Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.
Ülésnapok - 1878-278
122 278. országos ülés június 8. 1880. valóban csodálkozom, miért nsm ruházzák fel j ezzel 'A joggal azt a közeget, mely különben az [ ajánlattételre, az illető minősítésének megbirálására van hivatva. Kétféle közegről lehet itt szó. Előttünk áll a magyar eljárás példája. Magyarországon sok ezer commassatió eszközöltetett Mikép ? A hitelesítés eszközöltetett régebben a megyei mérnökök által. Mikor a megyei mérnökök nem voltak elegendők arra, tagosítások nagyobb számban levén, tiszteletbeli mérnökök által, kik a megye közönségnek hozzájárulásával nagyobb - kisebb mértékben, legalább a megye közönsége bizalmának kifejezése alapján lettek azzal felruházva. Ma, miuíáü a n egyei mérnökök intézménye megszűnt, a királyi mérnököknek pedig más és sokszoros teendőik vannak, a kir. törvényszék nevezi ki a hitelesítő mérnököt esetről esetre. S habár egyes visszaélési esetek mindig fordultak elő s mindig fognak előfordulni minden intézménynél, nem lehet mondani, hogy átlag napjában a hitelesítés tekintetében Magyarországon nagy visszaélésekei tapasztaltunk volna. Mért ne történhetnék ez Erdélyben is? mi szükség van egyáltalán a hitelesítői minősítésre, mint külön minősítésre *? Ha már egészen el nem \á'aöztharjuk a két osztályt, hagyjuk ott is a legilletékesebb közeg kezében, ki leginkább képes a viszonyokat megbírálni, t. i. hagyjuk esetről esetre a törvényszék kezében azt, hogy a hitelesítő mérnököket kinevezze s ha a törvényszékben nem találunk elég garantiát, adjunk helyet a felebbezésnek a kir. táblához. Vagy ha ez nem tetszik, — van más mód. Nevezze ki — ámbár itt kétségtelenül a competentiák némi zavara következnék be, de mégis kétségkívül sokkal előnyösebb, mint a javaslatban foglalt intézkedések — nevezze ki a hitelesítő mérnököket a közigazgatási bizottság. Még erre is inkább volnék hajlandó ráállani, mint arra, hogy a miuisterium nevezze ki őket, bár tagadhatatlan, hogy az egyedüli eorrect eljárás az, hogv a törvényszék által jelöltessenek ki esetről esetre. S az ellen, hogy e tekintetben visszaélés történhetik, ugy is biztosítékot képez a miuisterium felügyeleti hatalma s azon szabályzatok, melyeket a ministeriumnak ez ügyben ugy is ki kell bocsátani. Az pl., hogy oly mérnök ne hitelesítse másnak munkálatát, kinek munkálata a másik által hitelesítve lett, ez is tökéletesen helyes elv és azt hiszem, hogy oly elv, melyet követni kell és fel kell tennem, hogy respectálni fogja maga a miuisterium is. Egyébiránt a paragraphusban foglalt szöveg módosításának még azou elv elfogadása mellett is szüksége forog fenn. E tekintetben tehát ideiglenesen, azt hiszem, semmi külön intézkedésnek szüksége nem forog fenn. S ennélfogva | ezen 13. §. utolsó előtti kikezdését kihagyandónak tartom és helyébe a következő szöveg leunti sokkal helyesebben és az illetékességi körök sokkal megfelelőbb megosztásával beállítható,, hogy t. i. „addig mig hitelesítő mérnökök kellő számban kineveztetnek, a hitelesítő mérnököket eseteakint azon kir. törvényszék, melynek területén az eljárás történik, jelöli ki, melynek határozata ellen az illető kir. táblához fölebbezcsnek van helye." Beőthy Algernon jegyző (olvassa a módosltványt). Pauler Tivadar igazságägyminister: T. ház! Az előttem szólott elismerte, hogy az ezen §-ban foglalt intézkedés helyes és czélszeríí, hogy t. i. a működő és hitelesítő mérnököknek feladványai, hatáskörük egymástól elkülönittesseuek. Ideiglenes intézkedésről van itt szó, mely addig fogna életben maradui, mig a pénzügyi és egyéb tekintetek megengedik, hogy állandóan hitelesítő mérnökök neveztessenek ki. Addig is tehát intézkedni kellett arról, hogy a mennyire lehet, azon általa is elismert helyes elv, miszerint a működő mérnökök egyszersmind collegáik müveit ne superrevideálhassák és hitelesíthessék és viszont, érvényesíttessék és ezen működés megfelelő qualifieátióval bíró egyénekre bízassák, kikben teljesen meg lehet bízni mind ismereteik, mind tapasztalataik és jellemüknél fogva. Eddig véleménykülönbség nincs közttünk. A véleménykülönbség csak ott kezdődik, a hol az illető egyének kinevezéséről van szó. A t. képviselő ur ezt hatalmi kérdésnek tekinti. Hogy hitelesítő mérnökök kijelölése milyen hatalomkör öregbítéssel járhatna az igazságügyministerre, én azt nem értem. Egyáltalában a kinevezettek alkalmazása sokak által haíalomkörterjesztésnek tekintetik, pedig az a legtöbb esetben igen nagy teher, mert igen nagy felelősséggel és igen nagy odiositással jár. Ennélfogva én abban semmiféle előnyt, hanem igenis egy nagy felelősséggel járó megterhelt etést látok. (Helyeslés jobbfelöl.) Itt csak az a kérdés, -hogy ideiglenesen ki hatalmazza meg, vagy ki nevezze ki az illető mérnököket? Azon egyének kijelölését én tisztán administrativ közigazgatási functionak tekintem és ennélfogva azzal a törvényszékeket és pláne felebbezés arján a királyi táblákat felruházhatóknak nem tartom. Inkább a közigazgatási bizottságokat tartanám ilyeneknek, de ezekre nézve meg éppen talán locális érdekek szempontjából sokkal több kifogást tehetnének, mintha az illető ministeriumokra bizatik, a melyek természetesen azon orgánumok meghallgatásával fogják azt tenni, melyeket arra saját hivatáskörük szerint a legületékesebbnek tartanak. (Helyeslés jobb/elöl)
