Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-268

352 268. országos ülés májas 26. 1880 kir. biztosnál megjelenvén, figyelmöket ezen fon­tos ügyre akartam felhívni privative természe­tesen, nem akarvén mindjárt ezen interpellátióm­mal fellépni, melyről tudom, hogy bizonyos tekintetben, bármily mérsékelt modorban iparko­dom megtenni, a közvéleményre nem azon hatás­sal lesz, melyet az én bennső meggyőződésem óhajt és kívánatosnak tart ezen nagy munka keresztülvitelénél. Mondom tehát, privátim iparkodtam meg­tenni észrevételeimet és figyelmeztetni a kir. biz­tos urat közegeinek magatartására. Azonban, t. ház, ezen figyelmeztetésem sikerre nem vezetett, nem vezetett azért, mert csak a legközelebbi napokban is történtek a ki­sajátításnál, illetőleg a kisajátított telkeknél, azok­nak karhatalommal való elfoglalása folytán té­nyek, melyeket nem akarok részletezni, de a melyek mindenesetre nagy mértékben befolytak arra, hogy Szegeden a közhangulat még inkább elmérgesedett. A napokban kaptam 400 aláírás­sal ellátott kérvényt, különösen a leginkább sér­tett felsővárosi polgárok részéről, a melyben felszólittattam, hogy e tekintetben a t. ház előtt felszólaljak. Ezen kérvény valódi ellentétét képezi a lapokban napról-napra hozott azon sürgönyök­nek, a melyekben mintegy az illustráltatik, hogy ott mennyire rendben folynak a kisajátítások. Mondom, nem akarok oly dolgokba bele menni, melyek a kérvényben felhozatnak, nem akarok sem személyes vonatkozással élni, sem pedig az ottani eseményeket élesebben itt ecsetelni, de kénytelen vagyok mégis interpellátióm kapcsá­ban bizonyos dolgokat felhozni. (Halljuk /) T. ház! Mindenekelőtt méltóztatik azt tudni, hogy ezen kisajátítás kérdése körül a királyi biztosság egy bizonyos kulcsot állapított meg; ezen kulcs az ottani árakhoz képest 3—4%-kal olcsóbb, sőt sok helyen tizedrészét teszi ki a valódi áraknak és ezek^ alapján erőszakoltatik keresztül a kisajátítás. Én a királyi biztos urat figyelmeztettem, hogy ezen kulcs nem hű és nem előnyös azon nagv munka megoldására, a mely eléje van tűzve. 0 hivatkozott műszaki köze­geire.^ Én beszélvén a műszaki közegekkel, ők hivatkoztak Szeged városára, hogy attól nyer­ték az adatokat. Elmentem a főmérnökhöz, a ki az ide vonatkozó munkálatot készíttette. 0 egy­szerűen azt mondta, hogy őt felhívták, hogy mi volt a telkek ára, melyeket a város kisajátított saját részére, vagy a várostól kisajátítottak egyesek. Fél század óta vajmi kevés kisajátítás tör­tént a város részére; bevallom, hogy a szabá­lyozás terén nagyon ólomlábakon haladtunk. De történtek kisajátítások egyesek által a várostól; történt némi sertéslegelő, vizállásos hely, el­| maradt zig-zug kisajátítása, a hol a város örven I dett, ha e helyeket egyesek bármi áron, néha ingyen elfoglalták, hogy adóalapot képezzenek. Innen vették azon nézetet, hogy azon rayonban az volt a kisajátított telkek ára és most a ki­rályi biztosság ezen rayon leglakottabb, százszo­ros értékkel bíró részére is ugyané kulcsot alkalmazza. T. ház! Hogy ilyen módon, bármennyire iparkodnak a kisajátító bizottság tagjai a tör­vény határozatához tartani magokat , a ki­sajátítások csak visszatetszést szülnek, az vilá­gos. Azonban, t. ház, az eljáró bizottságnak mégis szabad kéz van engedve, mert fájdalom, a bizottság a biró és fél helyzetében van, mert kisajátító fél és egyszersmind ö szabja meg a telek árát, mégis, a mint tapasztaltuk, alkudni lehet benne. De épp az a sajátságos, hogy ezen alkudozásoknál oly rendetlenségek ütik föl fejő­ket, a melyek ismét nem hogy a polgárság megnyugtatására szolgálnának, ugy, hogy ha valahol, tehát itt méltányosabb ár szabatnék ki; hanem még inkább kitüntetik a szembeötlő különbséget az egyes telkek között. Innen tá­madt az, hogy az ottani lapokban, a bizottság leghumánusabb tagja is vádolva volt, minek folytán le is köszönt és ismét elfoglalta állását; vádolva volt akkor, midőn éppen a leghumánu­sabban akart eljárni. T. képviselőház! Midőn igy a kir. biztos­ság ezen kérdésbe mindinkább bebonyolódik és tekintve az ottani egyéb viszonyokat, a miket már bátor voltam jelezni, hogy azoii nagy számú épületek mellett, a melyeket Szeged város pol­gárai csak nagy erőmegfeszítés árán, ug3 7 szólván csak napi bevételeikből, forgó tőkéikből építtet­tek már őszszel, a kisebb terekre épített, de nemcsak ezek, hauem még régibb épületek is karhatalommal egy rövid idő alatt lebontatnak, mi által az úgyis gyér lakosság meg fog keves­bedni; és midőn daczára a lapokban hozott köz­leményeknek, még csak egyetlen egy szép ház kezdett építtetni a szorosan vett polgárság ré­szére és ezt is a biztosság csak par force épít­tette ; midőn ugy állunk, hogy a polgárság kezd mindinkább kétségbe esni a felett, hogy bir-e a teljhatalmú kir. biztos ezen reconstructióra nézve egy jól átgondolt alaptervvel, egy valódi vezér­eszmével; midőn tények bizonyítják, hogy a visszatért polgárság közíil többen Makóra köl­töztek, többen Szabadkára készülnek költözni és többen már el is költöztek; kiszállásoltatnak a polgárok, még pedig e tekintetben egyik eljáró tanácsos ur oly szabadságot engedett meg magá­nak közelebbi napokban egy polgár iránt, a mi éppen nem egyezett meg a humanismus fogalmá­val, de bármiként bánjanak is el a polgársággal — a mi ugyan meg nem engedhető — maga-

Next

/
Thumbnails
Contents