Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-254

254. országos fii vagyok bátor ajánlani a t. háznak. (Halljuk!) k szöveg igy szól: „Azon következmények és hatályok, mel}

r

ek a bűntettekről és vétségekről szóló büntető törvénykönyvben előfordulnak ugyan, de az elitéltet határozatlan időre terhelnék, vagy ha azok hosszabb időtartamra állapíttattak volna meg", itt „ha azok" szavak helyett „pedig" teendő a „volna" szó pedig kihagyandó. Baross Gábor jegyző (olvassa Téleszky módosítvány át, mely következőleg hangzik): „A 3. sorban e szavak helyett: „ha azok" teendő „pedig" ; — ugyanazon sorban ezen szó „volna" kihagyandó. Elnök: T. ház! E szakaszra vonatkozólag a t. előadó ur által beadott módosítváuy irályi és igy, ha a szakasz eredeti szövegébea elfogadtatik, akkor a módosítvány elesik. Ha pedig a szöveg nem fogadtatik el, akkor kerül szavazás alá a módosítvány. Kérdem tehát a t. házat, elfogadja-e a 19. §-t a bizottság által megállapított szövegben? (Nem fogadjuk el!) A ház a szöveget nem fogadja, el; most kérdem, méltóztatik-e elfogadni a 12. §-t az előadó ur módosítása szerint. (Elfogadjuk!) A. ház a 19. §-t az előadó ur módosítása szerint fogadta el. Antal Gyula jegyző (olvassa a 20—35. §§-aí, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Baross Gábor jegyző (olvassa a 36—38, %%-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 39. §-í). Bokross Elek: E szakasznak utolsó bekezdése az 1871: XXXI. t. ez. értelmében fenn tartja a budapesti és marosvásárhelyi királyi törvényszéknek kivételes illetőségét az állam ellen irányuló büntetendő cselekményeknek legsúlyosabb nemeire és pénzhamisításra nézve. E tekintetben nincs megjegyzésem; de az új büntető törvénynek a pénzhamisításról szóló fejezetében fordul elő egy oly vétség, a mely csak tárgyánál fogva soroztatik oda, de semmi esetre sem bir azzal a jetőséggel, a mely indokolná azt, hogy ily kivételes és az egész ország területén csak két helyen működő törvényszék illetőségéhez utasittas sék. A büntető törvény 209. §-ában a következő vétség foglaltatik: „A ki a valódi pénz gyanánt kapott hamis, vagy hamisított pénzt, valódi, illetőleg teljes értékű pénz gyanánt, tudva tesz forgalomba : hamis pénz kiadásának vétségét követi el és hat hónapig terjedhető fogházzal és ezer frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik." E vétség csakis azért jött a pénzhamisítási bűntényekről szóló fejezet keretébe, mert ennél a hamis pénznek tudva továbbadása képezi a cselekmény jellegét. Ennek lényege az, hogy a ki tudva forgalomba hozza a hamis pénzt, azt valódi pénz gyanánt kapta legyen. Ezen jelleg az, a mely a cselekményt csak vétséggé qualificálja és ez az, a miért arra oly enyhe büntetés szaKÉPVH. NAPLÓ. 1878—81. XIII. KÖTET. és április 30. 1ÍS0. 57 batik. Tudjuk azt, hogy ily vétség igen gyakran követtetik el, ennek az üldözése és büntetése végett az országnak csak két pontján lévő kivételes törvényszéket minden esetre működésbe hozni, a vádlottnak oda utazását, vagy elővezetését szükségessé tenni, egyáltalán nincs arányban a kiszabott és a büntető törvénykönyvben contemplált büntetéssel. Megjegyzem még azt is, hogy a cselekménynek ezen jellegét a korábbi büntető törvénykönyvek, pl az 1872-iki osztrák büntető törvénykönyv is ugy fogta fel és ezt nem is a pénzhamisítás büntethető cselekménye közé sorozta, hanem egyszerűen csalásnak qualificálja, úgy, hogy tényleg Erdélyben a törvény alapján, tényleg Magyarországon a gyakorlat értelmében ez a vétség, ma sem képezi kivételes bíróságok illetékességének tárgyát. Igy lévén a dolog, bátor vagyok a t. háznak ajánlani, hogy ez a vétség a kivételes bíróságoknak, t. i. a marosvásárhelyi és budapesti törvényszékek hatásköréből kivétessék és a további szakaszok szerint a törvényszék, vagy esetleg az én felfogásom szerint az illetékes járásbíróság körébe ütasittassék. Ezúttal nem az a kérdés, hogy hova utaltatik ezen vétség, a rendes bírósághoz, avagy a járásbiróságokhoz-e, — most csak azt vagyok bátor indítványozni, hogy ezen vétség vétessék ki a budapesti és marosvásárhelyi törvén}

T

székek különleges illetékessége alól és ebben az ér;elemben be is adom módosításomat. Baross Gábor jegyző (olvassa a Bokross Elek által beadott módosítást): „Módosítás a 39. §-hoz. A szakasz végéhez oda csatoltassanak a következő szavak: „a 209. §. szerint büntetendő vétségek kivételével." Pauler Tivadar igazságügyminister: T. ház! Én a Bokros Elek képviselő ur által tett indítvánvt azon indokokból, melyeket felhőzott, részemről elfogadom, fennhagyatván azon kérdés iránti véleményem nyilvánítását, vájjon azután törvényszék, vagy járásbírósághoz utasittassék-e az illető bűnügy. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! Magára a 39. §-ra nézve nem adatott be módosítás, hanem Bokross képviselő ur hozzá kívánja tétetni az általa beadott szöveget. Első kérdés tehát az: Méltóztatik-e elfogadni a 39. §-t a bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem? (Elfogadjuk!) Ez elfogadatván, következik a szavazás Bokross Elek képviselő ur módosítására. Elfogadja a t. ház a Bokross képviselő ur állal beadott módosítást? (Elfogadjuk!) Ezen módosítás elfogadtatván, a §. szövege e szerint ki fog egészíttetni. 8