Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.
Ülésnapok - 1878-262
262. oräzágos ülés májas 14. 1880. 223 esnek az olyan malmok, melyek nem kizárólag gőzerővel működnek, vagy melyeknek gőzgépei — mert a malommal állandó összeköttetésben nincsenek — más ezélokra is használtatnak. " A törvényjavaslat 1. §-ában pedig az van mondva, hogy „a^ gőzerőre állandóan berendezett" malmok. Én feltehetőnek tartom, hogy valamelv malom állandóan gőzerőre vau bérendezve, a nélkül, hogy a használat folytonos lenne és a gőzgép kizárólag a malom czéljaira fordíttatnék. Szükségesnek tartanára tehát, az első szakaszban világosan kimondani, hogy a törvény csak oly gőzmalmokra terjed ki, melyeknek gőzgépei más használatban nincsenek. Bátor vagyok ennélfogva a következő módosítványt beterjeszteni: „A törvényjavaslat 1. §-a a következő új bekezdéssel egészítendő ki: „A jelen törvény hatálya alá nem esnek az olyan gőzmalmok, melyek nem kizárólag gőzerővel működnek, vagy melyeknek gőzgépei más ezélokra is használtatnak." Ez az igazságügyi bizottság jelentésében is bennfoglaltatik, de szükségesnek tartanám minden kétség kizárása végett ezt a törvényben is világosan kimondani, mert többször megtörtént, hogy gőzmalmok állíttattak fel és a gőzgépek cséplésre és egyéb munkálatokra használtattak. Ajánlom a t. háznak módosítványom elfogadását. Gulner Gyula: Eu a magam részéről elég érthetőnek és világosnak tartottam az első szakaszt és éppen azért volt szándékom, a mint •ebbeli felszólalásomban jeleztem, ezen szakasznál módosítványnyal járulni a t. ház elé, mert éa e kérdésben éppen ellentétes álláspontot foglalok el azon módosítványtól, melyet az előttem szólt igen t. képviselő ur benyújtani méltóztatott. (Helyeslés balfelöl.) Merek hivatkozni a t. ház tudomására, hangulatára és azon impressióra, melyet a t. házra egyfelől a t. ministerelnök ur, másfelől a t. előadó ur előadása gyakorolt, különösen a t. előadó ur jogi fejtegetésére, hogy lehet-e különbséget termi jogi szempontban a köztt, hogy a malom stabil gőzgéppel hajtatik-e, vagy hogy mobil gőzgéppel van összekötve. — Jogi szempontból — merem állítani —- sem az őrlési jogra, sem a maiomjogra nézve semmi különbség nem tehető a köztt, hogy állógéppel mozgattatik-e a malom, Tagy pedig olyan géppel, melyet esetleg más gazdasági ezélokra is lehet használni és éppen e czélból szerkezeténél fogva helyből mozdítható. T. ház! Ha valaki, én nem szeretek jogokat nyirbálni, én nem szeretek fennálló élvezményeket kárpótlás nélkül megszüntetni. De ha j egyszer acceptálom azon jogi deductiót, vagy jogtörténeti fejtegetést, melyet a t. előadó ur beszédében előadott és melyre utalt a t. ministerelnök ur, el kell jutnom mulhatlanul azon következtetésre is, hogy nem szabad tennem megkülönböztetést a gőzzel hajtott malmoknak két különböző szerkezete között és el kell fogadnom azon álláspontot, hogy a mint az kizárólag, hangsúlyozom és ismétlem, kizárólag gőzerőre alkalmaztatik, egy és ugyanazon elbánás alá essék. De ha ezen indok c?ak magában állana, nem nyomhatna sokat. Vannak azonban e tárgynál még sokkal nyomósabb indokok is. r Egyet már az igen t. ministerelnök ur méltóztatott előadni, felelve Vidliczkay képviselő urnak, hogy az ország sok vidékén serami sem oly jótékony a szegény emberekre nézve, mintha közelben találják a gőzmalmot, a melyben megőrölhetik gabonáikat. Igaza van, de akkor méltóztassanak elfogadni azon álláspontot is, hogy a jótétemény fokozódik az által, ha nem korlátozzuk és nem szorítjuk szűk keretbe és szűk határok közé a gőzmalmok felállítását. De még egy másik fontosabb tekintetre is hivatkozott a t. ministerelnök ur és ez a gazdasági szempont. Igaz, hogy indokolásában főkép azt emelte ki, hogy a gazdaközönségnek állandó vevője gyanánt szerepelnek a gőzmalmok. Én is osztom és helyeslem, sőt tanúságot tehetek a ministerelnök ur mellett, hogy csakugyan volt és adja isten, hogy ne legyen ismét Magyarországon oly idő, midőn a gazda közönség kizárólag a gőzmalom-iparra lesz utalva. De, t. ház, itt nem lehet megállni. Mert, ha követni akarjuk az általános útmutatást és ha csakuíívan tenni akarunk valamit azon kívánalmak megközelítésére, melyeket utóbbi időben különösen gazdaságunk intensivitásáuak emelésérc, különösen gazdasági állapotaink fokának fejlesztésére hangoztatunk, bátor vagyok állítani, hogy retograd lépést tesz a t. ház akkor, midőn a gazdasági gépeknek, jelesül a gőzcséplőgépeknek ily ezélokra való felhasználását oly feltételtől teszi függővé, mely által ezen gépeknek elterjedése csökkenni fog. Nem áll-e azon igazság, ha esetleg azonkívül, hogy egy ilyen taksa szedetik azon mobil cséplőgép által időszakonkint hajtott malom után, előfordulhat azon eset is, hogy a gőzgép-tulajdonosra nézve a kivált ságos földesúr beleegyezésétől tétetik függővé a gőzgép használata és ettől el is tiltathatik a hatóság által? Már most, t. ház, én azt hiszem. hogy mégsem egészen közömbös dolog az Magyarországnak, mint agricultur országnak, gazdasági fejlődésére, ha megengedi a törvényhozás, hogy semmi jogi indokból, mert ilyen fenn nem forog oly [békót verjünk a gazdaság intensivebb fejlődésére, hogy ha valakinek pél-