Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-270

388 270. országos ülés májú? 29. 1889. bizottság újabban beterjesztett szövegezése szerint, igen, vagy nem ? (Igen! Nem !) Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (ÜIe^történik.) A többség a §-t a bizottság szövegezése szerint elfogadta. Most, t. ház, következnék az Ugrón képviselő ur javaslata. Azonban Ugrón képviselő ur nem irta be javaslatába, hogy az általa szerkesztett §§. ellentétben állanak-e a bizottság szövegezésével, vagy pedig ennek elfogadása után, amit új 2. 3. §§. helyezendők be a javaslatba. Ha ellentétbe állítja a saját szövegezését a bizottság szövegezésével, akkor természetesen szükséges lesz a 2. és 3. §§-nak a bizottság szövegezése szerinti szavazásra bocsátása; ha azonban azok elé kívánja tétetni, akkor Ugrón képviselő ur szövegezésére kell szavazni. Méltóztassék nyilatkozni. Ugron Ákos: Indítványom czélja az, hogy a törvényjavaslat 1. §-a után tétessenek az általam szövegezett 2. 3. §§. és ezek után a bizottság által szövegezett 2. §. 4. §-nak, a 3. pedig 5. §-;iak. Elnök : Tehát ugy értelmezvén a képviselő ur az általa indítványozott 2. és 3. §-t, hogy ezek beillesztetnének a törvényjavaslat első szakasza után 2 ik és 3-ik §-nak és igy a jelenlegi 2. §. 4-ikké és a 3. 5-ikké válnék. E szerint ezen indítványra külön kell szavazni. Méltóztassék tehát az indítványt meghallgatni és azután arra szavazni. Beöthy Algernon jegyző (olvassa). Ugron Ákos: T. ház! Én felszólalásom alkalmával jeleztem azt, bogy ezen szót: természetben" kihagyatui kérem és indítványomat is a szerint kérem felolvastatni. Elnök : Éppen ezt akartam kérdezni, mert a képviselő ur módosítását Írásban nem adta be; ha beadta volna, ugy olvastatott volna fel, igy azonban a szöveget csak most lehet kiigazítani. Ugron Ákos: Kérni fogom, hogy méltóztassék indítványomat szakaszonkint szavazat alá bocsátani. Elnök: Az természetes, hiszen máskép nem is történhetnék meg a szavazás. Tehát első kérdés, hogy méltóztatik-e a t. ház Ugrón Ákos képviselő ur indítványából a 2. §-t elfogadni, igen, vagy nem? A kik elfogadják, azokat kérem, hogy méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A 2. szakasz nem fogadtatott el. Kérem a t. házat, méltóztatik-e a 3. §-t elfogadni? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Nem fogadtatván el a 3. szakasz sem, e szerint az egész indítvány elesett. Következik a szövegezés szerinti 2. szakasz, Antal Gyula jegyző (olvassa a 2. és 3. szakaszt, a melyek elfogadtattak). Elnök: E szerint a törvényjavaslat végig tárgyaltatván, 3-szori felolvasása a legközelebbi ülésben fog megtörténni. Következik az igazságügyi bizottság jelentése és törvényjavaslat: „a hatóságok és közhivatal iiokok által kiállított, vagy hitelesített okiratok hitelesítése tárgyában, a német birodalommal 1880. évi február hó 25-én kötött szerződésről". Vécsey Tamás előadó: Tisztelt ház! Momrchiánk több német kis állammal, nevezetesen: Bajorországgal, Szászországgal és Poroszországgal a 60-as évek elején szerződést kötött, mely szerződésnek czélja volt, hogy az okiratok hitelesítése esetében, azon polgároknak könnyebbítés szereztessék, a kik az egyik állam területén kiállított okiratot, a másik állam területének hatóságai előtt használni kívánják. E szerződések czélszerííekuek bizonyultak; azonban a 60-as évek közepe óta mind Németországban, mind pedig monarchiánkban oly átalakulások következtek be, melyek az akkor kötött szerződés revisiójit szükségessé teszik. Nevezetesen a német egység létre jött és a német birodalomban oly hatóságok keletkeztek, melyek az érintett szerződésben contempláíva nincsenek: másrészről az 1867-ki koronáczió után Magyarország közjogi állása követeli, hogy az ilyen szerződésben rá tekintet legyen. De különben is e mellett nálunk is történt-ük lényeges átalakulások, nevezetesen a bíróságok szervezete és némely közigazgatási hatóságok létesítése, mindkét részében pedig a monarchiának, az úgynevezett közös ministeriumok létrehozatala. Ezen átalakulások következtében a kötött szerződéseknek átnézése elodázhatatlanul szükségesnek mutatkozik. T. képviselőház! A beterjesztett szerződés azon főbb elveken nyugszik, a melyek a Poroszországgal kötött szerződésnél irányadók voltak; törekszik azonban megfelelni egyrészről a bekövetkezett államjogi átalakulások igényeinek, másrészről pedig a IV. czikkben oly könnyebbítést akar létesíteni, a mely az előbbi szerződésekben hiányzott. A IV. czikkben t. i. az mondatik, hogy ;)

a szerződést megkötő két állam kölcsönösen közli egymással azon hatóságok lajstromát, a mely hatóságok egyrészről a felül' hitelesítésre illetékesek, másrészről a mely hatóságok által kiadott okiratok további felülvizsgálásra nem szorulnak; igy például hazánkra vonatkozólag azon okiratok, a melyeket a kir. törvényszékek kiállítanak, további felülvizsgálás tárgyául nem szolgálnak. T. képviselőház! Az igazságügyi bizottság a szőnyegen forgó szerződést alkotmányunk