház! A előttem szólt t. képviselő ur nézetét nem oszthatom, nem oszthatom azért, mert ugy látszik, hogy Ő az erdélyi birtokviszonyok jogi természetét és történeti fejlődését nem ismeri s rendkívül tájékozatlan. Mert az eddigi birtokrendezési törvénynek egyik nagy ferdesége éppen az volt, hogy analógiával a magyarországi birtokviszonyok rendezésére, , úrbéri ügynek tekintette ezt, holott Erdélyben 18*
