Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-278

1.0 278. orstógos ftlés június 8. 1880. kelt felek, illetőleg képviselőik oda állhatnak a j törvényszék elé s ott nyilvános tárgyalás alkalmával nyilatkozhatnak s vitatkozhatnak az előmunkálatok folyamán felmerült sérelmek s az ezek iránt beadott panaszok felett. A törvényszék, még pedig közvetlenül csak is igy nyerhet alapos és helyes tájékozást s a panaszok alapossága, vagy alaptalansága iránt csakis igy fogja biztosan s gyorsan meghozhatni azon határozatot, a mely a jelenleg tárgyalt 18. §. szerint az előmunkálatok tárgyában előterjesztett panasz esetén mindig meghozandó. A nyilvános szóbeli tárgyalás a bíróságnak nem csak leghelyesebb informatiója. de egyszersmind legjobb ellenőrzése is és a bírói önkénynek, vagy részrehajlásnak legbiztosabb ellenmérge. — Ezen garantiára pedig ugy a jogrend érdekében, mint az érdekelt felek megnyugtatására kétszeres szükség forog fennt ott, a hol, mint itt a jeleu esetben, nyomozó eljárás hozatik be, a melyei csaknem korlátlan hatalmat adunk az egyes biró — egy egyes ember kezébe. {Ügy van! balfelöl.) Indítványozom tehát, hogy az előmunkálatok során felmerült sérelmek orvosolhatására, az előmunkálatok befejezése után, törvényszéki tárgyalásnak legyen helye ; mire nézve előterjesztem haionértelmű indítványomat, kérvén ennek elfogadását. {Halljuk! Halljuk!) Cozma Párthén: T. ház! Én Veszteiképviselőtársam módosítványát czélszerünek és szükségesnek is tartom. Az egész érdemleges eljárás alatt semmiféle érdemleges tárgyalásnak nincsen helye. Magyarországon, a mint már mondottam volt, sokkal egyszerűbben esinálják a megengedhetőség kérdését. Itt a fősúlyt erre fektetik és mikor érdemlegesen kellene tárgyalni és mikor megvan minden adat és szólhatnának az ügyvédek és a felek, akkor nincs semmiféle tárgyalás. Ez által roppant hatalom adatik a biró kezébe, habár, mini az igazságügyminister ur mondotta, az erdélyi biróságok nem oly képzettek és nem bírnak oly gyakorlattal, mint a magyarországiak. A ki azt hiszi, hogy ha ez fogadtatnék el, még ezen csekély tárgyalás is, a mi legtöbb esetben, a hol nem lehet alapos kifogást tenni, elintézhető lesz fél nap alatt, de legfölebb három napra fog terjedni, inkább hosszabbítja az eljárást, az csalatkozik, mert éppen az úrbéri perek nyomozó termeszeiénél fogva, a kir. curia mint legfőbb ítélőszék, valahányszor a legcsekélyebb hiányt tapasztalta, mindannyiszor megsemmisítette az egész eljárást és újabb tárgyalást szokott elrendelni. Ez igy volt eddig is és igy lesz mindaddig, a míg ezen kérdés nyomozó természetűnek tekintetik — a mint most már látom, hogy Erdélyre nézve még inkább annak tekintetik, mint Magyarországon. Tehát én még azoknak is, a kik azt gondolják, hogy ez által késleltetik a dolog, én csak ajánlani tudom a Veszter t. képviselőtársam módosítványát, mint czélszerűt és szükségeset, mert az által elhárittatván a lehető hiányok, eleje fog vétetni a gyakori curiai közbelépéseknek. Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a vitát bezárom. Szó illeti még az előadót, ha kivan szólásjogával élni. Bokros Elek előadó: T. ház! Veszter Imre képviselő ur két téves felfogásból indul ki és arra alapítja további érvelésének egész sorozatát. Egyik tévedése abból áll, hogy ugy állítja, mintha az előmunkálatokban elkövetett sérelmek miatt e törvényjavaslat a jogorvoslatot kizárja. E tévedést annál inkább csodálom, mert e javaslat éppen ellenkezőleg, világosan kifejezi, hogy az előmunkálatok alatt, ugy az eljáró biró intézkedései, valamint mások cselekménye és mulasztásai miatt csak a külön jogorvoslat van kizárva, de a per érdemében keletkező ítélet után, az előmunkálatok alatti sérelmek miatt is, a jogorvoslat teljesen nyitva van a legfőbb itélőszékig, tehát 3 fórumon keresztül. Ilyen biztosítékkal, ilyen jogorvoslat rendszerrel bir Magyarországon is a birtokrendezési eljárás, ezen nem változtat a jelen törvényjavaslat és igy az orvoslás hiánya miatt semmi kifogás nem tehető. Másik tévedése Veszter í. barátomnak abban áll, hogy ő ugy gondolja, miszerint e törvényjavaslat az előmunkálatok alatt kizárja a tárgyalást. Eunek is éppen ellenkezője áll, még pedig elég világosan kifejezve, mert a 11., most már 12. §-bau határozottan bennfoglaltatik, hogy az eljáró biró minden egyes munkálati kérdésben igyekszik az egyességet létrehozni és annak nem sikerülése esetére a felek nyilatkozatát jegyzőkönyvbe veszi. Ez nemcsak az eljárás végén, hanem az előmunkálatok egész folyama alatt megtartott általános szabály és igy a 17. §-ban szabályozott hitelesítés alkalmával is megtartandó. A hitelesítési tárgyalás az, a mit Veszter í. képviselő ur összetéveszt azzal a tárgyalással, melyet ő e javaslatban nem lát és melyet az előterjesztésnél óhajt behozni. Azonban e tárgyalás megvan, világosan és határozottan bennfoglaltatik a javaslatban és a javasolt előterjesztés korántsem e tárgyalást van hivatva pótolni, mert hiszen az előterjesztés egy jogorvoslat az eljáró bírótól a törvényszékhez. „ElőíerjeszteV'-nek és nem felebbezésnek neveztetik csak azért, hogy a competentiákaak ily egészen új rendszere mellett egy oly nomenelaturát ne használjon a törvényszék, mely más viszonyokra van megálla-