Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-263

234 263. országos ülés májas 19. 1SS0. érdekű vasutak építésére vonatkozó törvény­javaslatok. Hazánkra nézve e javaslat kettős fontosság­gal bir. Először nagy fontossággal bir azért, mert általa, a mint ismételve említve volt, nyolcz­százados mulasztást kell helyre pótolni, oly mu­lasztást, mely talán páratlan a nemzetek törté­netében, nagy mulasztást a közlekedés és a közlekedési eszközök előállítása és építése tekin­tetében. Magam is azon meggyőződésben vagyok, hogy ezen mulasztás, az állami utak kiépítésének elmulasztása, a helyi érdekű vasutak kiépítése által legczélszerűbben, leghelyesebben pótolható. Pótolható azért, mert ma már világos tényként bizonyult be, hogy az Alföldön a helyi érdekű vas­utakat kevesebb költséggel építhetjük ki, mint az országutakat és azokat ezenkívül még, mint jól jövedelmező vállalatokat is kezelhetjük. De fontos hazánkra nézve e törvényjavaslat azért is, mert egy államban sem találkozik a helyi érdekű vasutak kiépítése oly akadályokkal és nehézségekkel, mint éppen hazánkban, a hol tudjuk, hogy a nép szegény, a tőke csekély s hol igy helyzetünk nagyon nehezen fogja meg­engedni és lehetővé tenni, hogy helyi érdekű valutáinkat oly mérvben és oly nagy számban építhessük ki, mint kellene és talán már kosz­szabb _ idő óta építeni kellett volna. Éppen azért, t. ház, mert hazánkra nézve c kérdést rendkívüli fontosnak tartom, engedje meg nekem, hogy mindenekelőtt elismerésemet fejezzem ki kormányunk iránt, hogy ezen tör­vényjavaslat benyújtása által e háznak alkalmat nyújtott arra, hogy e fontos kérdéssel foglalkoz­hassak s hogy e kérdést, ha lehetséges, ugy oldja meg, a mint hazánk érdeke legjobban meg­kívánni fogja. De akkor, a midőn kormányunk iránt ezen elismerésemet kijelentem, kötelessé­gemnek tartom kérni, hogy engedje meg a t. ház egyúttal azt is, hogy az ügy érdekében észre­vételeimet meglehessem egyelőre általánosságban a törvényjavaslat lényegére nézve; megtehessem azért, hogy ha lehetséges, talán azon határozatokat, melyek az én felfogásom szerint az ügyre nézve nem hasznosak, hanem inkább károsak, még az utolsó órában megváltoztathassuk. És akkor, a midőn e kötelességemnek megfelelni akarok, egy­úttal egészen őszintén akarom feltárni felfogáso­mat és nézetemet ezen ügyre nézve, feltárni még akkor is, midőn talán a ház nagy többségének felfogásával ellenkezésbe fogok jönni. Mert én előre is kijelentem., hogy e törvényjavaslatot, ha elfogadtatik egészen ugy, a mint szövegezve van, azon czélra, a melyre hivatva van, megfelelőnek nem tartom. [Helyeslés a széls'ó baloldalon.) T. ház! Főhibája e törvényjavaslatnak nézetem szerint az, hogy abban sem az eddigi gyakorlati tapasz­talat, sem a tudomány követelménye és a tudo­mány által felállított alapelvek kellőleg figye­lembe nem vétettek. E törvényjavaslatban igen sok üdvös határozat lehet, de nem terjeszkedik az ki kellő alapossággal mindazon részletekre, melyek ez ügygyei szoros összefüggésben álla­nak. A törvényjavaslat azonban oly általános­ságban mozog, hogy én is kénytelen vagyok e tekintetben az előttem szólott t. képviselőtársam­mal egy véleményben lenni, hogy valóban e törvényjavaslattal túllövünk a czélon és e tör­vényjavaslattal sokkal több jogot ruházunk a kormányra, mint a mennyit talán ő maga is e törvényjavaslattal elnyerni kivan. Engedje meg a t. ház, hogy e tekintetben nézetemet lehető rövidséggel elmondhassam. (Ralijuk! Halljuk!) Hogy ez igy van, azt hiszem nagyon könnyen bebizonyítható abból, ha azon körülményeket kutatjuk egy kissé, a me­lyek egyáltalában e törvényjavaslatnak létre­hozásában, megalkotásában szerepeltek. A helyi érdekű vasutak építése és kezelése kérdésének hazánkban hosszú története van. Mint a t, ház tagjai emlékezni méltóztatnak s mint a közleke­dési bizottság jelentésében is kifejezve van, hazánkban már majdnem két évtized óta foglal­koznak e kérdéssel és különösen az országos gazdasági egyesület volt az, a mely már, mint az említett jelentésben is olvasható, 1865-ben a helyi érdekű olcsó vasutak építésére nézve ki­tűnő emlékiratot szerkesztett, részletes, ezen kér­désnek ugy alapelveit, mint minden egyes rész­letét felölelő általános tervezetet készített, a melyben részletesen megjelölte azon vasúti fő­irányokat is, a melyekre oly sokszor van itt hivatkozás a törvényjavaslatban, de a melyet egy részletes tervezet nélkül, azt hiszem, ma senki határozottan megjelölni nem tudna; a gazdasági egylet tervezetében meg voltak jelölve a fővona­lak és pedig nagy részletességgel, meg voltak a kevésbé jelentékeny; az úgynevezett mellék­vonalak, tehát az olcsó vasutak irányai is. És valóban, akkor, midőn ezen érdekes művet, ezen kitűnő emlékiratot ismételve átolvasom, alig tudom magamnak megmagyarázni, hogy egy oly országban, a hol a mellékvasutak építésének szükségét oly annyira érezték, tizenöt év múlva még mindig csak ott vagyunk, hogy a törvény­javaslat benyujtatott a háznak, akkor, midőn már tizenöt év előtt sokkal alaposabban, részlete­sebben tárgyaltatott a kérdés és sokkal alapo­sabban és részletesebben lehetett volna azt megoldani. Midőn pedig ezen feltűnő körülményt mélyebben vizsgáljuk, egyúttal lehetetlen azon különös tapasztalatnak némi figyelmet nem nyúj­tani, hogy azon kitűnő emlékirat szerkesztői éppen azok voltak, a kik később az ország kor­mányát legnagyobb részt kezökbe nyerték, a kik később az ország közlekedési viszonyaira a

Next

/
Thumbnails
Contents