Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.
Ülésnapok - 1878-265
286 265. országos ülés májas 21. ISSt. igen, a harmadikon megint mi fog történni ? Éu ebben nem látom a kibontakozást. Ez az egyik, a mit megjegyezni akartam. A másik, mire nézve igazsága van a t. képviselő urnak, hogy a kereskedelmi törvény szerint, szabad elsőbbségi kötvényt mindjárt kibocsátani. Igaz, de én ugy fogom fel a dolgot, hogy az elsőbbségi kötvények csak akkor találják meg a fedezetet egy vasútnál, ha ez kiépüli, máskép a levegőben csüngnek. Akkor még, a mikor az állam garantirozta a kamatot, az elsőbbségi kötvényt és részvényt, akkor azokat el lehetett adui, mert ezekre nézve az állam garantiája mí-gvan; de ha nincs meg, hogy lehessen ily papírokat kibocsátani? 30% nem fedezhet százat azért, hogy be van fizetve. Azért mondtam én a magam részéről, hogy csak Ígérvényt bocsáthasson ki a vasat, de elsőbbségi kötvényt nem. Mert mi az ígérvény? Személyes hitel. Ha jó az ember, a ki az Ígérvényt kibocsátja, akkor elfogadják; ha rósz, nem fogadják el és nincs az elsőbbségi részvények nagy elve veszélyeztetve, hogy mielőtt a vasút ki lenne építve. azok kibocsáthatók lennéoek. Miuekutánna azonban e javaslat közvetíti a két véleményt, azt elfogadom ; ismétlem azonban, hogy aggályaim nincsenek megszüntetve. Boros Benő: T. képviselőház! Engedje meg, hogy figyelmét ezen -— nézetem szériát — igen fontos szakasznak határozataira különösen felhívjam. (Halljuk!) Én már az általános vita alkalmával bátor voltam kijelenteni, hogy bár ezen törvényjavaslatnak czélját teljesen méltányolom, annak némely lényeges hiányai vannak és ezek között kettőt voltam bátor kiemelni, mint legfőbbet. Az egyik, hogy a törvényjavaslat lényege kellőképpen defineálva nem volt, hogy a mellékvonalak a fővonalaktól kellőleg megkülönböztetve nem voltak. A másik hiány nézetem szerint az volt, hogy azon a helyi érdekű vasutaknál elengedhetlen főfontosságu elv, mely szerint az ily vasutakat lehetőleg törvényhatóságok, vagy községek, de különösen birtokosok létesítsék, ezen íörvénj"]avaslatban kellőleg kifejezésre nem jutott —• nem hozatott. Ezen két hiány formaszerűleg két pontban volt helyre hozható és pótolható. Az egyik az első szakaszban a ház bölcsessége által megtett módosítással már pótoltatott és a törvényjavaslat azon hiánya, hogy a különböző vasutak értékük szerint kellőleg defineálva nem voltak, az 1. §. módosítása által most már gyakorlati és egyszerű módon elhárítva lett; mert most már e törvényjavaslat következtében, a törvényhozáson kivül a kormány oly vasutat nem engedélyezhet, mely nem helyi érdekű vasút, ismeretes lévén azon körülmény, hogy bármi pazarul építtessék egy vasút, bármily aiakban létesíttessék az, ha nem közvetít átmeneti forgalmat és nem köt össze két más vasutat, az soha sem fog képezni főfontosságu vonalat, hanem mindig helyi érdekű vasút leend; holott ellenkezőleg, bármily egyszerű alakban fognának is azon vasutak kiépíttetni, melyek egymással való lánczolatban, végpontjaikon fővonalakkal vannak összeköttetésben, azok mindenesetre az átmeneti forgalom közvetítése folytán fővonalakká váltak volna. (Zaj. Halljuk!) A tárgyalás alatti 13-ik §. azon §., mely hivatva van, hogy a másik hiányon is segítsen és ebben pótoltassák egy nagy hiány éppen ugy, a mint nézetem szerint igen helyesen a törvény egyik főhibája a törvény első §-ä által pótoltatott. Itt legyen szabad még hozzá toldanom, hogy ez pótoltatott nem ugy, a mint azt a házon kivül egy hang megjelölte, hogy ez az ellenzék győzelme volt a meglepett kormánypárt és félre vezetett minister felett, hanem a mint én, ki az ellenzékhez nem tartozom és e ház egy pártjához sem tartozom, nagy megelégedéssel vettem észre, pótoltatott éppen a közmunka- és közlekedési minister ur ő exelientiájának és a kormánypárti képviselők nagy számának hozzájárulásával, tehát pártkülömbség nélkül. Épp azért óhajtanám, hogy azt, a mit most előadni bátor leszek, szintén párttekintet nélküli megfontolás és elbírálás alá venni szíveskedjék. (Halljuk!) A jelen §-nak nézetem szerint két fontos határozata van. (Halljuk!) Az egyik az, mely az ily vasutak létesítésére alakított társulatok megalakításának megkönnyítésére vonatkozik. A másik az, hogy ezen társulatok meg nem engedhető üzérkedését megnehezítse. Ugyané két kérdés megoldásának nehézsége okozta azt is, hogy a közlekedési bizottság és a pénzügyi bizottság között nézeteltérés van. A közlekedési bigottság nézete az, hogy úgy, a mint a törvény egyéb §§. feladata a helyi érdekű vasutak létesítését lehetőleg megkönnyíteni, ugy gondoskodni kell e §-ban arról is, hogy az ily társulatok formai megalakítása is megkönnyítve legyen. És itt már különös tekintettel kellett lenni arra is, hogy ezen társulatok ne üzérkedő társulatok legyenek, hanem obyanok, melyek az illető érdekeltekből lesznek megalakítva és mint máilétező ily vasutaknál tapasztaltuk, álljanak közbirtokosokból, törvényhatóságokból stb. által képzett érdekeltségből. Ez volt a közlekedési bizottság nézete akkor, a mikor azt kívánta, hogyne csak 30% befizetése a tőkéből, képezzen jogot, hanem az alaptőke 30 c /o-ának telekkönyvi biztosítása is arra, hogy ezen társulat megala-
