Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-278

126 278. országos ülés junius 8. 1880. korlati ismeretekkel biró állandó szakértők alkal- I maztassanak, ezen kinevezésre pedig azt rendeli, hogy ezek névjegyzéke a közigazgatási bizottság által javaslatba hozottak sorából a kir. törvényszék által állíttassák egybe és véleményes jelentés kíséretében jóváhagyás végett az igazságiigyministerhez terjesztessék fel. Ezen elvi dispositió folytán a következő 15. §. megállapítja, hogy az egyes concrét esetekben az osztályozásnak és becslésnek nagy fontosságú teendőivel megbízott szakértő bizottság mi módon állítandó egybe; t. i. ugy, hogy mindenik érdekcsoport— mi, elismerem, helyesen van a 15. §-ban szabályozva — választ ugyan két szakértőt, de egyiket nem egészen saját bizalma s megnyugvása alapján, hanem az állandóan kinevezett szakértők csoportjából és a törvényszék is egyet az állandóan megbízottak csoportjából fog kinevezni. Ennél fogva az 5-ös szakértői bizottság áll 3 oly tagból, kiket csak az állandó szakértők köréből lehet alkalmazni és 2 oly tagból, a kiket az érdekcsoportok mindenike teljesen saját tetszése szerint választ. Ennek ellenében az igazságügyi bizottság kisebbsége ajánlja a t. háznak, méltóztassék a 14-ik §-t egészen elejteni és méltóztassék az osztályozás és becslés teljesítésével megbízott szakértők választására nézve meghagyni azon gyakorlatot, mely szerint mindkét érdekcsoport saját bizalma szerint választja azon egyéneket, {Helyeslés.) kiket ezen fontos teendőknél a legmegnyugtatóbban akar megbízni és az 5-ik szakértő, vagy a felek közmegegyezésével választassák, vagy ha ily egyetértés nem létesül, az ötödik szakértő az illető törvényszék által neveztessék ki. Nem forog fenn elegendő indok, hogy ezen helyes gyakorlat, a mely eddig a birtokrendezési ügyekben fennállott s a mely megfelel a szakértők kinevezésére vonatkozó perjogi fogalmaknak, megváltoztassák és behozassák egy egészen új rendszer, melynek hatását még nem ismerjük, legfeljebb azt tudjuk, hogy a tagosítási ügyeket mindenesetre költségesebbé fogná tenni* {Be'yeslés!) Ennél fogva ajánlom, méltóztassék a 14. §. kihagyását elfogadni. {Helyeslés!) A kisebbségi vélemény a 15. §. kihagyását is indítványozza, azon indokolással, hogy a mi abban helyes, az ministeri utasításban lenne szabályozható. Ha azonban a. t. ház, a 14-ik §. kihagyását elfogadná és a 15. §. megfelelően igy szövegeztetnék, hogy az állandó szakértőkre való hivatkozások a 14. §. elejtésének megfelelően a 15. §-ból kihagyassanak, akkor én részemről előre is kijelentem, hogy a 15-ik § nak ily j módon a 14-ik §. kihagyásához idomított szőve- I gezáséhez készségesen hozzájárulok. Ez a különvélemény első dispositiója. A különvélemény tartalmaz még egy másik dispositiót is, hogy t. i. azon esetre, ha a t. ház nem fogadná el az állandó szakértők intézményének elejtését és ennek folytán a 14-ik §. kihagyását, ahhoz legalább az állandó szakértők egyszerűen a törvényszék által neveztessenek ki. De én azon reményben, hogy a t. ház a 14-ik §. elvi kihagyását elfogadja, ezen második különvélemény indokolásába bocsátkozni szükségesnek nem tartom. {Helyeslés!) Szikszai Lajos: T. ház! {Halljuk!) Csak igen röviden kívánom a t. ház türelmét igénybe venni e szakasznál, előre is kijelentvén, hogy én a különvélemény előadójának előterjesztését nagy részben osztom és elfogadom azt, hogy a 14-ik §., a mely állandó szakértők alkalmazásáról szól, a tagosításnak legnevezetesb kérdésében, t. i. az osztályozás és becslés megállapításánál, egyszerűen hagyassák ki. Nem tartotta ő sem szükségesnek bővebben indokolni ezen szakasz kihagyását; áa sem akarok részletekbe hocsájtkozni, egyszerűen kijelentem azt, hol az 1836 : X. t. ez. idevonatkozó dispositiója a gyakorlatban annyira helyesnek és hasznosnak bizonyult, hogy ezen változtatni sem a perjog, sem a czélszerííség tekintetében nem szükséges. Semmi tekintetbea nem indokolható, hogy akkor, a mikor tisztán peres kérdésekben meg van engedve a feleknek, hogy képviselőiket, szakértőiket szabadon választhassák, éppen a nem peres kérdésben, oly kérdésben, mely határozottan a nemzetgazdászat, az okszerű gazdaság kérdése, legyenek az érdeklettek azon jogtól megfosztva, hogy szakértőidet szabadon választhassák. De különben is azért sem fogadhatom el azon §-t, mert ezen egész eljárás által a tagosítás költsége igen megszaporodik a helyszínéin tárgyalások által. Az állandó szakértők alkalmazása még tetemesebben emelné ezen költségeket, mert olyan szakértőket, a milyenekre hivatkozás van a törvényjavaslat indokolásában — és helyesen -— a kik elfogulatlanok és szakképességgel bírók lennének, sem választás, sem kinevezés utján a megyék területén kellő számban találni nem lehet. De ha az ott coníempláb választás lép érvénybe, mely szerint azokat a közigazgatási bizottság választaná, nem tagadhatni, hogy részben a nagy birtok kifolyása lenne ezen választás s igy igazságtalanság lenne. Én tehát minden további indokolás nélkül a 14. § t teljesen mellőzendőnek tartanám. Azonban igen örvendek azon, hogy a különvélemény t. indítványozója a 15. §. meghagyható tételeit maga is meghagyandóknak véleményezi. A 15. §.