Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.
Ülésnapok - 1878-268
352 268. országos ülés májas 26. 1880 kir. biztosnál megjelenvén, figyelmöket ezen fontos ügyre akartam felhívni privative természetesen, nem akarvén mindjárt ezen interpellátiómmal fellépni, melyről tudom, hogy bizonyos tekintetben, bármily mérsékelt modorban iparkodom megtenni, a közvéleményre nem azon hatással lesz, melyet az én bennső meggyőződésem óhajt és kívánatosnak tart ezen nagy munka keresztülvitelénél. Mondom tehát, privátim iparkodtam megtenni észrevételeimet és figyelmeztetni a kir. biztos urat közegeinek magatartására. Azonban, t. ház, ezen figyelmeztetésem sikerre nem vezetett, nem vezetett azért, mert csak a legközelebbi napokban is történtek a kisajátításnál, illetőleg a kisajátított telkeknél, azoknak karhatalommal való elfoglalása folytán tények, melyeket nem akarok részletezni, de a melyek mindenesetre nagy mértékben befolytak arra, hogy Szegeden a közhangulat még inkább elmérgesedett. A napokban kaptam 400 aláírással ellátott kérvényt, különösen a leginkább sértett felsővárosi polgárok részéről, a melyben felszólittattam, hogy e tekintetben a t. ház előtt felszólaljak. Ezen kérvény valódi ellentétét képezi a lapokban napról-napra hozott azon sürgönyöknek, a melyekben mintegy az illustráltatik, hogy ott mennyire rendben folynak a kisajátítások. Mondom, nem akarok oly dolgokba bele menni, melyek a kérvényben felhozatnak, nem akarok sem személyes vonatkozással élni, sem pedig az ottani eseményeket élesebben itt ecsetelni, de kénytelen vagyok mégis interpellátióm kapcsában bizonyos dolgokat felhozni. (Halljuk /) T. ház! Mindenekelőtt méltóztatik azt tudni, hogy ezen kisajátítás kérdése körül a királyi biztosság egy bizonyos kulcsot állapított meg; ezen kulcs az ottani árakhoz képest 3—4%-kal olcsóbb, sőt sok helyen tizedrészét teszi ki a valódi áraknak és ezek^ alapján erőszakoltatik keresztül a kisajátítás. Én a királyi biztos urat figyelmeztettem, hogy ezen kulcs nem hű és nem előnyös azon nagv munka megoldására, a mely eléje van tűzve. 0 hivatkozott műszaki közegeire.^ Én beszélvén a műszaki közegekkel, ők hivatkoztak Szeged városára, hogy attól nyerték az adatokat. Elmentem a főmérnökhöz, a ki az ide vonatkozó munkálatot készíttette. 0 egyszerűen azt mondta, hogy őt felhívták, hogy mi volt a telkek ára, melyeket a város kisajátított saját részére, vagy a várostól kisajátítottak egyesek. Fél század óta vajmi kevés kisajátítás történt a város részére; bevallom, hogy a szabályozás terén nagyon ólomlábakon haladtunk. De történtek kisajátítások egyesek által a várostól; történt némi sertéslegelő, vizállásos hely, el| maradt zig-zug kisajátítása, a hol a város örven I dett, ha e helyeket egyesek bármi áron, néha ingyen elfoglalták, hogy adóalapot képezzenek. Innen vették azon nézetet, hogy azon rayonban az volt a kisajátított telkek ára és most a királyi biztosság ezen rayon leglakottabb, százszoros értékkel bíró részére is ugyané kulcsot alkalmazza. T. ház! Hogy ilyen módon, bármennyire iparkodnak a kisajátító bizottság tagjai a törvény határozatához tartani magokat , a kisajátítások csak visszatetszést szülnek, az világos. Azonban, t. ház, az eljáró bizottságnak mégis szabad kéz van engedve, mert fájdalom, a bizottság a biró és fél helyzetében van, mert kisajátító fél és egyszersmind ö szabja meg a telek árát, mégis, a mint tapasztaltuk, alkudni lehet benne. De épp az a sajátságos, hogy ezen alkudozásoknál oly rendetlenségek ütik föl fejőket, a melyek ismét nem hogy a polgárság megnyugtatására szolgálnának, ugy, hogy ha valahol, tehát itt méltányosabb ár szabatnék ki; hanem még inkább kitüntetik a szembeötlő különbséget az egyes telkek között. Innen támadt az, hogy az ottani lapokban, a bizottság leghumánusabb tagja is vádolva volt, minek folytán le is köszönt és ismét elfoglalta állását; vádolva volt akkor, midőn éppen a leghumánusabban akart eljárni. T. képviselőház! Midőn igy a kir. biztosság ezen kérdésbe mindinkább bebonyolódik és tekintve az ottani egyéb viszonyokat, a miket már bátor voltam jelezni, hogy azoii nagy számú épületek mellett, a melyeket Szeged város polgárai csak nagy erőmegfeszítés árán, ug3 7 szólván csak napi bevételeikből, forgó tőkéikből építtettek már őszszel, a kisebb terekre épített, de nemcsak ezek, hauem még régibb épületek is karhatalommal egy rövid idő alatt lebontatnak, mi által az úgyis gyér lakosság meg fog kevesbedni; és midőn daczára a lapokban hozott közleményeknek, még csak egyetlen egy szép ház kezdett építtetni a szorosan vett polgárság részére és ezt is a biztosság csak par force építtette ; midőn ugy állunk, hogy a polgárság kezd mindinkább kétségbe esni a felett, hogy bir-e a teljhatalmú kir. biztos ezen reconstructióra nézve egy jól átgondolt alaptervvel, egy valódi vezéreszmével; midőn tények bizonyítják, hogy a visszatért polgárság közíil többen Makóra költöztek, többen Szabadkára készülnek költözni és többen már el is költöztek; kiszállásoltatnak a polgárok, még pedig e tekintetben egyik eljáró tanácsos ur oly szabadságot engedett meg magának közelebbi napokban egy polgár iránt, a mi éppen nem egyezett meg a humanismus fogalmával, de bármiként bánjanak is el a polgársággal — a mi ugyan meg nem engedhető — maga-
