Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-278

278. országos ülés jnnios 8. 1SS0. 12; Ezen kérdés eldöntése után az utolsó bekezdést elfogadottnak fogom nyilvánítani, minthogy az ellen észrevétel nem tétetett. Méltóztassék most meghallgatni a módosítványokat. Beöthy Algernon jegyző (olvassa Pulszky Ágost és Lukács Béla módosítványait). Elnök: Miután kijelentettem, hogy a 13. §. három első bekezdése elfogadtatott, kérdem a t. házat, méltóztatik-e elfogadni a 4. bekezdést a bizottság szövegezése szerint, igen, vagy Dem? (Felkiáltások: Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik elfogadják, méltóztassanak feláilani. (Megtörténik!) A többség elfogadván a bizottság szövegezését, mindkét módosítvány elesett. Minthogy pedig az ötödik bekezdés ellen észrevétel nem tétetett, ezt is elfogadottnak nyilvánítom, ugy, hogy már most az egész szakasz el van fogadva. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a 14. §-í és a különvéleménynek arra vonatkozó részét). „Az igazságügyi bizottság által szövegezett törvényjavaslat 14. és 15. §§-ait egyszerűen kihagyandóknak indítványozzuk; mert vélekedésünk szerint nem forognak fennt elegendő nyomós indokok arra, hogy a birtokrendezési és tagosítás! ügyekben állandó szakértők alkalmaztassanak, hanem fenntartandó a perjogunknak általában és az úrbéri ügyekbeni eljárás eddigi szabályainak megfelelő azon intézkedés, hogy a felek egyenlő számban s minden megszorítás nélkül azokat válaszszák szakértökül, a kik iránt bizalommal viseltetnek; a bírósági szakértő pedig — a mennyiben erre nézve a felek köztt egyértelmű megállapodás nem jő létre, a felek kifogásolási jogának fenntartása mellett, esetről esetre neveztessék ki; a mi a rendezési és tagosítási ügyek által érdekeltekre, különösen a volt úrbéresekre bizonyára megnyugtatóbb fog lenni, mint ha a rendezési és tagosítási ügyekre oly nagy befolyást gyakorló szakértők választását tárgyazó jogukban, a törvényjavaslat 14. és 15. §§-ai értelmében lesznek korlátozva. Megnyugtatóbb lenne ez nézetünk szerint azért is, mert kétségtelen, hogy a szoros értelemben vett helyi talajviszonyokat közvetlenül és jól ismerő szakértők az osztályozásnál és becslésnél — a mi pedig a rendezési és tagosítási ügyeknél döntő befolyással bir — igazságosabb véleményt adhatnak, mint a talán képzettebb, de a helyi viszonyokkal kevésbé ismerős szakértők. A jelenben érvényben levő fenntebbi elv fenntartása mellett, a szakértők választásánál és kinevezésénél követendő eljárás, a törvényjavaslat 39. §-a értelmében adandó felhatalmazás alapján, rendeleti utón lenne szabályozható. De ha a t. ház elfogadná is az igazságügyi bizottság által szövegezett törvényjavaslat 14. és 15. §§-nak rendelkezését s illetve elvben helyeselné is azt, hogy állandó szakértők alkalmaztassanak: ezen esetben is a 14-ik §. helyett a következően szövegezett szakasz felvételét indítványozzuk: 14. §. „A birtokrendezési és tagosítási ügyekben leendő alkalmaztatás végett, minden királyi törvényszék saját területére, tekintettel a vidék földbirtokosainak a 154k §. szerinti érdekek csoportjaira, gazdasági, illetőleg erdészeti, gyakorlati ismeretekkel biró, feddhetlen jellemű alkalmas egyénekből, leg-alább 30 és legfeljebb 90 állandó gazdasági szakértőt nevez ki. A kinevezés két évre szól és minden második év végén megújítandó*. Bárha készséggel elismerjük, hogy az igazságügyi kormány által beterjesztett törvényjavaslat 10-ik szakaszának vélekedésünk szerint egészen tarthatatlan azon intézkedése, mely szerint az állandó szakértők az illető törvényhatóság közigazgatási bizottsága által jelöltetnének ki, a biróság által pedig csupán meghiteltetnének, némileg enyhítve lőn az igazságügyi bizottság szövegezésének azon tartalma által, mely szerint a közigazgatási bizottság az állandó szakértők jegyzékét csak javaslatba hozná, az állandó szakértők jegyzékét pedig, a javaslatba hozott egyének sorából, esetleg azok pótlása mellett, a királyi törvényszék állítaná egybe; mindazáltal mi nem tartjuk elfogadhatónak sem azt, hogy az állandó szakértők ily módon, a közigazgatási bizottság által hozassanak javaslatba, sem pedig azt, hogy a törvényszék által összeállított jegyzék az igazságügyminister által leendő jóváhagyás alá legyen terjesztendő; mert ha as állandó szakértők alkalmazása elvileg elfogadtatnék is, azoknak kinevezésébe administratiy hatóságoknak semminemű befolyást nem vélünk engedhetőnek, azt találván helyesnek, hogy a szakértők kinevezése, a független bíróságok hatásköréhez önállóan s minden más befolyástól menten utasíttassák; a közigazgatási bizottságoknak adni szándékolt befolyás pedig, mely esetleg egyoldalúan lenne gyakorolható s mindenesetre félremagyarázásoknak szolgáltatna tápanyagot — teljesen mellőztessék". Elnök: Méltóztatnak a felolvasott különvéleményből látni, hogy a bizottság kisebbsége azon indítványt teszi, először, hogy a 14. és 15. §§-ok hagyassanak ki; ha pedig mégis elfogadtatnának, helyettök új szövegezés volna beiktatandó. Ennek folytán kérem a t. házat, méltóztassék megengedni, hogy a 15. §. is felolvastassák, hogy a két §. együtt legyen tárgyalható. (Helyeslés.) Beöthy Algernon jegyző (olvassa a 15. %-t). Teleszky István: T. ház! Az igazságügyi bizottság által elfogadott 14. §. azon elvi disposiíiót tartalmazza, hogy a birtokrendezési ügyekben gazdászati, illetőleg erdészeti gya-