Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-268

268. országos ülés Ezt, t. ház, —• méltóztassék elhinni — tudja mindenki, a ki tudni akarja, mert ez igy van. Éu biztosítom a t. házat arról is, hogy a szerződés ezen §-nak kihagyásával a tiszai vasút államosításában és gyors államosításában semminemű nehézség nem fog előállani. A közgyűlés, mely ezen §. kihagyásának elfogadása végett összehívandó, biztosítom a t. házat, nem fogja magát nagyon echauffirozni azért, hogy azt, a mi nem az övé, a tartalék-tőkét adja az igazgatótanács tagjainak. 0 köszönettel tartozik — már t. i. a részvényesek — azért, mert igy is elegendő szép árt kapnak részvényeikért. Ha a t. ministerelnök tfr azt hiszi, hogy az 5. §. kihagyása kivihetetlen, méltóztassék ezen dolgot másra bizni és én jót állok, hogy az meg fogja csinálni. De a t. ministerelnök ur nem fogja másra bizni; legyen szabad tehát még valamit megjegyezni. Azon befolyással, melylyel a t. kormány a mostani igazgatótanácsosokat behoztaállomásaikba, azon befolyással méltóztassék a régi Verwaltungsrath-ot visszahelyezni. Állíthatom, t. ház, hogy azok ezt a nemzeti jutalmat nem fogják kívánni. (Ugy van! a baloldalon.) Mindezeknél fogva, t. ház, miután a dolog tiszta és világos, többet elmondani nem tartok szükségesnek; kérem a t. házat, ne fogadjon el oly §-t, mely az egész megváltási kérdést eompromittálja, hanem ajánlom a t. háznak különvéleményünknek elfogadását. (Hdyeslés a baloldalon.) Hegeüüs Sándor: T. ház! Ha méltóztatik megengedni, én a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat 2. §-ához s egyszersmind az 1. §-ban megemlített szerződés 5. pontjához kapcsolatosan kivánok szólani; kapcsolatosan azért, mert itt ugyanazon dologról van szó és ez az egyetlen pont, melyet én azon szerződésbei!, illetőleg törvényjavaslatban elfogadhatatlannak és minthogy ezzel kapcsolatban egy indítványt leszek bátor benyújtani, egyszersmind kérem a t. ház becses figyelmét, hogy indítványomat indokolhassam is. En a szerződés 5. pontját, a mely a törvényjavaslat 2. §-ával kapcsolatban áll, nem fogadhatom el, nem azért, mert egy igazgató-tanácsot teljes számban és hatáskörrel nagy díjazással megtartani kivánja 10 éven át, akkor, midőn az igazgató-tanácsnak — úgyszólván — teendője sincsen, (Ugy van! a szélső baloldalon) mert vasúti üzlet sincsen. Nem fogadhatom el másodszor azért, mert ezen szerződési pont kimondja, hogy a tartalékalap az igazgató-tanács rendelkezésére bocsáttatik, annyiban, a mennyiben ez azt saját belátása és felelőssége mellett kezeli és csak azt, a mi megmarad, adja át, 10 év múlva, z államnak. Harmadszor nem fogadhatom el azért, mert az igazgató-tanácsból és felügyelő-bizottságból leszámolási bizottságot csinálna, holott a KÉPVH. NAPLÓ 1878—81. XIII. KÖTET. május 26. 1880. 345 felügyelő-bizottságnak még leszámolás esetében is mindig külön kell maradnia*, és egyszersmind fölszámolási teendőkről beszél, melyeknek vezetésével bizza meg az igazgató-tanácsot akkor, mikor elismerem, hogy egyes részletekben szükségesek és a mint bátor leszek később említeni, talán vannak is ily aprólékos teendők, de azon érdemleges fölszámolási feladatok, a melyeket, mint a Lichtenstein t. képviselőtársam által idézett kereskedelmi törvény 112. §-a elősorol, aligha fordulhatnak elő. (Igaz! Ugy van! a balés szélső balfelöl.) És igy azt hiszem, ezzel röviden és egészen tárgyilagosan — mert személyes tekintetek által magamat nem vezéreltettem, sőt ha rokonszenvemet követtem volna, egészen más álláspontot foglalnék el — indokoltam, hogy a szerződés 5. pontját miért nem fogadhatom el. De nem fogadhatom el, t. ház, a pénzügyi bizottság által a szerződés 1. §-ára nézve javaslatba hozott correctivumot sem, mely az előttünk fekvő törvényjavaslat 2. §-át képezi. Nem fogadhatom el három okból. Nem fogadhatom el először azért, mert én azt a szerződéssel ellentétben levőnek látom, annyiban, a mennyiben a szerződés világosan mondja azt, hogy a tartalékalap a társulati igazgatótanács rendelkezésére bizatik és csak a mi megmarad, az lesz 10 év múlva az állam tulajdonává, holott a törvényjavaslatnak a pénzügyi bizottság szövegezése szerinti 2. §-a világosan kimondja, hogy az egész tartalékalap az állam tulajdonába megy át és csakis annak kamatait fogná az igazgatótanács élvezni. Másodszor nem fogadhatom el azért, mert az 5. §-t a szerződésből megtartja s ennek következtében az igazgatótanácsot és a felügyelőbizottságot azon létszámban és azon hatáskörben, bár a kamatozásnál megszorított díjazásban részesíti, melyben az 5. §. És harmadszor nem fogadhatom el azért, mert én egy ily hatáiozatot egyoldalú eljárásnak tartok. Ha egyszer az ember bizonyos szerződésnek valamely pontját megváltoztatni, avagy magyarázni kivánja s oly lényeges pontjával — az én nézetem szerint legalább — ellenkező kező határozatot kíván hozni, akkor okvetlenül meg kell kérdezni a szerződő másik felet is, tehát közgyűlési határozat alá kellene ennek is kerülni. (Ellenmondás balfelöl.) Ez fölfogásom. Azonban, t. ház, én a tiszavidéki vasút megváltását, a miről szó van, szükségesnek, elkerülhetlennek tartom. Én nem kivánok semmiféle nehézséget támasztani az érdemleges intézkedések életbeléptetésével és azok mielőbbi keresztülvitelével szemben. Az állam érdekében lévőnek és kielégítőnek tartom a szerződést, a mint különben egy oldalról sem hallottam ellenkező nézetet s ennek 44