Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.
Ülésnapok - 1878-270
394 27 °- ""szagos ülés május 29. 188#. tozik. Ennél többet én veszedelmesnek tartanék; veszedelmesnek tartanám az általános szabadság szempontjából, mert a legdrágább kincse az embernek az egyéni szabadság; hogy ő hajlamai, reményei, körülményei, vágyai szerint cselekedhessek, járhasson el a maga privát életében. De magam sem osztom Hódossy képviselő ur azon nézetét, hogy a kivándorlás magában véve — nem szólok a tömeges, a jogosulatlan kivándorlásokról — ipari viszonyainknál fogva oly káros. Tény az, hogy nemcsak az ipar, hanem a földmívélésre nézve is nagy baj az, hogy a munka-erő oly csekély relatíve a területhez. De ezen nem azon az utón kell segíteni, hogy eltiltsuk, hogy bárki mehessen külföldre, mikor kívánkozik, hanem emelni kell a jólétet. Ez a legjobb mód arra, hogy ide íánczoljuk azokat, kik már itt vannak és ide csábítsuk azokat is, kik másutt vannak, mint erre igyekszik minden más ország. Mert a mi a kivándorlásokat illeti, én az ellenkezőt állítom; az igaz, hogy egyrészről csökken az iparos és földmívelő munkaerő, de másrészről az szaporítja a szellemi erőt, mert méltóztassanak meghinni, 100 kivándorló közül 90 visszajön saját hazájába; a magyar ember pedig már 10—20 év múlva visszavágyik, visszajön, de visszajön okulva és az a néhány ember, a ki kivándorol és megtanulja ott a különböző iparágakat és szokásokat, az saját vidékén többet használ, mint más 20 ember, a ki falujából soha ki nem mozdult. Tehát törvényhozási intézkedésnek, megvallom, sem helyét, sem lehetőségét nem látom, mert nemzetközi szerződés kötésére — helyesen mondta a ministerelnök ur — lehetetlen, hogy kényszereszközt alkalmazzunk. Azt sem lehet helyesen mondáin, hogy minden ember, a ki kivándorol, ha vissza akar jönni, államköltségen hozattassék haza, mert hiszen ott vau más országok példája, ott is kivándorolnak és az illetőknek be kell bizonyítani, hogy nem képesek magukon segíteni és hogy esakugyau ámítás folytán mentek ki. De ha mi egyáltalában kimondjuk, hogy az illetők államköltségen hozatnak haza, méltóztassék elhinni, ebből valóságos speculatio fog származni; minden ember, hogy alkalma legyen a világot egy kicsit megnézni, kimegy és azután az állam költségén hozatná magát vissza, Én beérem, ha a kormány folyton éber figyelemmel kiséri az ügyet, mint eddig történt és ha a kérvényi bizottság véleménye elfogadtatik azon értelemben, hogy a kormány jövőre is erélyesen folytassa ezen intézkedést és csak ott, a hol törvényhozási intézkedés szükségesnek látszik, t. i. a jogtalan kivándorlás megakadályozására, vagyok kész erre szavazatomat adni, de azonkívül, azt hiszem, a további intézkedisben nagy óvatossággal keli eljárni. Elnök: Kérdem a t. házat, elfogadja-e a kérvényi bizottság javaslatát a szőnyegen levő kérvény tájában ? (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatott. Vécsey Tamás előadó: Kehler József özvegye budapesti lakos, esedezik az 1848/49-iki beteg honvédek ápolása, gondozása, ellátására fordított 8000 frt kiadásainak fejében, a honvédalapból számára valami segélyadásért. Ezen kérvény a belügyministerhez javasoltatik utasittatni, figyelembevétel végett azon esetre, ha a kérvényben felhozott állítás beigazoltatnék. Elnök: Méltóztatik a t. ház elfogadni? (Elfogadjuk!) Ezen kérvény tehát a belügyministerhez utasittatik. E szerint a kérvéi^ek 35. sorjegyzéke le van tárgyalva. Most méltóztassék a pénzügyi bizottság előadóját meghallgatni, a ki egy jelentést kivan benyújtani. Hegedűs Sándor, a pénzügyi bizottság előadója: T. ház! Van szerencsém benyújtani az állandó pénzügyi bizottság jelentését a nyitranagytapolcsányi másodrendű vasút építéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Kérem, méltóztassék annak kinyomatását, szétosztását és az osztályok mellőzésével napirendre tűzését elrendelni. Elnök: A pénzügyi bizottság előadója, a benyújtott jelentést az osztályok mellőzésével kéri napirendre kitűzetni, méltóztatik ebbe beleegyezni? Miután a jelentés nagyon rövid és a törvényjavaslat a ház előtt úgyis ismeretes, azt hiszem czélszerti volna, hogy az kinyomatván, mielőbb a napirendre kitűzetnék (Helyeslés) és pedig talán tekintettel az emiitett okokra, a legközelebbi hétfői ülésre. (Helyeslés.) Addig ki fog osztatni a ház tagjai között. Következik még a ministerelnök ur válasza Bakay Nándor képviselő ur interpellátiójára. Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház! Tegnap volt szerencsém bejelenteni, hogy Bakay képviselő ur mterpellatiójára felelni szándékozom még az esetben is, ha nem lenne jelen. A mai napon Mocsáry képviselő ur közölte velem Bakay képviselő urnak egy táviratát, melyben felszólít, hog} 7 miután múlhatatlan teendő gátolja a jelenlehetésben, halasztanám el pár napra válaszomat. Ha a t. ház méltóztatik belenyugodni, én a magam részéről erre is kész vagyok. (Helyeslés.) Elnök: A válasz tehát elhalasztatik. Jókai Mór: T. ház! Kötelességemnek tartom a t. igazságügyminister úrhoz egy interpellatiót intézni, mely a következő: Felszólamlás az igazságügyministerhez. Miután a hazai sajtó több közegeiben azon aggodalom nyert kifejezést, mintha az új büntető-